Most olvasott cikk
A nagy vegán útmutató – kik ők, miért azok és mit esznek?

A nagy vegán útmutató – kik ők, miért azok és mit esznek?

Vegán program kezdőknek - Veganuár 2021

Vegánnak lenni ma már nem nehéz. A boltok polcain sorakoznak a növényi tejek, növényi sajtok, vegán jégkrémek. Egyesek az ízletes húspótlók világát fedezik fel, mások kifejezetten a vegán junk foodért élnek-halnak, megint mások pedig inkább a teljes értékű növényi étrend felé kacsintgatnak.

Bárki megtalálhatja a számára megfelelő irányt, legyen az ízorientált, gyors, olcsó, egészségtudatos – ám minden útban az a közös, hogy mindenképp élhetünk állati eredetű termékek nélkül. Vida Raul írása.

A lényeg röviden:

  • A veganizmus nem csupán az étrendről szól. A vegánok bojkottálják az összes állathasználatot, amennyire lehetséges és megoldható.
  • A vegánok többek között zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, hüvelyeseket, dióféléket, olajos magvakat, gombákat és vegán készételeket, állati eredetű alternatívákat fogyasztanak, miközben elkerülik a húst, tejterméket, tojást és a mézet.
  • A világ legnagyobb dietetikai szervezete szerint a növényi étrend minden életkorban, minden ember számára alkalmas és tápanyagokban megfelelő.
  • A vegánok esetében kisebb az esély olyan gyakori betegségekre, mint a kettes típusú cukorbetegség, az elhízás, a magas koleszterin és vérnyomás, és jobb testtömegindexszel is rendelkeznek.
  • A növényi étrendre való átállás az egyik leghatékonyabb lépés, amit egyénként megtehetünk a klímaváltozás lassításáért.
  • Az újdonsült vegánok gyakran fogyasztanak húsutánzatokat, általában azért, mert még nem ismerik a növényi ételeket, így ez segítség lehet nekik az átállásban.
  • A vegán étrend csak akkor drága, ha vegán logós késztermékeket vásárolunk – ám ha természetes növényi ételeket fogyasztunk, az jelentősen olcsóbbá teszi a bevásárlást.

Mit jelent az, ha valaki vegán?

A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire lehetséges és megoldható –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját, illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból.

Akik vegánként élnek, azok életük minden területén arra törekednek, hogy ne vásároljanak vagy használjanak olyan termékeket és szolgáltatásokat, amelyekhez állatokat használtak ki és öltek meg.

A vegán kifejezés 1944-ben kelt életre egy csapat vegetáriánus által, akik korábban a Leicester Vegetarian Society nevű angliai szervezet tagjai voltak, ám úgy döntöttek, kilépnek és megalapítják a The Vegan Society szervezetet, amely már több és konkrétabb lépéseket tett annak érdekében, hogy megvédje az állatokat. Ők például már nem ittak tejet és nem ettek tojást, valamint bojkottálták a bőrtermékeket is.

Az évtizedek alatt sokat változott a világ, és időnként ehhez igazodtak az alapelvek is, melyek alapján változott maga a veganizmus filozófiája is.

A vegánok ma már nemcsak az étrendjük megváltoztatásával tesznek aktívan az állathasználat ellen, hanem például bojkottálják az állatkerteket, állatos cirkuszokat vagy éppen az állati eredetű ruhákat.

Összefoglalva: a veganizmus tehát nem csupán egy étrend, több annál. A vegánok elkerülik például a cirkuszt, állatkertet, tropicariumot, nem vásárolnak állatkísérletes termékeket és nem használnak bőrből, szőrméből, gyapjúból, selyemből, tollból készült termékeket és ruhákat.

Miért lesznek egyre többen vegánok?

Ahogy az utóbbi évtizedekben egyre több ember számára lett szimpatikus a filozófia, mellyel kevesebbet árthatunk más élőlényeknek, úgy egyre változatosabb okok miatt vágtak bele az érdeklődők.

Sokan megtapasztalták, hogy ez valójában az egészségünknek is jobb lehet, hiszen az állati eredetű ételek néha több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.

Talán jó fehérjeforrás a hús, de ugyanakkor első számú forrása az egészségre káros koleszterinnek, telített zsíroknak vagy az állatokon használt, túlzott mennyiségű antibiotikumnak.

Talán van kalcium az állati eredetű tejben, de minden állat a saját utódjának termeli a tejet, ami a saját fajának megfelelő tápanyagot tartalmazza, ez pedig nem mindig egyezik az emberi test szükségleteivel. Az emberiség 65-70%-a például nem képes megemészteni a laktózt.

