Miért nem vegán a tojás? Miért nem esznek tojást a vegánok?

Felmerülhet benned a kérdés – jogosan -, hogy miért nem esznek tojást a vegánok? Az nem is árt az állatoknak – vagy mégis?

A legtöbb ember sejti, hogy a nagyipari állattartás, azaz a tojásipar nem éppen állatbarát, de sokaknak fogalma sincs, hogy a tyúkoknak a tojástermelés során pontosan milyen borzalmas a sorsuk.

Ha megismerjük ezeket – még ha nem is könnyű belegondolni-, könnyen megérthetjük, hogy miért nem vegán a tojás.

A lényeg röviden:

• A tojásipar nem tudja gazdaságosan felhasználni a hímcsirkéket, ezért standard eljárás világszerte, hogy pár napos korban élve bedarálják, elgázosítják vagy zsákban megfojtják őket.
• Az állatokon – általában fájdalomcsillapítás nélkül – csonkításokat végeznek: ilyen például a csőrvégek levágása, hogy megakadályozzák a rossz körülmények miatt fellépő kannibalizmust.
• A tyúkok átlagos élettartama 12 év, ám a tojásiparban gyakran még a 2 évet sem élik meg.
• A tojásipar ketreceiben kisebb helye van egy tyúknak, mint egy A4-es papírlap, ezért nem tudnak mozogni, megfordulni vagy a szárnyaikat kiengedni.
• A természetes, évi 1-2 tucatnyi (12-20) tojás helyett a tojásiparban nagyjából 300-at várnak el tőlük, ezért a testük hamar tönkremegy.
• A tojás által kalcium távozik a szervezetükből, ami csonttörést eredményez. Így gyakran megmozdulni sem tudnak, mert eltörnek lábaik, szárnyaik vagy rongálódnak a belső szerveik.
• A szabad tartású, bio, háztáji megnevezések általában nem sokat jelentenek az állatoknak, valamennyivel nagyobb helyük van, de az életszínvonaluk és a sorsuk nem változik.
• A háztáji tojás továbbra sem etikus: mindaddig, amíg állatfajokat haszonhozóknak vagy tárgyaknak tekintünk, és keresletet képezünk az állati eredetű termékekre, addig létezni fog nagyipari állattartás, máskülönben nem lehetne fenntartani a globális igényt.
• Egyre több vegán alternatíva, valamint fűszerezési módszer létezik, amellyel utánozni lehet a tojás textúráját és ízét. Ezek kipróbálása segíthet megszüntetni a csirkék szörnyű sorsát.

Miért nem vegán a tojás?

Mielőtt vegánok lettünk, mi sem tudtuk ezt, és azt hittük, a tojás erőszakmentes élelmiszer. Sajnos ez távol áll a valóságtól, és ez különösen elszomorító, mivel az emberiség történelme során a csirkék és kakasok speciális helyet foglaltak el a legtöbb társadalomban.

Csodálták őket a különleges képességeik miatt, és sokszor túl egyedinek tartották őket ahhoz, hogy megöljék és megegyék. Ahhoz képest, hogy régen hogyan tekintettek rájuk, elképesztő és tragikus, hogy ma hogyan bánnak velük.

A hím naposcsibék tragédiája

A hím csibéket gyakran már a tojásból való kibújásuk után megölik. Mivel ők nem tudnak tojni, a termelőknek nem hajtanak hasznot, így hát azonnal megölik őket, amint kiderül a nemük. Ez a válogatás nem csak a fiúcsibéket érinti, hanem a gyenge, beteg állatokat is.

Többféle módon gyilkolják meg őket: van úgy, hogy simán bedobják őket egy darálóba, vagy nejlonzsákba gyűjtik őket, ahol megfulladnak, vagy elgázosítják őket. Egyes országokban vízbe fojtják őket. Évente csirkék milliárdjai végzi így.

Angliában évente 30-40 millió az ilyen csirkék száma, Hollandiában 45 millió. Ez megdönti a nézetet, mely szerint a tojásipar nem jár a csirkék halálával és azonnal világossá válik, hogy miért nem vegán a tojás, ahogy a tej sem.

