A feltételezés, hogy állatok húsát kell ennünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, téves. Kulturális szokásaink  és véleményünk gyakran felül szeretné írni a tudományt, ami tévhitekhez vezet – és ennek egyedüli győztese a húsipar.

Amikor a boltban megtöltöd a kosarad felvágottal, sajttal, tojással, akkor nem az az első gondolatod, hogy ideje felszabadítanunk az állatokat. Valójában pont az ellentétéhez járulsz hozzá: fizetsz, hogy elnyomják őket.

A fogyasztók többsége általában azokat a mintákat követi, amelyeket szüleitől, nagyszüleitől, barátaitól vagy a társadalomtól tanult. Sok esetben meg sem kérdőjelezzük mindennapi, megszokott döntéseinket, csak csináljuk, mintha beprogramozott gépek lennénk.

Természetesen ennek előnyei is vannak az életünkre nézve – de mi van akkor, ha néhány szokásunk nemcsak, hogy nem hasznos, de még árt is másoknak? Mi lenne, ha mostantól a boltban átgondolnánk, miből készült a termék? Még ha nem is vagy vegetáriánus vagy vegán, tudatos fogyasztóként érdemes tisztában lenned azzal, hogy miért fizetsz.

A húsipar – más állathasználó iparágak mellett – évente több ezer milliárd állat bezárásáért, kihasználásáért, csonkításáért és lemészárlásáért felelős.

Kétségkívül, az embereknek enniük kell valamit. Nem is kérdés, hogy tápanyagokra van szükségünk ahhoz, hogy egészségesen működjön a testünk, dolgozni és sportolni tudjuk és hosszú életet éljünk.

Ám felmerül a kérdés, ami korábban talán még sosem: a szervezetünknek szükséges tápanyagok kizárólag állati forrásból beszerezhetőek, vagy van olyan alternatíva, amiért nem kell állatokat gyilkolnunk? A tudomány szerint a válasz: nem szükséges állatokat ölnünk.

De akkor mégis miért létezik a húsipar? Kinek jó ez? Az állatoknak és a környezetnek biztosan nem, és az egészségünk is nagy eséllyel romlik a túlzott húsfogyasztástól.

Nos, valójában nem nekünk van szükségünk a húsra, hanem a húsiparnak van szüksége összezavarodott vagy megtévesztett fogyasztókra. És egykor mind azok voltunk.

Mi az a húsipar

Pontosan mi az a húsipar?

A húsipar olyan élelmiszeripari szakágazat, amely bizonyos háziasított állatfajok tárgyiasítására, kihasználására, megölésére és főleg feldolgozására épül.

Rengeteg problémát lehetne sorolni, amihez a nagyipari állattartás, azon belül is a húsipar járul hozzá: többek között a klímaváltozáshoz, legális állatkínzáshoz, édesvízkészlet csökkenéséhez, óceáni halottzónák kialakulásához, elsivatagosodáshoz, fajkihalási hullámhoz, antibiotikum-rezisztenciához és növekvő egészségügyi katasztrófához.

Egy etikus világban nincs helye olyan üzletnek, ami csupán azzal a céllal hoz világra érző élőlényeket, hogy rövid, szenvedéssel teli életük végén lemészárolják őket egy pótolható íz érdekében.

Ez is érdekelhet ➡  Állattenyésztő voltam, szörnyű dolgokat láttam. Ezért vagyok ma vegán.

Az őseink idejében még fontos volt a hús

A húst fogyasztó ősembereket gyakran tekintjük követendő példáknak – hiszen ha ők is azt ették, akkor az már egy jól bevált módszer, amin jobb nem is változtatni, mondják sokan.

Ám ha belegondolunk, ezeknek az előembereknek nem volt túl sok választásuk. Nomád életmódjuk miatt nem tudtak növénytermesztésbe kezdeni, illetve nem mindig volt elegendő növény. Sok esetben ételeiket kiegészítették levadászott állatok húsával, ami jogos is volt: a túlélés az első.

Azonban nekünk már nincs erre szükségünk. Ma már modern mezőgazdasággal, fejlett technológiával, bőséges szupermarketekkel és sokkal kifinomultabb személyiséggel rendelkezünk. Olyan lehetőségeink vannak, amelyek a történelem során sosem voltak adottak elődeink számára.

Nagyipari baromfitelep
Nagyipari baromfitelep // WeAnimals.org

Mennyi állatot ölnek meg a húsért évente?