Ráadásul miután elkezdték kutatni a vegánok ökológiai lábnyomát, arra is rájöttek, hogy sokkal kevesebb erőforrást igényel a növényi alapú ételek előállítása, mint az állati eredetűeké.

Így tehát egyre több okuk volt az embereknek elhagyni az állati termékeket. Nézzük meg pontosan a tényeket:

Egy puha, barna bundájú szarvasmarha egy elkerített területen, több másik, legelő tehénnel együtt.
Nighthawk Shoots / Unsplash

Etikai okok a veganizmusra

Az etikai vegánok abban hisznek, hogy az állatok nem tárgyak vagy haszonhozók, így nem kellene őket kizsákmányolnunk, hiszen nekik is joguk van a szabad, boldog élethez.

Az etikai veganizmus talán a legerősebb motiváció, ami a legtöbbeknél általában soha nem múlik el. Ez azért van, mert az illető megértette, hogy nem helyes bántanunk az állatokat, és szerencsére nincs is rá szükségünk, mert élhetünk anélkül is.

Aki etikai okokból lesz vegán, hasonló felismerésre jut, valamint hasonlóan gondol az áldozatokra, mint például azok az emberek, akik elítélik a rasszizmust, a szexizmust, a homofóbiát és minden más kegyetlenséget. Aki eldöntötte, hogy nem támogat egy bizonyos típusú elnyomást, az nagyon ritka esetben változtatja meg a szemléletmódját, hiszen tudja, hogy másokat elnyomni etikátlan és kegyetlen dolog.

Az etikai vegánok nagyobb eséllyel lesznek vegán aktivisták is, azaz önkéntesként eseményeket és programokat szerveznek, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedésére.

Felemelik a hangjukat például a tojásiparban élve bedarált hím csibékért, a tejiparban az anyja mellől elrabolt borjúkért, a húsipari ellető kalodákban senyvedő sertésekért.

Ugyanígy, cirkuszokban veréssel idomított tigrisekért, a kis akváriumokban cikázó delfinekért vagy éppen a hangosan síró kísérleti majmokért is hallatják a hangjukat.

Ez tehát nem csupán egy étrend, hanem egy morális döntés, mely az egész életünkre hatással van.

Az utóbbi évek egyik legérdekesebb, egyben legsokkolóbb dokumentumfilmje, az Uralom (Dominion) bemutatja, milyen standard eljárásokat használnak az állatokat feldolgozó iparokban, mely több millió embert tett etikai vegánná és aktivistává.

A növényi étrend egészségügyi előnyei

A veganizmusnak egy jelentős részét képezi a növényi étrend, de vannak, akik egyelőre nem az állatokért kezdenek az életmódváltásba, csupán egészségesebbek akarnak lenni. Lehet, hogy bőrt továbbra is hordani fognak, de étrendjükben nem szerepel többé hús, tej, tojás és méz. Ők tehát még nem vegánok, de étrendet váltanak.

A több mint 100.000 szakembert számláló Academy of Nutrition and Dietetics állásfoglalása szerint a növényi étrend minden ember számára, minden életkorban és minden élethelyzetben megfelelő, beleértve a terhességet, a szoptatás időszakát, a csecsemőkort, a gyermekkort és az időskort, valamint sportolók számára is alkalmas.

A növényi étrend bizonyítottan csökkentheti a kockázatot a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség, bizonyos ráktípusok, a magas koleszterin, a magas vérnyomás, a kóros elhízás és a korai halál előfordulására.

Minél kevesebb állati eredetű ételt fogyasztunk, annál nagyobb eséllyel kerülhetjük el például az Alzheimer-kórt vagy a szív- és érrendszeri betegségeket.

Ha mellőzzük a húst vagy a tejtermékeket, kevesebb antibiotikum és káros hormon jut a szervezetünkbe.

A növényi étrendet követők általában jobb testtömegindexszel és optimálisabb súllyal rendelkeznek, mint más étrenden élők – állítja a Healthline.

Az állattenyésztés hozzájárul a klímaváltozáshoz

A húsevés káros környezeti hatásai

Erősen megfontolandó a növényi étrendre való áttérés azoknak, akik igazi környezetvédők.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által készített 2010-es tanulmány szerint a növényi ételeknek jelentősen alacsonyabb az ökológiai lábnyoma, mint a húsnak, tejtermékeknek és tojásnak.

A legkevésbé fenntartható növények (például rizs, avokádó stb.) is kevesebb földterülettel vagy vízhasználattal járnak, mint a legfenntarthatóbb húsok, mint például a csirke.