Az élve bedarálást az alábbi videón láthatod:

Csőrcsonkolás

A nőstény csibéknek általában forró pengével levágják a csőrvégüket. Ez fájdalomcsillapítás nélkül történik, és az a célja, hogy elkerüljék a sérüléseket, melyeket a csirkék egymásnak okoznak a kis helyre való bezsúfoltság miatt.

Az infravörös sugárral való csonkolás is egy módszer, mely heteken át tart, végül a csőr lekopik. A csirkék csőre rendkívül érzékeny, a kutatók megállapították, hogy a csonkolt csőrű állatok olyan fantomfájdalmakat élnek át, mint az amputált végtagú emberek!

Természetes élőhelyükön a csirkék olykor megcsipkedik egymást, ez a rangsor kialakításában játszik szerepet. A csipkedés a környezet feltérképezésére is szolgál, és egymás megvizsgálására.

Azonban zsúfolt helyen a csipkedés sokkal gyakoribbá válik és végül sok problémához vezet, mint a kannibalizmus, a kloáka csipdesése, vagy a tollak kitépése. Ezek mind megfigyelhetők a nagyüzemi csirketartásban. Ez tanult viselkedés, amit a csirkék egymástól vesznek át.

A csőrcsonkolás eredeti célja ennek megelőzése, de mégsem vezet eredményre. Akut és krónikus fájdalmakat okoz, és negatívan befolyásolja a csirkék közérzetét.

Ezt a fájdalmas folyamatot itt nézheted meg:

Élet a ketrecben

A csirkék természetes élettartama több, mint 12 év, de a nagyüzemben tartott csirkék gyakran nem élik meg a második születésnapjukat sem.

Sötét, ablaktalan helyen tartják őket, sok társukkal összezsúfolva kis ketrecekben, ahol még arra sincs elég hely, hogy kitárják a szárnyukat. A ketrecek egymás tetején helyezkednek el, hosszú sorokat alkotva.

A legtöbb csirkének 430 cm²-es helye van. Összehasonlításképpen: egy A4-es méretű papírlap 623,7 cm²!

Az EU-ban már valamivel nagyobb ketreceket használnak, de azok sem sokat változtatnak a zsúfoltság tényén. A csirkék itt csak egy helyben tudnak ácsorogni a dróthálón, ami felsérti a talpukat, ledörzsöli a tollukat és veszélyezteti a bőrük épségét is.

Törött csontok, deformált test és egyéb betegségek igen elterjedtek ezen tartási körülmények közt. A csirkék gyakran életüket vesztik a stressz miatt, vagy a kannibalizmus által, és a tetemük ott marad a társaik mellett mindaddig, míg észre nem veszik a dolgozók, és egy másikkal helyettesítik.

Tojásrakás

A mai tojástermelő csirkék ősei évente hat tojást tojtak. Mint minden más, vadon élő madár, tavasszal rakták le a tojásaikat és egészen a jövő évig nem is tojtak újból.

Ezzel szemben a mai csirkéket évi 300 tojás lerakására kényszerítik!

Évről évre úgy tenyésztik ki őket, hogy minél többet tojjanak. Az elmúlt évtizedekben inszeminációt is alkalmaznak, hogy még több tojást termeljenek. Ráadásul mesterséges fények segítségével elhitetik a csirkékkel, hogy mindig tojószezon van.

A tojásrakás megerőltető a csirkék számára. Egyetlen tojás előállításához is rengeteg tápanyagot igényelnek, főként kalciumot, mely a tojáshéj alapanyaga.

Mivel a táplálékuk nem tartalmazza a szükséges kalciummennyiséget, a csirkék gyakran csontritkulástól szenvednek vagy paralízist kapnak. A rengeteg tojástól méhsüllyedésben szenvednek, petefészekrákjuk, gyulladásos betegségeik, tojócső elzáródásuk és zsírmájuk lesz.