Olyan sok áldozatot követel a húsközpontú étrendünk, hogy legtöbbször csak tonnában mérik, nem pedig megölt állatok számában. Emiatt csak becslések születhetnek, pontos szám nem, de a legtöbb szerint évente 70 milliárd szárazföldi állatot és 1.5 billió vízi élőlényt (halakat, és minden mást, ami beleakad a halászhálóba) ölünk meg, főleg étkezési célból.

Ha csak a szárazföldi állatokra alapozunk, ez naponta közel 200 millió áldozat – mindezt azért tesszük, hogy elérjünk néhány régi ízt, amit ma már biztosan meg lehet csinálni vegán változatban is.

Az egész emberi történelem során kb. 619 millió embert öltek meg háborúkban és népirtások során – ma 3 nap alatt végzünk ki ugyanennyi állatot.

Másodpercenként kb 2200 állatot ölnek meg világszerte – milyen érzés lenne, ha csettintenénk egyet-kettőt, és minden ismerősöd, rokonod, barátod halott lenne? Mindössze pár másodperc alatt, abban a tempóban, ahogy kivégzik az állatokat.

A példák is sokkolóak, de meg sem közelíti azt a szörnyűséget, amit az állatokkal teszünk minden másodpercben.

A húsevés ma már csak egy gigaüzlet?

Ahhoz, hogy továbbra is abban a tévhitben éljünk, hogy a hús nélkülözhetetlen, nagyban hozzájárul a húsipar is. Fizetett tanulmányok ezrei, megvásárolt politikusok tucatjai és a társadalmi ignorancia teszi lehetővé, hogy fennmaradjon a legális állatkínzás.

A korrupciós ügyek, álhírek és rémisztő leleplező videók megmutatják, milyen mélyen gyökerezik életünkben a húsipar. A legtöbb eset természetesen a nagyobb szereplőknél derül ki: az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Ausztráliában, de egyet se féljünk, valószínűleg minden országban általános.

Adók

Az USA-ban évente 81 milliárd dollár adót fizetnek a kis és nagy húsipari cégek.

Profit

Egy 2018-as adat szerint globálisan a húsipar 945 milliárd dollárt ér.

A magyar kormány is rendszeresen indít húsfogyasztást támogató kampányokat, általában több száz millió forintos keretből. Ezzel szemben a vegán aktivisták valószínűleg saját, nem túl sok pénzüket használják arra, hogy az emberek megismerjék az igazságot az állathasználatról.

Jól látszik tehát, hogy melyik ‘oldal’ erőlteti rá a nézeteit a fogyasztókra, és kinek áll igazán érdekében meggyőzni az embereket.

Politikai kapcsolatok

Itthoni adat nem sok van, de az USA-hoz visszatérve, ott rendszeresen támogatják anyagilag a húsipari vállalatok a politikusok kampányait.

Nem meglepő módon, a legnagyobb vállalatok fizetnek a legtöbbet, több millió dollárt is akár. Milyen nagylelkűek!

Az alábbi magyar szinkronos dokumentumfilm bemutatja a legtöbb állathasználó ipar működését:

Mi történik az állatokkal a húsiparban?

Csőrcsonkolás

A csibéknek általában forró pengével levágják a csőrvégüket. Ez fájdalomcsillapítás nélkül történik, és az a célja, hogy elkerüljék a sérüléseket, melyeket a csirkék egymásnak okoznak a kis helyre való bezsúfoltság miatt.

Az infravörös sugárral való csonkolás is egy módszer, mely heteken át tart, végül a csőr lekopik. A csirkék csőre rendkívül érzékeny, a kutatók megállapították, hogy a csonkolt csőrű állatok olyan fantomfájdalmakat élnek át, mint az amputált végtagú emberek!

Természetes élőhelyükön a csirkék olykor megcsipkedik egymást, ez a rangsor kialakításában játszik szerepet. A csipkedés a környezet feltérképezésére is szolgál, és egymás megvizsgálására.

Azonban zsúfolt helyen a csipkedés sokkal gyakoribbá válik és végül sok problémához vezet, mint a kannibalizmus, a kloáka csipdesése, vagy a tollak kitépése. Ezek mind megfigyelhetők a nagyüzemi csirketartásban. Ez tanult viselkedés, amit a csirkék egymástól vesznek át.

Farokcsonkítás

Az újszülött malacokat (és a borjakat) hasonló módon kínozzák: érzéstelenítés nélkül egyszerűen levágják a farkukat, általában egy metszőollóhoz hasonló eszközzel.

Eközben a szinte még újszülött állatok hangosan visítanak és kapálóznak, mert rendkívül fáj nekik.

