Az UV-sugárzás ellen a legjobb védelmet az árnyék és a megfelelő ruházat nyújtja. Naptej használatakor pedig bizonyos összetevőkkel – a saját egészségünk és az élővilág védelmében – vigyázni kell.
A nyári szezon kellős közepén járunk, és habár a napokban pont több alkalommal és több helyen is volt borús és esős az időjárás, előttünk még az augusztus. Rengeteg lehetőséget tartogatva a bringázásra, kertészkedésre, strandolásra vagy éppen árnyékban olvasásra.
A felsorolt tevékenységek közül mindössze egy, az árnyékban olvasás az, amelynek során garantáltan nem vagyunk kitéve a tűző napnak és az UV-sugárzásnak. Egyértelmű tehát, hogy minden egyéb esetben gondoskodnunk kell bőrünk megfelelő védelméről.
Joggal merül azonban fel a kérdés, miként tehetjük ezt meg úgy, hogy se a környezetnek, se a saját szervezetünknek ne ártsunk vele.
Sok a naptejjel kapcsolatos félreértés
Számos pletyka és tévhit kering a naptejekkel kapcsolatban. Ilyenek például: A naptej megakadályozza, hogy elegendő D-vitaminhoz jusson a szervezet. Valójában növeli a rák kialakulásának kockázatát. Még tíz évvel a krém alkalmazása után is naptejrészecskék találhatók az agysejtekben. A rossz hír, hogy a felsoroltak között rejtőzik valós információ is.
Ezeknek részben persze megvan a maguk hatása: az ausztrál felnőtteknek mindössze 55 százaléka gondolja úgy, hogy a naptej mindennapos használata biztonságos.
Ugyanakkor a számok azt mutatják, összességében még mindig többségben vannak azok, akik gondosan naptejeznek – vagy legalábbis vásárolják ezeket a termékeket. A naptejek globális piacának összértéke 2020-ban 10,7 milliárd dollár volt. A Grand View Research piackutató szerint pedig ez az érték 2028-ig évente 4 százalékkal emelkedhet.
Árnyék, UV-szűrős ruha az első
A sok rémhír és kenegetésre biztató szakértői javaslat útvesztőjében bolyongva nehéz kiigazodni. Kihívást jelenthet megállapítani, mi számít riogatásnak, mi marketingfogásnak és mi valós, korrekt tájékoztatásnak. A Greenpeace környezetvédő szervezet ajánlása mindenesetre kellő magabiztossággal sorolható a legutóbbi kategóriába.
A szervezet vegyésze, környezetkémikusa, Simon Gergely még 2017-ben készített egy összeállítást azzal kapcsolatban, hogy mire kell figyelni a témában a saját egészségünk szempontjából.
Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy
erős napsütésben lenni igenis kockázatos, különösen nyáron, egyrészt a déli órákban: 11 és 15 óra között; másrészt az UV-riadós időszakokban, melyek sajnos gyakran előfordulnak hazánkban.
A szakértő elsődleges javaslata meglehetősen gyakorlatias: amikor csak lehetséges, árnyékban kell maradni. Ezen felül pedig
az UV-védős ruházat továbbra is jó választás
– nyilatkozta a Prove.hu-nak.
Veszélyes komponensek a naptejekben
Ha muszáj napra menni, javasolt naptejet használni, bár Simon Gergely szerint ez sokszor hamis biztonságérzetet adhat. Nincs ugyanis egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a naptej használatával elkerülhető a bőrrák kialakulása. Éppen ezért tanácsos minél kevesebb időt eltölteni a napon még akkor is, ha bekentük magunkat.
Milyen összetevőkkel kell mindenképp vigyázni?
- oxibenzon (benzofenon-3): ösztrogénként viselkedik a szervezetben, valamint allergizálhat;
- oktinoxát (etilhexil-metoxicinnamát): állatkísérletek alapján hat a pajzsmirigyhormonokra és a szaporító szervekre;
- homoszalát: a rendelkezésre álló információk szerint megzavarja a hormonrendszer természetes működését;
- titánium-dioxid: napvédőként hatékony, belélegezve azonban rákkeltő – ezért célszerű spray helyett inkább kenhető naptejet választani
- retinil-palmitát: egérkísérletek során arra jutottak, hogy napfény hatására gyorsíthatja a bőrrák kialakulását.
További esetlegesen kockázatos összetevők:
- oktokrilén: hatására a bőrön az UV-sugárzás miatt reaktív szabad gyökök keletkezhetnek, ez pedig többféle egészségügyi kockázatot hordoz magában;
- avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán): allergiát okozhat és egy kutatás szerint beleszólhat a hormonrendszer működésébe;
- nanovegyületek: a nanovegyületek kockázatai sok szempontból nincsenek még feltérképezve, a vízi környezetre mindenesetre kockázatot jelenthetnek.
Veszély az élővilágra
Ahogy az sejthető, nem kizárólag az emberi szervezetre nézve jelentenek kockázatot ezek az anyagok, hanem az állatokra és növényekre is.
Nem véletlen, hogy Hawaiin például 2021 óta tilos olyan naptejet használni, amely nem korallbarát. A tudósok már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy a naptejekben található egyes vegyi anyagok veszélyeztetik a korallzátonyok épségét.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) szerint a naptejek visszafoghatják a zöld algák növekedését és fotoszintézisét. Károsítják a kagylók DNS-ét, a tengeri sünök reproduktív és immunrendszerét, a halak hormonháztartását, valamint a delfineknél is fejlődési rendellenességek merülhetnek fel miattuk.
Simon Gergely lapunknak elmondta, nem látott még magyar tavakra, vagy akár kifejezetten a Balatonra vonatkozó kutatást a naptejekkel kapcsolatban. Véleménye szerint azonban jó eséllyel hasonlóan hatnak a vízi szervezetekre édesvízi környezetben is ezek az anyagok.
Az élővilág védelmében ezekkel az összetevőkkel kell vigyáznunk:
Oxibenzon, Benzophenone-1, Benzophenone-8, OD-PABA (Octyl-dimethyl-PABA), 4-metil-benzilidén-kámfor (4-MBC), 3-Benzilidén-kámfor (3-BC), nano-titán-dioxid, nano-cink-oxid, oktinoxát, oktokrilén.
Mindezek mellett vegánként extra figyelmet igényel, hogy a felsorolt összetevők mellett állati eredetűeket se tartalmazzon a választott naptej. Ilyen téren szerencsére könnyebbséget jelent a vegán és az állatkísérletek hiányát garantáló cruelty free logó.
Érdemes azonban vigyázni a „tiszta” és a „természetes” címkékkel. Ezek egyre több terméken szerepelnek, ám nem jelentik azt, hogy az adott krém csak növényi összetevőkből áll.
