Újabb megvilágító erejű dokumentumfilm-sorozat készült, amely összehasonlítja a húsevő és a növényi étrend emberre és környezetre gyakorolt hatásait. Január elseje óta a Netflix kínálatában megtekinthető az Az vagy, amit eszel: Az ikerkísérlet című négyrészes minisorozat.
A sorozat alapját egy 2023 novemberében megjelent tanulmány szolgáltatja, amely nyolc héten keresztül vizsgálta egypetéjű ikrek egészségügyi értékeit. A ikerpár egyik tagja mindenevő, a másik pedig növényi alapú étrendet folytatott.
Az ikerkísérlet mellett a sorozat foglalkozik a húsfogyasztás tágabb kontextusaival is. Bemutatja a húsipar káros környezeti hatásait, az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés korlátait, illetve hogy milyen alternatívák állnak rendelkezésre azok számára, akik úgy döntenek, felhagynak az állati eredetű termékek fogyasztásával.
Az ikerkísérlet
A sorozatban bemutatott kísérlet vezetője Christopher David Gardner amerikai táplálkozáskutató. Gardner a Stanford Prevention Research Center táplálkozástudományi igazgatója és a Stanford Egyetem orvosprofesszora. Mivel az egypetéjű ikrek génjei megegyeznek, ezért úgy tudták vizsgálni rajtuk az étrend és a testmozgás hatásait, hogy abból kiiktatták a genetikai tényezőt.
20 ikerpár teljesítette a nyolchetes programot, melynek végén részletes beszámolót kaptak arról, hogyan változott meg a testzsírszázalékuk, az izomtömegük vagy akár a kognitív képességeik. A fejlődés nyomon követhetősége miatt a résztvevőknek rendszeres vér-, vizelet- és székletmintát kellett adnia. Az ikerkísérlet során további egészségügyi vizsgálatokat is végeztek rajtuk a program megkezdése előtt és után, hogy a kapott értékeket összehasonlíthassák.
Az egészség privilégium?
Aki élt már amerikai konyhás lakásban, biztosan tudja, milyen érzés az, amikor főzéskor a nappali legtávolabbi végében is olajszag lesz. A konyha amerikaiságát persze az egyterű belsőépítészeti trend eredete adja, de az olajszag egyértelműen meghatározó, ha az Egyesült Államok gasztronómiáját vizsgáljuk. Az országban a halálozás első számú oka az emberek étrendjében keresendő. Az elhízás, a diabétesz és a szívbetegségek magas szintje alapján az USA jelenleg a világon a legegészségtelenebb a fejlett országok közül.
Ennek társadalmi, kulturális és környezeti okai is lehetnek. Vannak olyan területek, ahova az élelmiszer-ellátási lánc gyengesége miatt nem jut el megfelelő mennyiségű egészséges élelmiszer, míg vannak, akik szociális helyzetük miatt szorulnak rá az olcsó, előre elkészített vagy feldolgozott élelmiszerekre. A sorozat részletesen bemutatja, milyen szociális, etnikai, földrajzi szempontok befolyásolhatják az amerikaiak táplálkozási szokásait.
„De a dédszüleink is ettek húst, és kilencven évig éltek”
Biztosan hallotta már mindenki ezt az érvet, úgyhogy érdemes összevetni ezt az állítást KSH-adatokkal is. Száz évvel ezelőtt Magyarországon például a férfiak várható élettartama 40 év körüli, a nőké pedig 43 volt. 2019-ben ez a szám 72 és 79 lett. Szóval a válasz viszonylag egyszerű: dédszüleink bizony nem jellemzően éltek kilencven évig, függetlenül attól, hogy ettek, vagy nem ettek húst. Az erre való hivatkozások csupán anekdotikus példák, amelyek alkalmatlanok arra, hogy átfogó következtetéseket lehessen belőlük levonni.
Ha a húsközpontú és a növényi alapú táplálkozást akarjuk összehasonlítani, érdemesebb inkább egy térben és időben élő alanyokat választani. Az ikerkísérlet sorozata be is mutat egy ilyen példát két szomszédos amerikai város kapcsán. Az egyik városban a vallási indíttatású vegetarianizmus, illetve a zöldségekhez való szélesebb körű hozzáférés miatt a lakosok évtizedekkel tovább élnek, mint a tőlük 8 kilométerrel arrébb fekvő város lakói.
Ez rámutat arra, hogy több zöldséget és gyümölcsöt kell enni. Amerikában azonban a perifériára szorult közösségekben – a befektetések elmaradása miatt – a szupermarketláncok sem szívesen vannak jelen. Így az ott élők lehetőségei a gyorséttermekre és a szerényebb árukészlettel rendelkező sarki boltokra korlátozódnak.
Mennyire egyértelmű az, hogy a húsevés káros az egészségre?
A sorozatban megszólaló dr. Michael Greger amerikai orvos, akinek gondolatairól már korábban is írtunk, kézenfekvő példát hoz, hogy bemutassa a húsipari lobbi egészségügyi szakvéleményeket befolyásoló hatását. Az 1950-es években az amerikai dohányipar még az Amerikai Orvosi Kamarát is rávette arra, hogy népszerűsítse a dohányzást. Olyan reklámokat gyártottak, amelyekben orvosok válaszoltak arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc cigarettamárkájuk, noha már a 30-as évek óta voltak a dohányzást a tüdőrákkal összekötő kutatások. Ma a feldolgozott húsokkal is hasonló a helyzet.
Az IARC, a WHO hivatalos rákkutató szerve, amely a karcinogén anyagokat listázza, megállapította, hogy a feldolgozott hús egyes kategóriájú rákkeltő hatású anyag. Vagyis ugyanolyan biztosak vagyunk benne, hogy rákot okoz, mint a cigaretta, az azbeszt és a plutónium esetében
– emeli ki a sorozatban dr. Greger.
Környezeti hatások
A sorozat több példát is hoz a nagyipari állattenyésztés közvetlen és közvetett káros hatásaira. Megtudhatjuk például, milyen lehet egy olyan sertéstelep mellett élni, ami napi szinten permetezi szét az állati ürüléket, amely így a kiteregetett ruhákra és a gyerekek játékaira is rákerülhet. George Monbiot, a The Guardian környezetvédelmi rovatvezetője, akinek a szabadtartású állattartással foglalkozó írásával már foglalkoztunk, egy ennél globálisabb problémát emel ki:
Az az igazság, hogy az ipari mezőgazdaság az egyik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó a földön. Az állattenyésztés több üvegházhatású gázt termel, mint a teljes globális közlekedési szektor
– jegyzi meg Monbiot.
Akkor jobb a vegán étrend, mint a húsevő?
A minisorozat ambiciózusan áll hozzá ehhez a rendkívül összetett kérdéshez, így nem kell attól félni, hogy a hamburger és a saláta összehasonlításával jut konklúziókra a két étrendet illetően. Az ikerkísérlet során például szakemberek segítségével összeállított, mindkét esetben egészségesnek számító ételeket építettek be a programba, ezzel elkerülve az aránytalanságokat.
Ha érdekelnek az eredmények, a minisorozat már elérhető a Netflixen.
