BolygóEmberjogok

19 millió új állást hozhat létre a növényi étrendre való átállás Latin-Amerikában és a Karibi-térségben

A klasszikus élelmiszeripari ágazatokat féltők gyakran érvelnek azzal, hogy a növényi étrendre való áttéréssel milliók veszíthetik el állásukat. Az ENSZ által 1946-ben alapított Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) által nyilvánosságra hozott tanulmány azonban éppen ennek ellenkezőjét állítja.

Eszerint a szén-dioxid-mentesítés, vagy a nettó nulla kibocsátású gazdaságra való áttérés nem kevesebb, mint 22,5 millió munkahelyet teremtene Latin-Amerikában és a Karib-térségben 2030-ra, amelyből 19 milliót lehetne közvetlenül a növényi alapú élelmiszerek előállítása során létrehozni.

A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű, hiszen az átállást számtalan akadály nehezíti. S ezek eredőjét többnyire az emberek gondolkodásmódjában kell keresni, s nem a konkrét intézkedésekben.

A „Munkahelyek egy jövőbeni nettó nulla kibocsátású Latin-Amerikában és Karib-térségben” című értekezés azt mutatja meg számunkra, hogy a szénmentesítést a húsevésről a növényi étrendre való áttéréssel érhetjük el a leggyorsabban, amely magasabb foglalkoztatási arányt biztosítana a fenntartható mezőgazdaságokon túl, a növényi alapú élelmiszertermelés és az ökoturizmus területén is.

A szerzők jóslata szerint az új étkezési szokásoknak hála, átlagos üzleti viszonyok mellett, 15 millió új munkahelyet lehetne teremteni a tejtermelő, halászati és állatfeldolgozó iparágakban várható 4,3 millió megszűnő munkahely ellensúlyozására.

Nem beszélve az átállásból fakadó kedvező környezeti hatásokról, hiszen ezzel a mezőgazdaság okozta üvegházhatású gázkibocsátás jelenlegi fenntarthatatlanul magas szintjét is jelentősen csökkenteni lehetne.

„A jobb minőségű gyümölcs- és zöldségtermelésre való áttérés a kistermelők és családi gazdaságok számára is új lehetőségeket kínálna, miközben a lakosság is határozott lépéseket tehetne egy egészségesebb táplálkozás felé”

– vallják a szerzők, kiemelve azt a tényt, hogy a térségben 2030-ig várhatóan bekövetkező halálesetek 81 százalékáért felelős szív- és érrendszeri, krónikus légzőszervi, daganatos és cukorbetegségek megelőzhetőek lennének az étkezési szokások javításával.

Fel vagyunk készülve a változásra?

De vajon képesek vagyunk-e arra, hogy drasztikusan szakítsunk eddigi beidegződéseinkkel, amelynek nem csak élvezeti, de komoly történelmi, kulturális és gazdasági gyökerei is vannak?

A szerzők a kérdés kapcsán elismerik, hogy az általuk bemutatott szén-monoxid-mentesítési forgatókönyvek nem tekinthetőek biztos előrejelzéseknek, ám arra mindenképpen jók lehetnek, hogy segítségükkel megismerhessük az energia- és élelmiszerágazat átalakításában rejlő lehetőségek igen széles skáláját.

Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) megerősíti, hogy a hús- és tejipari étrendről növényi alapúra történő átállás esélyt ad az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, nem megfeledkezve arról a tényről, hogy Latin-Amerika és Karibi-térség lakossága számára ez igen nagy lemondásokkal járna.

A régió ugyanis a világpiaci marhahús-termelés több mint egynegyedét, a baromfitenyésztésnek pedig egyötödét vallhatja a magáénak. Ezen a két területen tehát még a legjobb szándékú politikai döntéshozók is kemény csatákra számíthatnak.

19 millió munkahelyet hozna létre a növényi étrendre való átállás

És ez nemcsak gazdasági, de kulturális kérdés is. A DuPont nemrégiben végzett piaci tanulmánya szerint ugyanis Latin-Amerikában oly mértékű az állati termékek fogyasztása iránti igény, hogy a veganizmus helyett sokkal inkább a flexitarianizmus (rugalmas vegetariánusok) elterjedése lehet reális.

Mindezt alátámasztja az a tény, hogy a húsok iránti általános kereslet az utóbbi időben 2,45 százalékkal nőtt, a baromfiigény pedig 4,1 százalékkal.

Ennél jóval riasztóbb az az adat, amelyet az Egészséges Karibi Koalíció tett közé, miszerint az angolul beszélő karibi lakosságnak kevesebb mint 15 százaléka tartja be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlást, és fogyaszt napi minimum 400 gramm gyümölcsöt és zöldséget.

A Latin-Amerikai Táplálkozási és Egészségügyi tanulmány (ELANS) 2019-es kiadványa szerint ez az arány a valóságban még ennél is kevesebb, vagyis a reprezentatív mintának mindössze 7,5 százaléka felel meg a WHO elvárásainak.

Előnyös lenne, de nem könnyű váltani

Tizenhat különböző ország, harminchét vezető tudósa alkotja az EAT-Lancet Bizottságot, amelynek célja, hogy meghatározza a legegészségesebb étrendet és megtalálja a fenntarthatóságot leghatékonyabban elősegítő élelmiszer-előállítási módszereket.

A bizottság 2019-es jelentésének középpontjába a teljes kiőrlésű gabonákat, a bab- és dióféléket, gyümölcsöket, zöldségeket, magokat, valamint az alacsony cukor-, szénhidrát- és állati eredetű élelmiszereket előnyben részesítő étrendeket állította.

A The Lancet Global Health folyóiratban ennek eredményével kapcsolatban közzétett tanulmány azonban azt a szomorú tényt is megállapította, hogy az EAT-Lancet étrend költségei Latin-Amerikában és a Karib-térségben magasabbak voltak, mint a világ bármely más részein.

Ha mindezekhez azt is hozzávesszük, hogy a jelenlegi, állati eredetű termelésben foglalkoztatottak egyáltalán nem biztos, hogy képesek lesznek átállni a növényi alapú termelésre, a lehetőségek tárháza tovább csökken.

A jelentés ennek ellenére értékes következtetéseket szolgál Latin-Amerika és a Karibi-térség politikai döntéshozói számára, akik nem csak országuk szénlábnyomának csökkentésére törekszenek, de a közegészséget is javítani szeretnék, miközben a helyi gazdaságokat is növekedésre serkentik.

„Ha nem cselekszünk azonnal, akkor a munkavállalók és vállalkozások pontosan ugyanolyan sebezhetőek lesznek az éghajlatváltozás okozta válsággal szemben, mint amilyet a COVID-19 járvány okozott világszerte”

– szögezi le a tanulmány, amelyről az amerikai Forbes magazin számolt be.

Gy. Szabó Csilla

Gy. Szabó Csilla

Újságíró
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.

Írd le a véleményed!

Mindjárt kész vagy!

Ide fogjuk küldeni a napi útmutatókat, ezért kérlek pontos adatokat adj meg.