A gyakorlati célja ennek is ugyanaz, mint a csirkéknél: megakadályozni a kannibalizmust és harcot egymás között, amikor megvadulnak a szörnyű tartási körülmények miatt – amit a húsipar és a fogyasztók erőltetnek rájuk. Csak azért vannak ott és úgy, mert valaki fizet érte.

Ammóniával teli üzemek

Képzeld el, hogy bezárnak téged egy kis helységbe több száz idegennel, majd megtagadják tőled a valódi ételt, szabadságot, friss levegőt, tiszta vizet és állandóan hizlalnak. Ha még egy WC sincs, akkor magad alá fogsz üríteni, ahogy az állatok is kénytelenek a húsiparban.

A nagy mennyiségű fekália egy szúrós szagú vegyületet tartalmaz, az ammóniát. El tudod képzelni, hogy milyen lehet hónapokon keresztül – a kivégzésed pillanatáig – saját, és több száz ember ürülékében szenvedni?

Tanulmányok kimutatták, hogy az ammónia rossz hatással van az állatokra. Erősen rontja a látásukat, tönkreteszi belső szerveik működését és a torkukat is irritálja.

A legtöbb haszonállatról az a kép él a fejünkben, hogy koszos, buta, igénytelen állatok, pedig egyikük sem az – csak az emberek nem adnak nekik más választást.

Gázkamrák

A leggyakrabban disznókat terelnek be olyan gázkamrákba, amit a húsipar világszerte “humánus” megoldásnak nevez. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, a gázkamrák csupán a gyorsaságot, hatékonyságot és a várható profitot növelik.

A szén-dioxiddal vagy szén-monoxiddal teli kamrákban, ahova általában kettesével terelik be főleg a disznókat, akár percekig is üvöltenek és kapálóznak az életükért, és a fenti leleplező videón is jól láthatóan rettegnek a fulladásos haláltól.

Torokelvágás

Ha egy párhuzamos univerzumban az állatoknak móka és kacagás lenne az életük az állattartásban, a végén akkor is megtörne az illúzió, hiszen a torok elvágásának pillanatában semmi sem humánus.

Nem számít, hogy háztáji vagy nagyipari, az elkövető kezéhez ugyanúgy vér tapad.

Megnyugtathatjuk magunkat, hogy néhol talán jó életet éltek, de a gyilkolás pillanatában ez semmit sem fog jelenteni az állatnak, csak a mi lelkiismeretünknek. Az állat fejében valószínűleg az fog járni inkább: mi rosszat tettem, amiért eddig szerettek, most pedig bántanak?

Áramütés/sokkolás

Szintén humánusnak nevezett módszer, hogy megpróbálják sokkolni az állatokat, mielőtt megölik őket.

Ez elméletben remekül hangzik (nem, dehogy), viszont a valóság teljesen más: olyan gyorsan kell haladniuk a munkásoknak a vágóhidakon, hogy általában nem jut elég idő a szakszerű kábításra.

Az állatok gyakran magukhoz térnek, vagy el sem ájulnak, amikor már fellógatják őket és elvágják a torkukat.

Forrázás (élve?)

A hatékony folyamat szerint a forrázókádakba már halottan kellene kerülniük az állatoknak, de mivel az előző lépés – a sokkolás – gyakran nem történik meg eredményesen, így időnként maguknál vannak, amikor forró vízbe lógatják őket.

Világszerte leleplező videók ezrei mutatták meg, hogy a munkásokat nem igazán érdekli, hogy mi történik az állatokkal, csak érzéketlenül elvégzik a munkájukat.

Ha nem lenne elég indok a húsipar ellen a gyakori állatkínzás, emberjogi okunk is van nemet mondani a vágóhidakra és állattartó telepekre.

Átfogó tanulmányok szerint a vágóhídi munkások körében gyakori a poszttraumás stressz, droghasználat, alkoholfogyasztás, és a bűnözési arány is magasabb.

Antibiotikum-rezisztencia

Mivel a húsiparban a körülmények leírhatatlanul kegyetlenek és rosszak, az állatokba megállás nélkül tömik az antibiotikumot, hogy valahogy életben tartsák őket a vágás napjáig. Az USA-ban az antibiotikum 80%-át az állatokkal etetik meg.

Ez a felelőtlen és etikátlan üzleti gyakorlat azt eredményezte, hogy létrejöttek olyan antibiotikum-ellenálló szuperbaktériumok, melyeket már sokkal nehezebb lesz legyőzni.

Arról is vannak már elméletek, hogy egyszer talán ez lesz a végzetünk, egy gyógyíthatatlan, globális betegség.