12 hónap után a csirkék egészsége annyira meggyengül, hogy vágóhídra kerülnek. Hogy a lehető legjobban kihasználják őket, olykor éheztetik a csirkéket, és ez a sokk még több tojás rakására készteti őket. Természetes élettartamuknak csak tizedét élik meg.

Út a vágóhídig

A levágásra történő utazáskor látnak életükben először természetes napfényt. Csonttörések és belső vérzések is gyakoriak az út során, annyira össze vannak zsúfolva. Ezt nem is lehet másként elvégezni, hiszen a fejlett országokban óránként 1000-1500 csirkét kell vágásra szállítani.

Ezeknek a csirkéknek a tartási körülmények miatt amúgy is sokkal törékenyebbek a csontjaik, és a mozgáshiány miatt sérülékenyebbek az ízületeik. A stresszhelyzet miatt ráadásul egymásnak is támadhatnak.

Esetenként több száz kilométert is meg kell tenni a vágóhídig, víz és élelem nélkül, mostoha környezeti hatásoknak kitéve. Azok a csirkék, akik túlélik az utat, a csirkevágók kezei közé kerülnek, akik összeláncolják a lábaikat, további sérüléseket okozva.

Fejjel lefelé lógva elektromos árammal feltöltött vízbe lógatják őket. A procedúra sokszor nem jár sikerrel, a csirkék nem veszítik el a tudatukat. Az emlősökhöz képest ők sokkal tovább öntudatuknál maradnak. Van úgy, hogy kb 22 másodperc múlva újból magukhoz térnek, és így vágják el a torkukat!

Vizsgálatok kimutatták, hogy az elektromos víz sokszor nem is okoz tudatvesztést. Legfeljebb paralízist, amikor, bár nem mozognak, és úgy tűnik, nincsenek tudatuknál, ők azonban mindent éreznek.

Angliában 14 vágóüzem működik automatikus nyakvágóval, ami a fő artériát ugyan elvágja, de ezután még legalább 5 percig tart, míg a csirkék elvéreznek és meghalnak. Angliában évente 8,4 millió csirke élve, mozogva és éberen éli át a meggyilkolását.

Szabadtartásos tojások

Sokan azt hiszik, hogy a kegyetlenségek kiküszöbölésére a szabadtartásos csirkék tojása a válasz. Sajnos ez nem így van.

A fiúcsibéket mindenképp megölik születésük után, akár szabadtartásosak, akár nem, hiszen nem hoznak profitot a tenyésztőnek. Rövidke életük során a szabadtartásos csirkék is pici helyre vannak bezsúfolva több ezer társukkal együtt.

Ami a hely méretét illeti, négy csirke jut egy négyzetméterre. Ez alig valamivel nagyobb helyet jelent, mint a nagyüzemi társaiknál.

Bár van kijárat a szabadba, annyira zsúfoltan vannak elhelyezve a csirkék, hogy szinte egyikük sem jut ki rajta, és alig látnak napfényt életükben. Amikor a termelékenységük csökkenni kezd, rájuk is az elektromos vízzel telt kád vár, mielőtt elvágnák a torkukat.

Mivel a szállítás és levágás ugyanúgy történik, mint a nagyüzemi csirkéknél, így náluk is ugyanazok a problémák vetődnek fel.

Háztáji csirkék

“Oké-oké, a nagyüzemi tartás tényleg szörnyű. De attól még miért nem esznek tojást a vegánok? Lehet azt háztáji tartásból is szerezni!” – gondolják sokan.

A nagyüzemi csirkéket érő kegyetlenségekkel szemben sajnos még a saját udvarban nevelkedett csirkék sem jelentenek megoldást.

Először is, ez a módszer nem áll bárki rendelkezésére, mivel nincs mindenkinek csirketartásra alkalmas udvara.

Másodszor, legtöbb esetben a fiúcsibéknek így is meg kell halniuk. Aki csirkét vásárol, főleg nőstényt szeretne, és nem kakast. Így hát a háztáji fiúcsirkéket is megöli a tulajdonos.

