Az öregség életünk természetes része, ám a velejáró betegségek többsége korántsem írható az évek múlásának számlájára. Az egészséges és aktív időskor mára álomból valóssággá vált, és sokkal inkább függ az életmódunktól, mint genetikai örökségünktől. A fitt és szép öregedés egyik kulcsa pedig a táplálkozásban, azon belül is a növényi alapú ételek fogyasztásában keresendő.
A legújabb kutatások szerint, a vegán étrend jelentősen csökkentheti a kardiometabolikus, köztük a cukor- valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Márpedig életünk végén, többnyire ezek okozzák a legtöbb problémát.
Az Egyesült Államokban egyre népszerűbb a növényi étrend, egy 2017-es jelentés alapján a lakosság 6%-a volt vegán, szemben a három évvel korábbi 1%-kal. A növekedésnek csak egyik oka az állatok sorsa iránti együttérzés erősödése, és az intenzív ipari állattartás okozta környezeti károk csökkentésének igénye.
A növényi étrend legnagyobb vonzereje valójában egészségügyi előnyeiben rejlik, hiszen mára bizonyított tény, hogy a hús elhagyása csökkentheti az agyvérzés, a magasvérnyomás, a magas koleszterinszint, jónéhány rákfajta, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázatát.
A szokványos „mindenevő” menünél magasabb rost-, alacsonyabb koleszterin- és zsírtartalmának köszönhetően valamennyi összehasonlításban a növényi alapú végzett az élen. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a 2-es típusú cukor-, valamint a szívbetegségek ellen is hatékony védelmet nyújthat, bizonyítottan csökkentve az időskori kardiometabolikus halálokat.
Öregedőben a világ
Ezeket a tényeket támasztja alá a Washingtoni központtal működő Felelős Orvoslás Orvosi Bizottsága (PCRM) tanulmánya is, amely az Amerikai Táplálkozástudományi Intézet folyóiratában jelent meg, és az öregedéssel kapcsolatos egészségügyi problémák vizsgálatán alapult.
A témaválasztás pedig még sohasem volt olyan aktuális, mint manapság, hiszen a világ népessége korábban nem tapasztalt gyorsasággal öregszik.
„Világviszonylatban a hatvan éven felüliek száma 2050-re várhatóan megduplázódik, vagyis 841 millióról 2 milliárdra növekszik, ami hatalmas kihívást fog jelenteni az egészségügyi ellátórendszer számára”
– ad magyarázatot dr. Hana Kahleova, a PCRM klinikai kutatásainak igazgatója a kérdés aktualitására.
A szakember nemcsak az ellenőrzött körülmények között végrehajtott klinikai vizsgálatokat tekintette át csapatával, de a résztvevők későbbi, immáron normális körülmények közötti követését biztosító epidemiológiai jelentéseket is.
Ezek alapján találtak bizonyítékot arra, hogy a növényi étrend csökkenti az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szívkoszorúér problémák kialakulásának kockázat.
A tények magukért beszélnek
A konkrét számok egészen megdöbbentőek, hiszen a vizsgálatok alapján a növényi étrend pontosan a felére csökkentheti a metabolikus szindróma, más néven inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát, amely nagy mértékben felelős a fentebb említett betegségek kialakulásáért. Összességében a cukorbetegségek esetében is feleződést, a szívkoszorúér problémák és a szívinfarktus esetében pedig 40 százalékos csökkenést tapasztaltak.
A növényi étrendet választók azonban nemcsak egészségesebbek mindenevő társaiknál, de tovább is élnek. A szerzők ennek bizonyítására az úgynevezett „kék zónákra” hivatkoznak, ahol a lakosok az átlagosnál hosszabb ideig élnek.
Ilyen például Loma Linda, ahol tíz évvel élnek tovább az emberek, mint más kaliforniai vársokban, vagy a japán Okinawa, ahol a várható élettartam az egyik legmagasabb a világon.
Ezekben a kék zónákban az emberek általában nem dohányoznak, a mérsékelt fizikai aktivitás pedig növényi étrenddel társul. Okinawában például az édesburgonya, a zöld leveles zöldségek és a szójatermékek alkotják a mindennapi menü alapját.
Az igazán jó hírt azonban nem csupán a hosszú élet jelenti, de az is, hogy szellemi képességeinknek tovább birtokában maradhatunk.
A szerzők felfedeztek egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban, diófélékben és magokban gazdag MIND diéta még úgy is csökkentette az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, hogy nem zárta ki teljes egészében az állati termékek fogyasztásának lehetőségét.
De hasonló eredményekre jutottak a hasonló alapokra épülő DASH-diéta, valamint a mediterrán étrend esetében is.
A szakemberek végkövetkeztetése egyértelmű: az öregedés elkerülhetetlen, az egészséges növényi étrend azonban késleltetheti ezt a folyamatot és csökkentheti az életkor előrehaladtával összefüggő betegségek kialakulásának kockázatát, ami értelemszerűen a várható élettartalmat is növeli.
A növényi étrend a megoldás?
Táplálkozásunk révén tehát hosszabb és egészségesebb életet élhetünk, valamint a szellemi frissességünket is tovább megőrizhetjük.
A szerzők megállapításai tökéletes összhangban vannak egy másik, 2017-es tanulmány eredményeivel, amely kimutatta, hogy a gyümölcsben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonafélékben szegény, vörös- és feldolgozott húsokban viszont gazdag étrend az egyik legnagyobb kockázati tényezője lehet az időskori betegségeknek, különös tekintettel az Alzheimer-kór kialakulására.
A növényi étrendnek azonban van még egy nagyon nagy előnye. Nemcsak az emberek, de az államháztartás is profitálhat belőle, hiszen nagymértékben csökkentheti az egészségügyi költségeket, amelyek az Egyesült Államokban éves szinten megközelítik a 3,5 billió dollárt.
A szakértők éppen ezért egészséges növényi alapú táplálkozás bevezetését a betegségek megelőzésének egyik legköltséghatékonyabb eszközeként javasolják. Azt pedig már jói deje tudjuk, hogy a gazdasági érdekek, többnyire minden mást felülírnak. Még akkor is, ha az öregséget senki sem kerülheti el.
