Egy új kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű szálló por több mint negyede az állattartó mezőgazdaságtól származik. De van olyan város is, ahol majdnem 40%-os az állattartó mezőgazdálkodás hozzájárulása a szálló por által okozott levegőszennyezéshez.
A szálló por a légszennyezés egyik összetevője, melybe a 10 mikron részecskeátmérő alatti szilárd, vagy folyékony anyagok (finomszemcsés anyagok) tartoznak. Kémiai szempontból nem, kizárólag fizikai alapon csoportosítják. A megnevezés lényege, hogy elkülönítse az anyagokat a leülepedett portól.
A szálló por azért különösen veszélyes, mert egyrészt ezek a kis átmérőjű szemcsék sokáig, akár hetekig is a levegőben maradhatnak anélkül, hogy leülepednének, másrészt a 10 mikron alatti (PM10) finomszemcsés anyagok már átjutnak a garaton, a 2,5 mikron (PM2,5) alattiak pedig már egyáltalán nem, vagy csak nehezen ürülnek ki a tüdőből, ezzel mindenféle légúti megbetegedést, akár daganatot is okozva.
A University College London (UCL) friss tanulmánya azt kutatta, milyen forrásból származnak ezek a PM2,5 kategóriába tartozó finomszemcsés anyagok az Egyesült Királyságban egy közepes méretű brit várost, Leicestert alapul véve. Az értékeket műholdas mérések alapján kapták.
A vizsgált év 2019 volt, hiszen a 2020-as évektől kezdődő lezárások és korlátozások nagy valószínűséggel hamis képet adtak volna az egyes források hozzájárulásáról.
Az adatok alapján egyértelműen a mezőgazdaság a ludas
A Leicesterben tapasztalható PM2,5 szálló por 38%-ért volt felelős a mezőgazdasági ipar – névlegesen az ammónia –, míg a város saját kibocsátása mindössze 2%-át adta ki a finomszemcsés anyagoknak. Ugyanez a megoszlás Birminghamben, 32% (mezőgazdaság) és 19% (helyi kibocsátás), Londonban pedig 25% és 13% ez a megoszlás.
A finomszemcsés anyagok nemcsak az országból, de a kontinentális Európából is nagymértékben szennyezik a levegőt, különösen a szigetország déli és keleti részein jelentős ez az érték. Az Európából származó PM2,5 részecskék aránya Birminghamben 16%, míg Londonban 28%.
Minden vizsgált városban a mezőgazdaság járult hozzá a legnagyobb mértékben a szálló por mértékéhez, ezzel együtt pedig az ebből következő egészségügyi problémákhoz.
Meglepetten tapasztaltuk, hogy a mezőgazdasági termelésből származó ammónia ilyen nagy mennyiségben van jelen. Általában ez a finomszemcsés anyagok által okozott szennyezés fő forrása az Egyesült Királyság városaiban. Még az olyan nagyvárosokban is, mint London. Ha a kormány tényleg elkötelezett a légszennyezés csökkentése mellett, akkor sokkal elszántabb lépésekre van szükség, hogy csökkentsük az ammóniakibocsátást
– mondta a kutatásban részt vevő Dr. Jamie Kelly.
Az is kiderült a kutatásból, hogy a kormány által valószínűsített értékek sokszor csak a kétharmadát, vagy csak a felét tették ki a valós ammóniaszennyezettségnek.
„Két független műhold méréseit, valamint egy részletes modellt használva azt találtuk, hogy a mezőgazdaságból, azon belül is a tejipartól származó ammónia nagyon alulértékelt azokban a hivatalos adattárakban, amelyek alapján a szabályozásokat meghatározzák és a nemzetközi kibocsátási értékhatároknak való megfelelést ellenőrzik” – mondta Dr. Eloise Marais, az UCL munkatársa.
A Public Health England és a Met Office által készített tanulmány alapján 2014 márciusában és áprilisában 1.600-zal nőtt a halálozások száma a szálló por következtében. A legrosszabb 10 napban 600 halálozás és 1.500 kórházi ellátásra szoruló esetet okoztak a finomszemcsés anyagok, amelyek terjedése megfelelő körültekintéssel és szabályozással megelőzhető lett volna.
