Egy új tanulmány szerint a nem genetikai hátterű Parkinson-kór megelőzhető növényi élelmiszerekben gazdag étrenddel. A kutatók szerint itt az ideje frissíteni az eredményeik alapján a közegészségügyi ajánlásokat.
A nagyobb mennyiségű zöldséget, dióféléket és teát tartalmazó étrend csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát – derült ki a belfasti Queen’s Egyetem (Queen’s University) új tanulmányából.
A Parkinson-kór genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünete:
- a mozgások lelassulása,
- az izmok feszessége és
- a remegés.
A belfasti egyetem kutatói a Parkinson-kórral kapcsolatos elemzéshez több mint 126 ezer fő bevonásával készítettek előzetes felmérést. A megkérdezettek mintegy 56 százaléka volt nő, és a résztvevőket – akik közül 577 főnél diagnosztizálták a betegséget – körülbelül 200 étel és 30 ital kapcsán kérdezték fogyasztási szokásaikról.
Mindezek alapján arra a konklúzióra jutottak, hogy minél több növényi alapú, egészséges ételt fogyaszt valaki, annál nagyobb eséllyel kerülheti el a Parkinson-kórt. Azt is jelezték, hogy a megfelelő étrend a genetikai hajlamot elnyomni nem tudja.
Ezeket az eredményeket figyelembe véve finomítani kellene a növényi alapú étrenddel kapcsolatos közegészségügyi üzeneteket. Az eredményeinkből ugyanis az derül ki, hogy egyszerű étrendi változtatások is csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának rizikóját. A kockázati tényezők, például az étrendi és életmódbeli faktorok feltérképezése új utakat nyithat meg megelőzés terén
– nyilatkozták a tanulmányt elkészítő kutatók.
Hüvelyeseket a Parkinson-kórban szenvedőknek
Egy másik, dél-koreai tanulmány is több növény fogyasztását javasolta azoknak, akiknél Parkinson-kórt diagnosztizáltak. A kutatók kifejezetten a hüvelyeseket ajánlották a betegség egyik korai tünetének visszaszorítására.
A REM magatartászavar (RBD) akár 10-15 évvel előre is jelezheti különféle neurológiai betegségek, közöttük a Parkinson kór-kialakulását. Azok, akiknél ez a zavar jelentkezik, nyugtalanul alszanak, heves mozgásokkal, például futásszerű lábmozgással, rúgásokkal vagy ütésekkel, akár fel is kiáltanak álmukban. Ezek csökkenthetők a hüvelyesek – a bab, borsó vagy lencse – nagyobb mértékű fogyasztásával.
Egyre több kutatás jut arra a következtetésre, hogy a növényi étrenddel az öregedési folyamat – ha vissza nem is fordítható, de mindenképp – lassítható. Egy 2020-as tanulmány például azt mondta ki, hogy a sokszor a felejtés betegségének is hívott Alzheimer-kór elleni küzdelemben a rendszeres testmozgás és a minőségi alvás mellett a növényi étrend is hatásos fegyverként szolgálhat.
Ennek hátterében az állhat, hogy a teljes értékű, növényi alapú étrend kifejezetten gazdag olyan tápanyagokban, mint a többszörösen telítetlen zsírsavak, az A-, B1-, B6-, C- és E-vitaminok, folsav, magnézium, vas és réz. Ugyanakkor szegény telített- és transzzsírban. Ezek mind hozzájárulnak az ideg-, az ér- és az immunrendszer egészségéhez.
A szervezetben jelen lévő, alacsony szintű, krónikus gyulladás az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamatok katalizátora. A betegek szervezetében jellemzően emelkedettek az ilyen típusú gyulladásra utaló értékek. A húsalapú étrendek hozzájárulhatnak a gyulladás fenntartásához, vagy fokozhatják azt, míg a növényi tápanyagok csökkenthetik. A növények által tartalmazott antioxidánsok ugyanakkor védik az agyat az oxidációs stressztől.
