A libatömés egy olyan módszer, amit azért csinálnak, hogy előállítsák a libamájat, másnéven foie gras-t. Ez egy ínyencségnek számító étel, ám az állatoknak ehhez sokat kell szenvedniük.
A tömés során a libák torkán kézzel vagy gép segítségével nyomják le az ételt.
1. Állatkínzásnak minősítették
1998-ban nemzetközi szaktekintélyek egyértelműen állatkínzásnak minősítették a libatömést. Nem véletlen, hogy 14 európai országban és a világ számos más országában – például Argentínában és Izraelben -, ezt a kényszeretetési módot betiltották.
A nőstény madarakat legtöbbször már kikelésük után elgázosítják, vagy élve bedarálják (ahogy a hím kiscsibéket is a tojásiparban), mivel az ő májuk nem hízik akkorára, mint hím társaiké, ezért a tartásuk veszteséges.
2. Erőszakos etetés
A libatömés idején kb. 3 héten keresztül, naponta többször egy 30-50 cm hosszú csövet vezetnek le a nyelőcsövükön a gyomorig, amin keresztül nagy nyomás alatt pár másodperc alatt (!) a gyomorba préselik a táplálékot.
Ennek mennyisége naponta akár 2 kg is lehet. Összehasonlításképp, ez egy 75 kg-os embernél napi 15 kg élelemnek felelne meg.
Tömés közben komoly sérülések is előfordulhatnak, amik az állat halálát okozhatják.
Ha valaki egy gyermekkel vagy kutyával tenné ugyanezt, hamar bűnősnek neveznék, hiszen valóban erőszakos bűncselekményt követne el. Ám ha valaki libával csinálja, a társadalom még meg is dícséri – van erre logikus magyarázat?
3. Senkit nem érdekel a jóllétük
A libatömés során átszakadhat a nyelőcső vagy szétrobbanhat a gyomor. Segíteni persze nem lehet, hisz az pénzbe kerülne, és az ipar mindig maximalizálni akarja a profitot, nem engedhet meg magának semmilyen plusz kiadást csupán az állatok érdekében.
Ahogy nő a máj (zsírosodik), egyre hevesebben jelentkeznek mozgási és légzési nehézségek, sok madár már a vágás előtt elpusztul szív- vagy veseelégtelenségben, májbetegségben vagy belső vérzésben.
Ha az állatokat pár hét után nem ölnék meg a májuk miatt, előbb-utóbb úgyis mind belehalnának, mert a szerveik és a testük nem bírnák a terhelést.
4. Nulla higiénia
Az ürülék miatt a tenyésztő csarnokok magas ammónia-szintje gyakran vezet nagy, gyulladt sebek kialakulásához.
Ezek a tisztaságra oly kényes állatok itt soha nem látnak fürdővizet, és emiatt soha nem tudják megtisztítani tollaikat.
A legtöbb állat gombás és bakteriális fertőzésektől szenved, és egyéb idegrendszeri tüneteik is lehetnek annak következtében, hogy a máj kezdi felmondani a szolgálatot. Gyakran annyira le vannak gyengülve, hogy felállni sem tudnak.
5. Abszurd növekedés
A liba mája alig 3 hét alatt drasztikusan megváltozik, a normál méretnek akár tízszeresére is nőhet, a kacsáké kb. 800 gr., a libáké elérheti a 1,5 kg-ot is – az egészséges 100gr körül van. Ez olyan, mintha egy embernek 20 kg tömegű mája lenne.
A szervek természetellenes módon megnagyobbodnak, s mindez erős fájdalmakat okoz az állatoknak.
Ahhoz, hogy a madarak túléljék ezt a tortúrát, gyógyszereket (pl. nyugtatószerek, antibiotikumok) kapnak.
6. Vele együtt halunk…
Amire a fogyasztók talán nem is gondolnak, hogy a gyógyszermaradványok túlnyomórészt a májban rakódnak le, így egy ilyen beteg máj elfogyasztása után az ő szervezetükbe és májukba is bekerülnek ezek a méreganyagok.
12-21 nap szenvedés után a májukért tartott libákat szintén vágóhídra szállítják, ahol a többi szárnyashoz hasonló borzalmak között ér véget életük, majd az ő beteg és dagadt májukat drága csemegeként kínálják extravagáns éttermekben.
Most, hogy tudod az igazságot a libatömésről, tedd fel magadnak a kérdést:
Szerinted többet ér egy pótolható íz, mint egy pótolhatatlan élet?
A Prove.hu vegán szemmel mutatja be a világot - növényi alapú receptek, riportok itthonról és a nagyvilágból, elemzések, véleménycikkek és még sok más.