Több mint hatvan, nemzetközileg is elismert tudós fordult levélben Frans Timmermans-hoz, az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) alelnökéhez, azt kérve, hogy az Európai Bizottság ne finanszírozza tovább az állati eredetű élelmiszereket népszerűsítő reklámokat.
Az aláírók szerint ugyanis az EU mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos reklámpolitikájának tükröznie kell az egészséges, fenntartható, és elsősorban növényi alapú étrend fontosságát, miközben az éghajlati és környezetvédelmi céloknak is meg kell felelnie. Azokat a termékeket pedig, amelyek ezzel a törekvéssel nem hozhatóak összhangba, hogyan is lehetne népszerűsíteni?
Dr. Jane Goodall angol etológus, antropológus és primatológus, Marc Abraham állatorvos, televíziós műsorvezető, Dave Goulson, a Sussexi Egyetem biológia-professzora, és Raj Patel akadémista, újságíró, aktivista, író, a Texasi és Rhodes-i Egyetem professzora. Négy név a több mint hatvanból, amely egytől egyig bizonyítja, hogy ezúttal olyan világszerte elismert szakemberek emelték fel a hangjukat a növényi táplálkozás népszerűsítése mellett, akiknek érdemes odafigyelni a véleményükre. Az időzítés ugyanakkor korántsem a véletlen műve.
Az Európai Bizottság ugyanis nyilvános konzultációs folyamatot indított nemrégiben az élelmiszerek reklámozásával kapcsolatos közösségi politikáról. Ezt a kezdeményezést szeretné most a tudósok csoportja erősíteni, az európai állampolgárok helyes álláspontjának kialakítását pedig érthető tényekkel alátámasztva segíteni.
„Az utóbbi időszakban az EU egyre többször elismerte, hogy egy növényi alapanyagokban jóval gazdagabb európai étrendre kell áttérnie a kontinens lakosságának, a kampánytámogatások ennek ellenére még mindig többnyire az állati termékek fogyasztásának előmozdítására fordítódnak” – mutattak rá egy igen különös ellentmondásra a levél írói, akik a „Farm to Fork” és „Beating Cancer Plan” stratégiákból idézve bizonyítják a helyes narratíva megjelenését.
A valóság azonban sajnos igen messze van ettől az elvárástól. A kontinensen túltermelés következett be az állati termékekből, a mezőgazdasági területek 68 százalékát állattenyésztésre és takarmányozásra használják. Ennek pedig az egyik legkárosabb és látható következménye a biodiverzitás drasztikus csökkenése. Az ipari állattenyésztés által igényelt nagy mennyiségű takarmányhoz szükséges növénytermesztés intenzívebbé válása a talaj romlásához, a víz szennyezéséhez és túlzott felhasználásához, valamint komoly légszennyezéshez vezetett.
Az importált szója körülbelül 90 százalékát állati takarmányként használják fel, amelynek nagy részét kiírott erdők helyén termesztették. Az EU üvegházhatású gázkibocsátásának több mint tíz százalékáért felelős a mezőgazdaság, amelynek közel hetven százaléka az állattenyésztésből származik.
A „Farm to Fork” stratégia szerint amennyiben az európai étrend összhangban lenne a dietetikusok ajánlásaival, az élelmiszertermelő rendszerek környezeti lábnyoma jelentősen csökkenthető lenne.
Nem beszélve a betegségekről. Bizonyított tény, hogy a vörös és a feldolgozott húsok túlzott fogyasztása szívbetegségekhez, elhízáshoz, cukorbetegséghez és bizonyos rákos megbetegedésekhez vezet. A „Farm to Fork” stratégia által idézett becslések szerint az EU-ban 2017-ben több mint 950 000 halálesetet okozott az egészségtelen táplálkozás, és több mint 16 millió egészséges életévvel lettek szegényebbek az európai polgárok.
Miközben az elmúlt évek 200 millió eurós reklám költségvetésének közel egyharmadát, a marketingre szánt pénzösszegeknek pedig 80 százalékát szentelték az állati termékek népszerűsítésére.
A tudósok többek között a fenti tényekre is alapozzák véleményüket és határozottan felszólítják az EU vezetését arra, hogy komoly változtatásokat vezessenek be a mezőgazdasági termékek reklámjával kapcsolatban, annak érdekében, hogy ösztönözzék és támogassák a növényi étrendre való áttérést Európában. Az állatok, az emberek és a bolygónk érdekében egyaránt.