Elletőláda disznóknak
Elletőláda disznóknak // WeAnimals.org

Mesterséges megtermékenyítés

A legtöbb állathasználó iparágban működik egy kegyetlen körforgás: a nőstény állatokat mesterségesen teherbe ejtik (ondót fecskendeznek beléjük), hogy utódokat szüljenek, akiket fel lehet használni, vagy ki lehet végezni a profitért.

Ha ugyanezt ártatlan nőkkel tennénk meg, azt szexuális erőszaknak neveznénk. De mivel a szaporító telepeken “ők csak állatok, akik minket szolgálnak”, senkit nem érdekel a szenvedésük.

A tejiparban és a tojásiparban is megtalálható ez a megoldás, ahogy a húsipar sem kivétel ezalól. Itt a legszörnyűbb látvány talán a disznók elletése az ún. ellető ládákban, ahova hetekig bezárják őket olyan kis helyre, ahol megmozdulni sem tudnak, csak feküdni és szoptatni.

Gyakran összenyomják saját kicsinyeiket, vagy a szemük láttára halnak bele a szenvedésbe. Te végig tudnád nézni a saját gyermeked kínhalálát?

Ugyanezeket természetesen más állatokkal is megteszik: tehenekkel, akik napokig bőgnek borjaik után, vagy tyúkokkal, akik normál esetben törődnének csibéikkel.

A disznók nagyon intelligens állatok, de nincs ez másképp a többi megkínzott állattal sem. Mind remek kapcsolatot ápolnak utódjaikkal, ezért ez egy vérlázító bűn, amit ezekkel az anyákkal teszünk.

Terjedő betegségek, tömegsír

Terjed egy vírus, a sulis osztály fele kidőlt vagy a munkahelyen többen is betegszabadságra mentek. Ez normális dolog, legtöbbünkkel már megtörtént.

Ha sok ember van egy helyen, vagy gyenge az immunrendszerünk, elkaphatunk másoktól vírusokat – akárcsak más állatfajok egymástól. Így keletkezhetett az emberre állítólag ártalmatlan afrikai sertéspestis, vagy egy fokkal már ijesztőbb madárinfluenza és kergemarhakór.

Amikor kitör a pánik, hogy már megint katasztrófát csináltunk, akkor mindenki rögtön azzal törődik, hogy vajon veszélyes lesz-e ránk, és hogyan szüntessük meg azonnal ezt a problémát anélkül, hogy le kellene mondanunk a saját etikátlan életmódunkról.

Ilyenkor vetik be a vészmegoldást – főleg Kínában -, hogy óriási tömegsírokba élve eltemetik a fertőzött, eladhatatlan állatokat. Nem kapnak kezelést vagy kíméletes altatást, hiszen a húsiparnak csak a profit a lényeg, az állatok csak haszonhozók.

Horrorfilmbe illő jelenetek szivárognak ki arról, ahogy több ezer állat egymás tetején üvölt az életéért. Mi pedig eltakarjuk a szemünket, majd cselekedeteinkkel azt üzenjük: “probléma megoldva, térjünk vissza a húsevéshez!”

A kegyetlenség 50 árnyalata

Csonkítás, bebörtönzés, erőszakolás, rúgás, megkötözés, fellógatás, éheztetés, leszúrás, áramütés, szomjaztatás, leforrázás, felhizlalás, eltemetés, agyonverés, torokelvágás – ha valóban ezeket kell tennünk az állatokkal, melyiket választod a szeretett háziállatodnak?

Be kell látnunk, hogy ha békét szeretnénk a Földön, annak velünk kell kezdődnie. Az empátia, nyugalom, békesség, törődés és szeretet alapvető tulajdonságunk, amíg ki nem öli belőlünk a társadalom és a vállalatok.

Hogyan védenénk meg a gyengébb embertársunkat, ha más, gyengébb fajokat sem tudunk megvédeni saját magunktól?

Az állatok nem érdemelnek rosszat, hiszen nem tettek semmit. Ideje megkérdőjeleznünk a felsőbbrendűségünket, és gyilkolás helyett inkább egy új, békésebb élelmezési rendszert építeni.

Kulcsszavak: húshúsevéshúsipar
Raul

Raul

Alapító
Hiszem, hogy Magyarországot néhány éven belül a világ egyik legtudatosabb, legnyitottabb országává tudjuk tenni, ahol könnyű a környezet megóvása, hősies az állatok megmentése, fontos az egészségünk fenntartása, nyitott a társadalmunk és mindennapos az összefogás.

2 hozzászólás

Írd le a véleményed!