Még ha házi csirkéid vannak, akkor sem etikus megenni a tojásaikat. Odaadhatod valakinek, aki máskülönben nagyüzemi tojást vásárolna, és ezáltal ő kevésbé fogja támogatni a tojásipart. De a legjobb mégiscsak az, ha meghagyod a csirkéknek a tojásokat. Ugyanis ha elveszed tőlük, az további tojások lerakására készteti őket.

Ráadásul az is hasznos, hogy időnként a tyúkok megeszik a saját tojásaikat, mert az segít nekik visszapótolni a szükséges tápanyagokat. Ha ezt nem teszik, próbáld meg megfőzni a tojást, és úgy odaadni nekik.

Mivel még a háztáji csirkék is úgy lettek kitenyésztve, hogy a normálisnál jóval többet tojjanak, rendkívüli megterhelés éri a szervezetüket. Úgyhogy ahelyett, hogy háztáji tojást ennél, inkább keress más alternatívákat.

Oltásokhoz történő tojáshasználat

A tojásokat nem csak élelmezés céljából termelik, de évente tojások milliárdjait használják fel oltóanyagok előállításához, átlagosan 3 tojást oltásonként.

2012-ben feltaláltak egy új módszert a tojás nélküli oltóanyagokhoz. Habár az átállás igen költséges (új képességek elsajátítása, dolgozók betanítása, a tojásipar profitjának csökkenése), a tojásmentes oltás egy járható, új utat jelent. Elsősorban a rengeteg csirkének jelentene ez óriási különbséget.

Alternatívák tojás helyett

Sütéshez: a tojás legtöbbször “ragasztóanyag” a süteményben, eszerint kell tehát helyettesíteni is. A legnépszerűbb választás az őrölt lenmag: egy tojás helyettesítésére keverj össze egy evőkanál lenmagot 2-3 evőkanál meleg vízzel, és tedd félre 15 percre, vagy amíg zselés állagú nem lesz.

Kevert tésztákhoz azonban tökéletes választás a bolti vagy otthon készített almaszósz is (a végeredmény egyáltalán nem lesz almaízű), vagy a pépesített banán, ha illik az ízvilághoz. Vannak olyan sütemények is, ahonnan egyszerűen kihagyhatod: a pitetészta például tökéletesen megvan nélküle.

Amennyiben piskótát, macaront, vagy egyéb olyan süteményt csinálsz, ahol a tojásfehérje habosságára van szükség, egy meglepő növényi alternatívával helyettesítheted: a csicseriborsó-konzerv leve – hobbicukrász körökben aquafaba – ugyanis ugyanolyan kemény habbá verhető.

Rántottához és omletthez: a rántottaélményt morzsolt tofuval könnyen fel tudod idézni, csak arra figyelj, hogy ez több fűszert igényel, mint a tojás: ez lehet például pirított hagyma, egy kis füstölt paprika, fokhagymapor és sörélesztőpehely, a szép sárga színért pedig egy csipet kurkuma.

Omlettet csicseriborsólisztből és vízből készíthetsz hasonló fűszerekkel, egy csipet szódabikarbónával pedig könnyedebbé varázsolhatod a masszát.

Szintén tofuból, növényi tejföllel, joghurttal vagy majonézzel lazítva készíthetsz tojáskrém-szerűséget is. A tojásíz eléréséhez lásd a következő alcím Fekete só című bekezdését.

A Veganuár programban – sok más étel mellett – vegán rántotta receptet is találsz.

Források:

Byrn, Anne (2016). American Cake: From Colonial Gingerbread to Classic Layer, the Stories and Recipes Behind More Than 125 of Our Best-loved Cakes. Rodale Press, Emmaus.

Foer, Jonathan Safran (2009). Eating Animals. Penguin Books, London.

Lawler, Andrew (2015). How The Chicken Crossed the World: The Story of the Bird that Powers Civilization. Duckworth Overlook, London.

PETA, Wakker Dier, Viva! & Ex-Legkipjes