Az elmúlt egy étvized alatt számos mérföldkövet sikerült elérnie az iparágnak, és bár a szupermarketek hűtőpultjaiban még nem válogathatunk a különböző sejtalapú húskészítmények széles választékából, szinte biztos, hogy előbb-utóbb annak is eljön az ideje. Az egyik legígéretesebb élelmezési reformtechnológia jubilálásának alkalmából a Good Food Institute összeszedte az említésre méltó pillanatokat.
Az első állati sejtekből növesztett marhahúspogácsát 2013-ban mutatta be Dr. Mark Post, a Mosa Meat alapítója és csapata. A húspogácsát augusztus 5-én mutatták be Londonban egy kóstoló keretein belül.
Persze akkor még a technológia nem volt túl korszerű, az első sejtalapú húspogácsa mai értékre átszámítva körülbelül 130 millió forintot kóstált. Az eltelt egy évtizedben viszont eljutottunk odáig, hogy a világon két országban már kapható állati sejtekből növesztett hús, és Európában (egészen pontosan Svájcban) is beadták már az első engedélyeztetési kérvényt.
A sejtalapú hús európai fejlesztés. Alapjait francia és holland tudósok rakták le. Az elmúlt egy évtized alatt végzett fejlesztések fantasztikusak, de még messze vagyunk attól, hogy mindenki számára elérhető legyen ez a fenntartható termék. Az európai kormányoknak is be kell fektetniük a sejtalapú húsiparba, hogy itt is érezhessük az előnyeit
– nyilatkozta a történelmi dátum kapcsán Alex Meyer, a Good Food Institute ügyvezető igazgatója, utalva arra, hogy Ázsiában és Amerikában már kapható ilyen módon előállított étel, miközben Európában még nem.
Sejtalapú húskörkép
A több mint százmilliós húspogácsától 2020-ra eljutottunk a 14 dolláros csirkesaslikig. Szingapúr volt az első olyan ország, ahol engedélyezték (néhány étteremben és hentesüzletben) a GOOD Meat sejtalapú csirkehúsát. Két évnek kellett eltelnie, hogy újabb nagy előrelépés történjen, de tavaly novemberben a GOOD Meat és az UPSIDE Foods termékeit fogyasztásra alkalmasnak találták az USA-ban. Nem sokkal ezelőtt pedig mindkét cég zöld utat kapott, árulhatják a termékeiket az Egyesült Államokban, bár egyelőre csak néhány kiválasztott étteremben lesznek kaphatók a sejtből növesztett húsok.
A magas költségek lefaragása mellett a termelékenység is nagymértékben javult, a Meatable cég például a sejtek kiválasztásától a kész kolbászig bő egy hét alatt jut el a szabadalmaztatott opti-ox technológiának köszönhetően. A cég 2025-re szeretne betörni a szupermarketekbe disznósejtekből növesztett termékeivel.
Jó a környezetnek és ezt a kormányok is látják
A technológia azért is különösen fontos, mert a jelenlegi állattartó mezőgazdálkodás fenntarthatatlan, a globális klímaváltozás egyik legaktívabb okozója. Az állattenyésztés tehető felelőssé az emberi tevékenység következtében kibocsátott metán jelentős hányadáért, emellett az erdőirtások, a talajerózió és a biodiverzitás csökkenésének is legfőbb előidézője. Annyira káros, hogy ha egyik pillanatról a másikra nullára csökkentenénk minden máshonnan származó üvegházhatású gázkibocsátást, önmagában az állatipar elég lenne ahhoz, hogy túllépjük a párizsi klímaegyezményben rögzített határértékeket.
Egy friss tanulmány ezzel szemben úgy kalkulált, hogy 2030-ra a sejtalapú hústermékek gyártása – amennyiben megújuló forrásból származik hozzá a felhasznált energia – akár 92 százalékkal is alacsonyabb kibocsátással járhat, mint az állattartó mezőgazdálkodás. A szakértők által ellenőrzött (peer-reviewed) tanulmány emellett megemlíti, hogy a légszennyezést 94 százalékkal, a földhasználatot pedig 90 százalékkal tudja csökkenteni az állatokat használó gyakorlathoz képest.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az iparágban a következő években jelentős növekedés várható, aminek köze lehet ahhoz is, hogy egyre több ország ismeri fel az új technológiában rejlő lehetőségeket és fenntarthatósági tényezőket.
Az amerikai kormány 10 millió dollárt különített el a kutatások fejlesztésére, Hollandia pedig 60 millió euróval szállt be az iparág fejlődésébe az utóbbi években, de Izraelben, Kínában és Dél-Koreában is történtek előrelépések, leginkább szabályozási szinten. Egy idei jelentés azt vetíti előre, hogy 2040-re a húskészítmények több mint a fele (körülbelül 60 százaléka) vagy növényi, vagy sejtalapú forrásból fog származni. Tavaly a szektorban tevékenykedő cégek közel 900 millió dollárnyi támogatást zsebeltek be.
Nem mindenki támogatja
A napokban számos hírportál jelentette, hogy az izraeli Aleph Farms cég kezdeményezte az engedélyeztetési eljárást a svájci hatóságoknál. Amennyiben megfelelőnek találják az Aleph Cuts márkanév alatt futó marhahúsukat, ők lehetnek az elsők, akik az európai fogyasztók számára kínálhatnak sejtalapú terméket. A folyamat előreláthatóan minimum 12 hónapot fog igénybe venni.
Sajnos a sejtalapú húsgyártásnak is – mint ahogy a legtöbb korszakalkotó technológiának – megvannak az ellenzői. A kulináris hagyományaira oly büszke Olaszországban Giorgia Meloni és kormánya olyan törvényjavaslatot szeretne elfogadtatni, ami megtiltaná, hogy az országban ilyen módon gyártsanak élelmiszert. A törvény ellen vétők komoly pénzbírságra számíthatnak majd. Ezt megelőzően a növényi húskészítményekbe is beleszállt az olasz kormány, a termékek elnevezésével volt bajuk.
