A növényi étrenden élők joggal teszik fel a kérdést, a hús és a tejipar állami támogatásaiból, vajon miért nem részesülhetnek a növényi alternatívákat gyártók? A piaci árversenyben emiatt behozhatatlan hátrányba kerülő vegán termékek vásárlói borsosan fizetik meg az ebből fakadó különbséget, s csak azzal vigasztalhatják magukat, előbb vagy utóbb megszűnik ez a különbségtétel.
A 2009-ben, Los Angelesben alapított Beyond Meat, amelynek növényi alapú húshelyettesítő termékei ma már Magyarországon is kaphatóak, nemrégiben alkotta meg harmadik generációs Beyond Burgerét, amely elődjeinél jóval kevesebb telítettet zsírt és kalóriát tartalmaz.
A hagyományos darált marhahúsból készült húspogácsáknál is sokkal jobb ezen a téren az összetétele, ráadásul a fehérjetartalma is magasabb. Egészségügyi szempontból tehát egyértelműen előnyösebb a fogyasztása, de ma már azon a tényen sem lehet vitatkozni, hogy az előállítása is sokkal környezetkímélőbb, mint a közismerten szennyező ipari állattenyésztésből származó. Két igen erős érv annak érdekében, hogy ezek a növényi termékek is támogatásban részesüljenek, s ezáltal csökkenjen a kiskereskedelmi áruk.
De térjünk vissza a Beyond Burger 3.0 verzióhoz, amely a gyártó szerint lágyabb és lédúsabb a korábbinál. A cég törekvése a minél ízletesebb termék előállítására tehát egyértelmű, miközben azért is harcolnak, hogy a legkevésbé se büntessék vásárlóik pénztárcáját választásuk miatt.
Az új négyes kiszerelés ajánlott kiskereskedelmi ára 9,99 dollár (nagyjából 3000 forint), a negyedkilós pogácsáé így 2,5 dollárra (kb. 700 forint) jön ki, ami az amerikai piacon kifejezetten jónak számít és messze olcsóbb, mint a termék bevezetésekor meghatározott 4 dolláros (1100 forintos) egységár. Igaz, még így is elmarad a legutóbbi korlátozott idejű akció idején meghirdetett 1,60 dollárostól (ami kb. 500 forintnak felel meg).
Mennyibe kerül egy növényi hamburger?
A már említett támogatások nélkül bizony sokba.
Bruce Friedrich, a Good Food Institute alapítója szerint a szövetségi kormánynak lenne nagy szerepe az ár csökkentésében, ami azért is fontos, mert a hústermelésből fakadó kibocsátások felülvizsgálata nélkül az Egyesült Államok egyszerűen nem fogja elérni a Joe Biden elnök által tett nettó nulla kibocsátásra vonatkozó vállalását.
A tengerentúlon hagyományosan nagy szövetségi támogatást élveznek a hústermelők, aminek az évi nem kevesebb, mint 77 millió dollárt termelő marhahúspiac bővítése a célja. A minden levágásra szánt tehén után kötelezően meghatározott 1 dolláros finanszírozás a hivatalos szervek becslései szerint csaknem 12 dollárral növeli a marhahús iránti általános keresletet, lehetetlen helyzetbe hozva a növényi alapú versenytársakat.
A New York Times publicistája, Ezra Klein, a „vegán” húsok szövetségi finanszírozásának hiányát egy tátongó lyuknak minősítette a Biden-kormány által javasolt és megfogalmazott munkahelyteremtő programban. Érthetetlennek tartva, hogy ennek a fontos kérdésnek a támogatása ma még korántsem olyan magától értetődő, mint az elektromos autók, a napenergia vagy az energiatakarékos készülékek használata.
A Beyond Meat vezetői végül megelégelték a várakozást, és egy a növényi alapú étrend bevezetését támogató alapot hoztak létre a Stanfordi Egyetem orvostudományi karán. A lépéssel az a céljuk, hogy a növényi étrend egészségre gyakorolt hatásairól hiteles, szakértői vélemények és értékelések születhessenek, valamint olyan új összetevőket fedezhessenek fel, amelyek hozzájárulhatnak a növényi eredetű élelmiszerek elterjedésének felgyorsításához. Addig is, amíg a hivatalokban nem ébrednek rá a szövetségi támogatás fontosságára.
A kérdés természetesen nemcsak az Egyesült Államokban, de az Európai Unióban is egyre aktuálisabb, az ezzel kapcsolatos vitákat pedig hazánkban sem odázhatjuk már el sokáig.
