Az üvegházhatású gáz a köztudatban szinte egyenlő a szén-dioxiddal. Pedig létezik egy szennyező anyag, ami 25-ször, bizonyos mérések szerint pedig akár több mint 80-szor erősebb lehet nála: ez a metán.
A metán, azaz CH4 egy olyan szénhidrogén, aminek különösen magas a hőmegkötő potenciálja, ezáltal a légkörmelegítő hatása is – ezért nevezzük üvegházhatású gáznak (továbbiakban: ÜHG). Mindezek mellett a vízgőz és a szén-dioxid után a légkörben legnagyobb mennyiségben megtalálható ÜHG-ről van szó, ezért nem elhanyagolható a klímaváltozás témakörében sem.
Csakúgy, mint a vízgőz vagy a szén-dioxid esetében, a metánnak is vannak természetes forrásai, amik által a légkörbe kerül: ezek közé tartoznak például a vizes élőhelyek, a baktériumok életfolyamatai és a mélytengeri metánoszlopok. A jelenlegi légköri szintért azonban leginkább az ÜHG-ket termelő emberi folyamatok tehetők felelőssé.
Mennyi metán van a légkörben jelenleg?
Az üvegházhatású gázokat PPM-ben vagy PPB-ben, azaz részecske/millióban vagy részecske/milliárdban határozzák meg: ez annyit jelent, egymillió vagy egymilliárd levegőrészecskéből mennyit tesz ki az adott anyag. 2021-es felmérések szerint a metán PPB-je 1875,7 volt.
Bár ez a szám nem tűnik nagynak, a történelmi mérések szerint ez ez azonban óriási ugrás, az ipari forradalom előtti időkhöz képest ugyanis ez 162 százalékkal nagyobb légköri metánkoncentrációt jelent. Sőt, az utóbbi évtizedekre tekintve is hatalmas a változás, az 1984 és 2006 közötti átlaghoz képest ugyanis 2021-ben 15 százalékkal több volt a metánkibocsátás.
Mennyi ideig marad a légkörben a metán?
A szén-dioxid főszerepe a klímadiskurzusokban abból a szempontból érthető, hogy egyrészt az emberi tevékenység által leginkább kibocsátott gázról van szó, másrészt a tartózkodási ideje a légkörben az összes ÜHG közül a legmagasabb. A metán a szén-dioxid több száz évéhez képest mindössze 12 évig marad a légkörben, légkörmelegítő potenciálja azonban több tízszerese is lehet az előbbinél.
Hogyan kerül a légkörbe a metán?
Fosszilis energiahordozók
Az ember általi metánkibocsátás kb. 35 százalékáért a fosszilis energiahordozók felelősek. Ezen belül leginkább a szén, olaj és földgáz előállítása és szállítása okolható.
Szervesanyag-lebomlás
A metánkibocsátás kb. 20 százalékáért a hulladéklerakókból és a rossz hulladékgazdálkodási gyakorlatok miatt kerülnek a légkörbe: a szerves anyagok lebomlásakor ugyanis szén-dioxidot és metánt tartalmazó gázok szabadulnak fel.
Mezőgazdaság, állattenyésztés
Az emberi tevékenység által a légkörbe kerülő „metántorta” legnagyobb szeletéért, majdnem 40 százalékáért a mezőgazdaság, ezen belül is túlnyomó részt az állattenyésztés tehető felelőssé. Kisebb részben az állati trágya, nagyobb részben maguk az állatok okolhatók: mindössze egyetlen tehén évente 70 és 120 kiló közötti mennyiséget bocsát ki, de kisebb részben a juh- és kecsketenyésztés is hozzájárul a kibocsátáshoz.
Ezek ugyanis kérődző állatok, akik előgyomraik segítségével képesek megemészteni az ember számára ehetetlen anyagokat is – ennek velejárója azonban, hogy emésztési folyamataikkal nagy mennyiségű metánt termelnek.
A legelfogadottabb adatok szerint az állattenyésztés a mezőgazdasági metánkibocsátás valamivel több mint feléért felelős, azonban újabb kutatások szerint a mérési módszerek nem tükrözik a valóságot. Két amerikai egyetem közös kutatása alapján a legtöbb modell alábecsüli az állattenyésztés hatását, ami méréseik alapján akár 90 százalékkal magasabb lehet a jelenleg becsült számoknál.
A növénytermesztésből származó metánkibocsátásban kiugró a felelőssége a rizsnek: a legújabb kutatások szerint a mezőgazdasági metán 19 százaléka az árasztásos rizstermesztés miatt kerül a légkörbe.
Mi köze a metánnak a klímaváltozáshoz?
A becslések szerint a Föld melegedése mintegy 30 százalékban a metán számlájára írható. Az előbbiekben említett okok – a fosszilis energiahordozók, a hulladékkezelés, az állattenyésztés és növénytermelés – mellett jelentős forrás már most, és lesz még inkább a jövőben a sarki jég alatt megbúvó metán.
Ahogyan ugyanis a klímaváltozás hatására olvad ezeken a területeken a hó és a jég, úgy szabadul fel alóluk egyre több metán, ördögi kört alkotva: minél több kerül a légkörbe, annál melegebb lesz, és a melegedéssel még inkább olvadni fog a jég, és így tovább.
Miért káros a metán a környezetre?
Bár a metán a szén-dioxidhoz képest rövid életű, évszázadok helyett évtizedekről beszélhetünk, ha a lebomlásáról van szó, a CO2-hez képest több tízszeres légkörmelegítő hatása miatt mégis fontos szerepe van a klímaváltozásban. Nemcsak azért, mert megköti a hőt, hanem azért is, mert miközben lebomlik, CO2-t hagy hátra maga után, amitől még tovább melegszik a légkör.
Egy új kutatás rámutatott: a 1,5 ℃-os klímacélt – az ipari forradalom előtthöz viszonyítva – már egyedül az állattenyésztésből és rizstermesztésből származó metán miatt el fogjuk bukni, ha nem változtatunk gyorsan és drasztikusan a globális élelmezési rendszeren. A klímaváltozás pedig nemcsak a jégtáblák olvadásával és a tengerszint emelkedésével fog járni, hanem extrém időjárási jelenségekkel, áradásokkal, szárazsággal, a terméshozam csökkenésével, és globális szintű éhezéssel is.
A metánnak nemcsak a klímaváltozásban van negatív szerepe, hanem a szmog kialakulásában is, mivel napfényt érve reagál más szennyező anyagokkal, rontva a levegő minőségén, amit belélegzünk.
Hogyan csökkenthetjük a metánkibocsátást?
Az ENSZ kutatói szerint a klímaváltozás lassításáért a leggyorsabban és a legtöbbet a metánkibocsátás csökkentésével tehetjük, ráadásul ez azzal a plusz előnnyel járna, hogy a metán miatti ózonszennyezés is csökkenne, amivel a kutatók szerint évente több százezer korai halálesetet akadályozhatnánk meg.
Ennek a legközvetlenebb módja az élelmezési rendszer megváltoztatása: elsősorban a magas jövedelmű országoknak kellene a növényi alapú étrend felé elmozdulnia, ezzel ugyanis egy, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint akár 60 százalékkal csökkenthetnénk a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett a rizstermesztés, valamint a hulladékgazdálkodás módszereinek korszerűsítése is hozzájárulhat a rendszerszintű megoldáshoz.