Fél kilogramm marhahús előállításához 1.700 – 19.550 liter víz szükséges. Ez 43-szor több víz, mint amennyi ugyanennyi mennyiségű gabonaféle előállításához szükséges.

Évente 70 milliárd szárazföldi állatnak termelünk elegendő ételt, amit megetetünk velük, majd megesszük az állatot, miközben kihagyhatnánk a folyamatból az állatokat, és megehetnénk mi azt a rengeteg növényi ételt. Természetesen nem a takarmányt, hanem a takarmány helyén termelhető, több tízezer féle növényt.

Továbbá az állattenyésztés jelenleg az ember által kibocsátott dinitrogén-oxid 65%-áért, a metán 35-40%-áért és a szén-dioxid 14,5%-áért felelős.

Összehasonlításképpen, a teljes közlekedési szektor (autók, buszok, vonatok, hajók stb.) a károsanyag-kibocsátás 14%-áért felel, míg az állattenyésztés egy kicsivel több, 14,5%-ban járul hozzá a globális károsanyag-kibocsátásához.

Ezek a gázok járulnak hozzá leginkább az egyre veszélyesebb klímaváltozáshoz.

Az erdőirtások vagy erdőégetések nagy része az állattenyésztésnek tudható be, ugyanis ezekkel a módszerekkel csinálnak helyet újabb és újabb állattartó telepeknek vagy az állatoknak szánt takarmánynak.

Ezek a drasztikus terjeszkedések több ezer ismert és ismeretlen állat- és növényfajt irtottak már ki az elmúlt évtizedekben.

Összefoglalva: az emberek több okból is elindulhatnak a veganizmus vagy a növényi étrend elsajátítása felé, mert rengeteg előnye van.

Zöldségek széles választékát eszik a vegánok
Daria Shevtsova / Pexels

Mit nem esznek a vegánok?

Térjünk vissza az etikai okokra, és vizsgáljuk a továbbiakat úgy, hogy az a vegán filozófiának megfeleljen.

Talán a növényi étrenden élők, de még nem vegánok sokkal kevésbé veszik komolyan az ételek bojkottálását, ám a vegánok minden esetben kerülik az alábbiakat:

  • hús- és húsipari melléktermékek (pl. zselatin),
  • halak,
  • tej- és tejtermékek (sajt, túró, joghurt stb.),
  • tojás,
  • méz.

Továbbá a vegánok elkerülik a késztermékekben lévő állati eredetű összetevőket, mint például a kazein, kármin, pepszin, sellakk stb.

Kevésbé ismert tény, hogy a borok, kozmetikai termékek, tusfürdők, műszempillák, gumicukrok, gabonapelyhek és egyéb termékek is tartalmazhatnak állati eredetű összetevőket, amelyre a vegánok szintén próbálnak odafigyelni és elkerülni.

vegán brokkolikrémleves recept
Vegán brokkolikrémleves, a Prove egyik receptje / Getty Images

Mit esznek a vegánok?

A vegánok általában bármilyen ételt fogyasztanak, amihez nem használtak vagy öltek meg állatokat.

Vannak, akik egészségtudatosabban étkeznek, ezért ők elkerülik például a feldolgozott vegán termékeket vagy épp olajmentesen főznek, ám ez nem feltétlen függ össze a veganizmussal, mint ideológiával, hiszen ezek inkább egyéni, egészségügyi döntések.

A vegánok tehát többnyire az alábbi ételcsoportokat fogyasztják:

  • zöldségek,
  • gyümölcsök,
  • hüvelyesek,
  • gabonafélék,
  • diófélék,
  • olajos magvak,
  • gombák.

Fontos azonban, hogy itt nem csupán egy-egy, magában árválkodó zöldségre vagy gyümölcsre kell gondolnunk a tányéron. Nem egy darab nyers répáról vagy egy maréknyi magról van szó, és nem is unalmas salátákról, hanem különböző növényi ételek együttes ízvilágáról.

A több mint 80.000 növény kombinációja által több millió féle vegán étel készíthető el, ha igazán megértjük a vegán konyhát.

Összefoglalva: a vegánok növényi alapú ételek széles választékát fogyasztják, mint zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék, olajos magvak és gombák, valamint növényi alapú késztermékeket. Egyesek azonban mellőzik az olajat, feldolgozott termékeket egészségügyi okokból, ám ez már nem a veganizmust érinti, hanem a tudatosabb növényi étrendet.

Beyond Meat vegán hússal készült hamburger egy asztalon
Vegán hamburger / Beyond Meat

Miért esznek a vegánok „műhúst”?

