A felejtés betegségének is hívják az Alzheimer-kórt, amely világszerte egyre több áldozatot szed. Nem véletlenül, hiszen az időskori elbutulás a szellemi képességek oly mértékű romlásával jár együtt, hogy a páciens − s vele az őt ápoló környezete −, szép lassan megfeledkezik arról, ki is volt valójában.
Elveszíteni önmagunkat, az emlékeinket, a szeretteinkhez fűződő kapcsolatunkat, sok esetben még a halálnál is félelmetesebb lehetőség. Ezért is retteg ma már a fél világ az Alzheimer-kórtól és ezért kutatják a tudósok egyre nagyobb lelkesedéssel kialakulásának okait.
Az Alzheimer Szövetség adatai szerint az Egyesült Államokban több mint ötmillió 65 év feletti idősnél diagnosztizálták a kórt, 2050-re pedig várhatóan 13,8 millióra növekszik a számuk.
A lehetséges gyógymódokról eddig a lehető legpesszimistább hivatalos vélemények láttak napvilágot.
A betegség családi halmozódása esetén már azonosították a kialakulásáért felelős géneket, s ezek működésének gátlásával a kór kifejlődését is akadályozni lehetne, hatékony gyógymódot mégsem találtak eddig. A tudósok abban az egy dologban értenek csupán egyet, hogy az egészséges életmódnak kulcsszerepe lehet a megelőzés és a gyógyítás folyamatában.
A rendszeres testmozgás és a minőségi alvás mellett azonban egy új kutatás szerint a növényi étrend is hatásos fegyverként szolgálhat a mentális hanyatlás elleni küzdelemben.
Neal Barnard, a Felelős Orvoslás Orvosi Bizottságának (PCRM) elnöke az „Egyensúlyban a testeddel és az ételek erejével az agyért” című cikkében egyenesen azt állítja: bizonyítékai vannak arra, hogy az étrend meghatározó szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában.
A kaliforniai Loma Linda Egyetem kutatói szerint a kizárólag növényi étrend alkalmazása 53 százalékkal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
Régóta tartja magát az a mítosz, hogy az Alzheimer-kór kifejlődése nem akadályozható meg, nem kezelhető, mi több, nem is lassítható. A valóság ezzel szemben az, hogy igenis megelőzhető, kezelhető és lassítható a folyamat.
– véli dr. Dean Sherzai neurológus, az agy egészséges működéséért és az Alzheimer megelőzéséért indított egyetemi program társigazgatója.
Még abban az esetben is, ha genetikailag hajlamos vagy a betegségre, vagy ha egy közeli családtagod már demenciában szenved, a nagyobb részt, vagy teljesen növényi alapú étrendre való áttérés csökkentheti a kockázatokat, állítják a tudósok. De mire is alapozzák ezt a véleményüket?
Hogyan károsítják agyunkat az állati termékek?
Az ma már senki számára sem titok, hogy a húsban gazdag étrend, amelyet a legtöbb amerikai (vagy épp magyar) követ, nagyon káros a szívre, magas vérnyomáshoz, emelkedett koleszterinszinthez és koszorúér-elzáródáshoz vezet, vagyis szívbetegséghez.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ami jó az agynak, az jó a szívnek is, és fordítva. Ebből pedig világosan látható, hogy a legtöbb ország táplálkozási szokásai igenis károsak az agyra, s ezt ma már számos tanulmány támasztja alá.
A Journal of the American College of Nutrition (Az amerikai táplálkozástudományi testület folyóirata) írása megállapítja, hogy a vizsgált esetekben a húsfogyasztás jelentette az Alzheimer-kór legjelentősebb étrendi kockázati tényezőjét.
De a tojás és a magas zsírtartalmú tejtermékek esetében is hasonló hatásról számolhattak be, igaz, nem olyan mértékben, mint a hús kapcsán. A gabonák, a zöldségek és a gyümölcsök ezzel szemben határozott védelmi szerepet játszottak a betegség ellen.
A tanulmánynak azonban ennél érdekesebb megállapításai is voltak. A kísérletek bebizonyították, hogy a növényi étrend és a halak fogyasztása ugyan csökkenti a kór kialakulásának lehetőségét, de egyáltalán nem képes ellensúlyozni a hús, a tojás és a magas zsírtartalmú tejtermékek káros hatását.
Tehát nem elég a hasznos élelemiszerek fogyasztásának mennyiségét emelni, valódi eredményhez csak az vezethet, ha étrendünkből teljes egészében elhagyjuk az állati termékeket. Nem megfeledkezve a D-vitamin fontosságáról, amely szintén jótékony hatású agyunk kiegyensúlyozott működésére.
Mi a baj az állati eredetű termékekkel?
Leginkább az, hogy gazdagok telített zsírsavakban.
A telített zsírsavak növelik a koleszterinszintet, ami pontosan ugyanúgy hat az agyra, mint a szívre, ez lehet tehát a fő mechanizmus
– állítja Barnard.
