Egy új kutatás szerint az élelmiszertermelés az Egyesült Államokban évi 16 000 halálesetet okoz a légszennyezésen keresztül, aminek 80 százalékáért a hús,- tojás- és tejipar tehető felelőssé. További közel kétezer haláleset pedig az etanolnak, a bőrnek és a gyapjúnak tudható be.
A valós halálesetek száma feltételezhetően százezres nagyságrendű lehet, ha a statisztikák világszinten is hasonlóak.
“Sokat gondolkozunk azon, hogy amit elfogyasztunk, milyen hatással van az egészségünkre, valójában azonban az, amit eszünk, mások egészségére is hatással van”
— nyilatkozta Nina Domingo, a tanulmány egyik szerzője.
Több tej- és húsipari szövetkezet is kritizálta a tanulmány hitelességét, a kutatás szerzői pedig válaszukban hangsúlyozták: a tanulmányhoz használt adatok és modellek peer-reviewed forrásokból származnak, és rengeteg más kutatás alapjaként is szolgálnak.
A klímaváltozás az egészségnek is rossz
Legtöbbször a természetre gyakorolt hatásain keresztül beszélünk a klímaváltozás negatív következményeiről. A legtöbb tanulmány is azt igyekszik modellezni, hogy a tengerszint-emelkedés, az extrém hőhullámok, a korallzátonyok pusztulása hogyan járulnak hozzá az emberi élet ellehetetlenedéséhez.
Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a klímaváltozásért okolható gázok légkörbe kerülése milyen hatással van közvetlenül az egészségünkre — ha beszélünk is erről, akkor is inkább csak az ipari tevékenységek következményeinek tudjuk be ezt a hatást.
Ez a tanulmány részben arra ad választ, mekkora szerepe van a mezőgazdasági tevékenységeknek ebben a problémakörben. Méghozzá úgy, hogy a világon elsőként mutat rá, mely ételek és étrendek járulnak hozzá leginkább a többek között asztmát, szívrohamot és stroke-ot okozó légszennyezéshez.
A tanulmány kutatói hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás hosszú távú következményei ijesztőek, és természetesen foglalkozni kell velük, azonban ideje lenne több figyelmet fordítani arra is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása milyen hatással van jelenleg is az emberek egészségére és életminőségére.
Légszennyező élelmiszerek nyomában
A tanulmány a PM 2,5 részecske hatását modellezi. Ez egy 2,5 mikron átmérőjű, mikroszkopikus részecske, ami többféleképp kerülhet a légkörbe: többek között futótüzek, kipufogógáz és ipari szennyezés által is. Ezek a részecskék rendkívül aprók, és a tüdőbe kerülve légzési és szívproblémákhoz vezetnek.
A mezőgazdaság esetében is többféle forrásról beszélhetünk: a PM 2,5 származhat közvetlenül porból, szántásból, a traktorok kipufogójából, illetve ammóniából is.
Az ammónia az állattenyésztés egyik nagy mumusa, ugyanis a trágyázás, a vegyszerezés és a hígtrágya (állati ürülék) tárolására is felszabadítja ezt a káros gázt.
“A mezőgazdaságunk túlnyomó része az állattenyésztés. Nem csak maguk az állatok, hanem a takarmánytermelés miatt is”
— magyarázta Jason Hill, a tanulmány egyik szerzője.
Amerikában a szója mellett leginkább kukoricával szokás etetni a haszonállatokat: a tanulmány szerint csak a kukoricaültetvények évi 3700 halálesetet okoznak a légszennyezésen keresztül. Ezeknek az ültetvényeknek elenyésző része kerül emberi fogyasztásra.
A tanulmány szerzői azt is megvizsgálták, a marhahúsnak mekkora része van ezekben a halálesetekben: ehhez összeadták magát a tenyésztést és az állatok etetéséhez szükséges takarmány termelését.
Így arra jutottak, hogy csak ennek az egy szektornak a légszennyezése évi 4000 halálesetért tehető felelőssé csak Amerikában. A tejelő szarvasmarhákat és a sertéshús-termelést is hozzáadva ez a szám több, mint 9000-re ugrik.
Ezzel szemben a zöldségtermelés, beleértve minden közvetlenül elfogyasztott zöldségtermést, mindösszesen 100 halálesetért okolható évente. A tanulmány szerzői szerint ez a szám elenyésző az állattenyésztés mellett — a termesztett növények túlnyomó része takarmány, nem emberi fogyasztásra szánt élelmiszer.
Ez nem meglepő, hiszen a globális húsfogyasztás mára soha nem látott méreteket öltött, és ez egyre csak növekszik — az állatok felneveléséhez pedig iszonyatos mennyiségű takarmányra van szükség.
Van megoldás
Jason Hill, a tanulmány egyik szerzője szerint fontos a megoldásról is beszélni:
“Az egyik legjobb tanács, amit a karrierem elején kaptam, az, hogy ha rámutatsz egy problémára, akkor a megoldásra is mutass rá. Addig rendben, hogy elmondjuk, évente 18 ezer ember hal meg valamitől, de mi erre a problémára a megoldás?”
A tanulmány ezért arra is választ ad, hogyan lehetne ezeken a szomorú számokon változtatni: egyrészt a becsléseik szerint az állattenyésztési gyakorlatok javításával majdnem 8000 életet lehetne évente megmenteni csak Amerikában, az egyéni cselekvésnek azonban még ennél is nagyobb hatása lehetne.
Ha a fogyasztók étrendjében ugyanis a húsban és más állati eredetű termékek helyett a növényi alapú ételek dominálnának, annak óriási hatása lehetne a levegőminőségre, amely évente akár több, mint 13 ezer ember életét menthetné meg csak az amerikai kontinensen — világszinten ez akár több százezer embert is jelenthet.
Mindenki számára jobb lenne, ha növényi eredetű élelmiszert fogyasztana!