Azok számára, akik bármilyen okból elkezdték mellőzni az állati termékeket, de közben a régi ízeket is kedvelik és megszokták, jó választás lehet a vegán alternatívák megismerése.

A legtöbbször nem is a vegánok fogyasztják a növényi alapú húsokat, hanem azok, akik még csak átálló fázisban vannak, és biztos támaszra, megszokott ízekre van szükségük.

Természetesen a vegánok is vásárolhatnak ilyen termékeket, hiszen valaki még több évtized után is megkíván egy jégkrémet, hamburgert vagy gyrost – amivel semmi gond nincs, ugyanis már mindenre van vegán alternatíva.

Annyira sokan lettek vegánok az elmúlt évtizedekben, hogy vállalatok ezrei jelentek meg a piacon széles termékkínálattal.

A tejek kiválthatók növényi italokkal (pl: mandulatej, kókusztej, szójatej, zabtej, máktej, rizstej, kesudiótej stb.), a sajtokat a növényi sajtok váltották fel (szeletelt, olvadós, reszelt, cheddarutánzat, kesusajtok stb.), a húsok helyett pedig választhatunk a több száz vegán húsmárka közül, mint például a hazánkban is elérhető Beyond Meat vagy Lidl Next Level Meat terméke.

Aki nem szeretne sokat költeni ezekre a termékekre, hasznos konyhatippek is léteznek újdonsült vegánoknak.

A tojásrántotta elkészíthető tofurántottaként is, amihez csak egy fél teáskanálnyi fekete sót kell adnod, valamint zöldségeket, és máris kész a vegán rántottád.

A méz helyett választhatsz juharszirupot, melaszt, datolyaszirupot, árpamaláta-szirupot, kókuszpálmanektárt, rizsszirupot, melyek nagy része megtalálható a bioboltokban vagy a szupermarketekben.

A tejeket megcsinálhatod otthon, mindössze néhány magra, magvajra és egy turmixgépre van szükséged.

Összefoglalva: a vegánok nem az ízeket bojkottálják, hanem az állatok kizsákmányolását. Ma már számtalan alternatíva elérhető, amivel utánozhatók az ízek és textúrák úgy, hogy közben nem ártunk az állatoknak és a földnek.

Vegán ételek egy képen, többek között retek, lilakáposzta, paradicsom és cukkini.
Sharon Pittaway / Unsplash

A vegán étrend drága, mit tegyek?

Ha szeretnél állatokat menteni, és közben nem akarod, hogy túlzottan megterhelje a pénztárcád ez az étkezés, akkor egy egyszerű alapelv mentén kell étkezned.

A kezdő vegánok gyakori hibája, hogy rosszul vásárolnak be, túlköltekezik magukat, pedig erre nincs szükség.

Ennek egyik oka, hogy az új vegánok a kosarukba tesznek rengeteg vegán logós, drága készterméket, mint a fentebb említett márkás növényi tejek, növényi sajtok, nagy adag vegán húsok, ízletes tojáspótlók, prémium vegán jégkrémek. De valójában ezekre nincs szükséged, vagy csak ritkán.

Ha az étrended alapját a növények adják, mint a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, gombák, akkor az jelentősen olcsóbbá teszi a vegán étrendet. Ha mellőzöd vagy csak időnként fogyasztod a kifejezetten vegán készterméket, sokkal jobban jössz ki anyagilag.

A második ok azonban nem tőled függ, hanem a rendszer hibájából adódik.

Az állati ételek előállítóit, mint például a hús-, tej- és tojásipart a világon szinte mindenhol óriási összegekkel támogatják a kormányok, ráadásul a világ nagy része még fogyasztja ezeket a termékeket, ezért a kereslet is hatalmas rájuk.

Ezek a cégek nagy kereslettel, adókedvezménnyel, vissza nem térítendő támogatásokkal, pályázatokkal megtehetik, hogy irreálisan alacsonyan tartsák az áraikat, amivel a vegán termékek – melyek gyakran drágább alapanyagból, kevesebb fogyasztónak, kisebb mennyiségben és akár jobb minőségben készülnek – nem tudnak versenyezni. Természetesen vannak kivételek, és olcsó vegán termékek is léteznek, mint például az áruházláncok saját márkás termékei.

Összefoglalva: a vegán étrend sokkal olcsóbb, ha nem a prémium árú, vegán logós késztermékeket választod, hanem ehelyett a növényi alapú ételekre helyezed a fókuszt. A mai élelmezési rendszer árai nem reálisak, hiszen az állatokat feldolgozó iparágak rengeteg támogatást kapnak, míg a vegán termékek piaca egyelőre csak feltörekvőben van.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.