A telített zsírsavak és a koleszterin azon túl, hogy közvetlenül is okozói lehetnek az Alzheimer-kórnak, a magas vérnyomásért és az emelkedett koleszterinszintért, valamint a szervezetben fellépő komoly gyulladásokért is felelősek.
A kutatások azonban egy meglepetéssel is szolgáltak. Az egészségtelen életmód miatt az agyban bekövetkező negatív változások korábban kezdődnek, mint azt eddig hittük.
Dr. Barnard egy 10 ezer 40 év feletti résztvevővel készített felmérés alapján megállapítja, hogy a koleszterinszint emelkedésével láthatóan növekedett az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, amelyhez a sérült artériák okozta gyakoribb agybetegségek társulnak.
Más tanulmányok ugyanakkor arra is rámutattak, hogy már a 12 éves gyermekek esetében is csökkenhet az artériák rugalmassága. Ez pedig azt is jelenti, hogy az agyban bekövetkező ártalmas változások már az egészségtelen étrendet követő tizenéveseket is érinti.
Egye egészségesre az agyát!
Az üzenet tehát világos. Ha javítani akarjuk agyműködésünket és csökkenteni az Alzheimer-kór kockázatát, akkor főleg, vagy kizárólag növényi ételeket fogyasszunk. Az állati eredetű élelmiszerek elhagyásával ugyanis kiküszöbölhető a ténylegesen agykárosító magas telített zsír- és koleszterinszint.
Arról nem is beszélve, hogy a növények megadnak agyunk számára minden szükséges és egészséges tápanyagot, beleértve az elengedhetetlen fitokemikáliákat. Utóbbi egy gyűjtőfogalom, amely a növényekben természetes úton megtalálható bioaktív vegyületeket jelöli, amelyek a színért, az ízért és az illatért felelősek.
Különösen nagy mennyiségben találhatóak a héjakban, s bár ezek a rejtett kincsek nem elengedhetetlenek szervezetünk működéséhez, pozitív hatásuk ma már megkérdőjelezhetetlen.
A teljesen növényi alapú étrend biztosítja az agyunk növekedéséhez, fejlődéséhez, valamint működéséhez szükséges makró- és mikrotápanyagokat
– mondja dr. Ayesha Sherzai, neurológus, aki nemcsak a Loma Linda-i Alzheimer-prevenciós program társigazgatója, de az Alzheimer megoldása című könyv társszerzője is.
A teljesen növényi alapú táplálkozás azért tűnik a legbiztosabb védelemnek, mert ha kismértékben ugyan, de továbbra is fogyasztunk tojást, tejterméket, halat, csirkét, vagy egyéb húsokat, az ezekben található telített zsírsavak és a koleszterin több mint elegendőek ahhoz, hogy láthatóan rossz irányba tereljék koleszterinszintünket, testsúlyunkat és az agyunk működését befolyásoló egyéb tényezőket.
Dr. Sherzai szerint azonban az apró változtatásoknak is van jelentősége. Minden egyes lépés, például a déli szendvics helyett elfogyasztott saláta, vagy a napi menühöz adott gyümölcs is hatalmas különbséget jelentett a vizsgálati alanyok stroke-kockázatára nézve, ami az Alzheimer-kór kialakulásának lehetőségét is csökkentette.
A cukor is ellenség lehet
A növények birodalmáról általánosságban is kijelenthető, hogy az agy számára igazi kincsestárként szolgál. Ám vannak olyan különleges, szuper növények, mint például a zöld levelesek, amelyeket kifejezetten elménk táplálására találtak ki.
„A zöld levelesek által tartalmazott polifenolok, antioxidánsok, vitaminok és ásványi anyagok jelentik a téglát és a habarcsot az agy összeköttetéseinek létrehozásához, miközben a mérgező melléktermékek számára egyfajta szemétlerakóként működnek. Az agy helyes működéséhez szükséges táplálékok listáján a bab foglalja el a második helyet, amely nemcsak antioxidánsokban, növényi fehérjékben, valamint más fontos tápanyagokban gazdag, hanem rostokban is, amelyek segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében. De van egy másodlagos hatása is, 24 órán át segít szabályozni a szervezet glükózszintjét, ami különösen akkor fontos, ha valami cukrosat fogyasztunk.”
– jelenti ki Dr. Sherzai, majd folytatja a felsorolást
A szakember szerint a cukor okozza testünkben a legtöbb gyulladást, s ezzel elménket is súlyosan károsítja. Testünk normális esetben egy jól működő gépezet, amely némi cukorral könnyedén megbirkózik, ám a sokak által fogyasztott, túlméretezett édességadagokkal szemben már tehetetlen.
Az „elmevédő” listán a keresztesvirágú zöldségek, mint a brokkoli és a kelbimbó kerültek a következő helyre, őket követi az E-vitaminban gazdag dió, szezám- és napraforgómag, valamint az élénk színű gyümölcsök, vagyis a szőlő, áfonya.
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.