Egy új tanulmány szerint a nagyon alacsony szénhidráttartalmú, ketogén típusú étrendek duplájára emelhetik a szívinfarktus és a stroke esélyét. A növényi étrend biztonságosabb, ha fogyni akarunk.
Egy, az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának éves tudományos ülésén és a Nemzetközi Kardiológus Konferencián ismertetett kutatás szerint a ketogén diéta akár megkétszerezheti a szív- és érrendszeri betegségek, így például az érelmeszesedés, a stroke és az infarktus kialakulásának a kockázatát.
Az alacsony szénhidrát- és magas zsírbevitelre épülő, ún. „LCHF” (low carbohydrate high fat) étrend jelenleg is nagy népszerűségnek örvend. Testsúlycsökkentő hatása abban rejlik, hogy szigorúan korlátozza a szénhidrátbevitelt, testünk fő energiaforrását. Ilyen esetben ugyanis a szervezet rákényszerül, hogy maga állítsa elő a saját szénhidrátszükségletét zsírból. De vajon biztonságos-e ez a típusú étrend?
A ketogén közelebbről
A frissen publikált kutatás az Egyesült Királyság egyik adatbankjának, az 500.000 fő által szolgáltatott adatokat tartalmazó Biobank-adatbázis információit vette alapul. A résztvevők közül 305-nek az étkezési szokásai feleltek meg a „ketogén típusú” diéta elveinek. Ők a napi kalóriabevitel legfeljebb 25%-át fedezték szénhidrátból és több mint 45%-át zsírból. Ez még valamivel magasabb szénhidrátbevitelt is jelent, mint a „szigorúan ketogén” étrend.
A 305 fő adatait összehasonlították 1220 olyan emberével, akik „szokásos” étrendet folytattak. Ennek a kontrollcsoportnak az átlagos életkora 54 év volt és a BMI-jük átlagosan 27 volt, ami a túlsúlyos kategóriába tartozik. A kutatók összehasonlították a résztvevők vérzsírszázalékát és anyagcsere-mutatóit, illetve az étkezési szokásaikat, egy 11,8 éves nyomonkövetési időszak alatt. A vizsgált intervallumban az LCHF-étkezést folytató résztvevők 9,8%-a tapasztalt akut szív- és érrendszeri betegségeket, azaz artériaelzáródást, színinfarktust vagy stroke-ot, míg a kontrollcsoport esetében ez az arány mindössze 4,3 % volt.
A LCHF-étrend során a bevitt zsír magasabb százaléka volt telített zsír, és mintegy 33% származott állati eredetű forrásokból. A LCHF-étrend mellett jelentősen emelkedett LDL-koleszterinszint („rossz koleszterin”) is megfigyelhető volt. Ráadásul a résztvevők apolipoprotein B szintje is meghaladta a kontrollcsoport esetében mért átlagot. Ez egy, az LDL-koleszterinhez kapcsolódó fehérje, ami még megbízhatóbb hírnöke lehet a szívinfarktusnak, mint az LDL-koleszterin.
A publikáció – annak vezető szerzője, Dr. Iulia Iatan szerint – felhívja a figyelmet arra, hogy a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrendek magasabb „rossz” koleszterinszinthez, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések magasabb kockázatához vezethetnek. A kutató szerint további vizsgálatokra van szükség a „szigorúan” ketogén étrendet folytatók tekintetében is, továbbá annak feltérképezésére, hogy melyek azok a genetikai vagy más tulajdonságok, amelyek befolyásolják azt, hogy adott esetben ki hogyan reagál a LCHF-étrendre.
Ketogén vagy növényi?
Az egészséges életmódot népszerűsítő, 17.000 orvosból álló nemzetközi non-profit orvosi szervezet, a PCRM (Physicians Committee For Responsible Medicine – Orvosok Szövetsége a Felelős Orvoslásért) rámutat az alacsony szénhidráttartalmú, „keto” diétákkal szembeni egészségügyi aggályokra. Az orvosi szövetség szerint a ketogén étrend következtében nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a veseelégtelenség és bizonyos ráktípusok kialakulásának esélye is megnövekedhet.
A növényi alapú étrend mind a súlyvesztés, mind az egészségmegőrzés szempontjából hivatalosan is megfelelőbb.
Pedig az alacsony szénhidrátbevitelre épülő étrendek régóta népszerűek a fogyókúrázók körében. Emlékezzünk az Atkins-módszerre, a South Beach-diétára és a paleo irányzatokra. Sokan próbálkoznak velük, de kevesen rendelkeznek megbízható információkkal azzal kapcsolatban, hogy a súlyfeleslegükön kívül a szívük egészségét is elveszíthetik. Ennek oka legfőképpen az, hogy az egészséges gyümölcsöket, zöldségeket, gabonákat és babféléket hússal és zsírral helyettesítik.
A PCRM egyik tagja, Vanita Rahman rámutat, hogy mára már évtizedek kutatási eredményei szolgálnak bizonyítékul arra, hogy a növényi alapú étrend hatékonyan csökkenti a testsúlyt, illetve a szívbetegségek, a 2-es típusú diabétesz és más krónikus megbetegedések kockázatát is. Rahman szerint az egészségünk megőrzése érdekében napi legalább 40 gramm rostot ajánlott fogyasztani, ami egyszerű, ha a terítéken zöldségek, gyümölcsök, gabonák és babfélék kapnak fő helyet.
Legyünk tudatosak! Egyre több kutatás és hiteles információ igazolja a növényi alapú étrendek egészséget támogató hatását, legyen szó fogyásról, az egészség megőrzéséről és helyreállításáról. Minden olyan étrend rendre alulmarad vele szemben, amely bővelkedik telített zsírban, döntően állati eredetű alapanyagokra épül, illetve nem tartalmaz elegendő rostot.
