Tudjuk, hogy a zöldség és a gyümölcs egészséges. De annak, aki sokáig szeretné megőrizni a szellemi frissességét és elkerülni a demenciát, annak mindenképpen érdemes törekednie arra, hogy minél rendszeresebben fogyassza őket.
A demencia egy neurodegeneratív megbetegedés, amely emberek millióinak nehezíti meg az életét szerte a világban. Idetartozik az egyik legismertebb formája, az Alzheimer-kór, amely során folyamatosan erősödő memóriazavar mellett megváltozik az ember személyisége és gondolkodásmódja is. Jelenleg nincs olyan ismert gyógyszer vagy eljárás, amely képes visszafordítani a folyamatot.
Egy ígéretes kutatás szerint viszont a növényi étrend segíthet megelőzni a kognitív hanyatlást. A Barcelonai Egyetem által lefolytatott prospektív vizsgálatban 800, 65 éves vagy idősebb, Dijonban, illetve Bordeaux-ban élő résztvevő adatait tekintették át 12 éves időtávlatban. Kiderült, hogy a szellemi képességeiket jobban megőrizték azok, akik olyan, polifenolban gazdag ételeket és italokat fogyasztottak, mint a kakaó, kávé, gomba és vörösbor. A mesterséges édesítőszerek és az alkohol (kivéve a vörösbor) fogyasztása éppen ellenkezőleg hatott.
Egy másik, a BMC Medicine orvosi folyóiratban publikált tanulmány szerint a magvakban, tengeri ételekben, teljes értékű gabonákban és zöldségekben gazdag mediterrán étrend bizonyult hatásosnak a demencia megelőzésében. Ez a 60.000 főre kiterjedő kutatás igazolja, hogy a növényekben gazdag étrend még akkor is hatásos, ha az érintett genetikailag kifejezetten hajlamos az Alzheimer-kórra vagy az időskori neurodegeneratív betegségek más formáira. Ez különös megvilágításba helyezi az étrend fontosságát, mivel ez a vizsgálat szerint kulcsszerephez juthat a betegség megelőzésében.
A publikáció egyik szerzője, Dr. Janice Ranson, az Exeteri Egyetem kutatója is elmondta, hogy „az eredmények azt sugallják, a szellemi frissességünket gyümölcsökben, zöldségekben, teljes értékű gabonákban és egészséges zsírokban alapuló étrend óvhatja meg”.
De nemcsak a mediterrán, hanem a tápanyagokban gazdag vegán étrend is hatékony fegyver az Alzheimer-kórral szemben egy metaanalízis szerint. Ugyanakkor vigyázat, aki nem pótolja megfelelően a B12-vitamint, a D-vitamint, vagy nem fogyaszt elegendő DHA típusú omega-3 zsírsavat, nagyobb kockázatnak van kitéve, így ezek bevitelére növényi étrend mellett is oda kell figyelni.
Mi állhat a háttérben?
A teljes értékű, növényi alapú étrend kifejezetten gazdag olyan tápanyagokban, mint a többszörösen telítetlen zsírsavak, az A-, B1-, B6-, C- és E-vitaminok, folsav, magnézium, vas és réz. Ugyanakkor szegény telített- és transzzsírban. Ezek mind hozzájárulnak az ideg-, az ér- és az immunrendszer egészségéhez.
A szervezetben jelen lévő, alacsony szintű, krónikus gyulladás az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamatok katalizátora. A betegek szervezetében jellemzően emelkedettek az ilyen típusú gyulladásra utaló értékek. A húsalapú étrendek hozzájárulhatnak a gyulladás fenntartásához, vagy fokozhatják azt, míg a növényi tápanyagok csökkenthetik. A növények által tartalmazott antioxidánsok ugyanakkor védik az agyat az oxidációs stressztől.
A növényi alapú étrend összességében jó hatással van a szív- és érrendszer működésére. A húsban és állati zsiradékban gazdag ételek magasabb testsúlyhoz, rosszabb vérzsírprofilhoz és csökkent inzulinérzékenységhez vezethetnek, mint a növényi alapúak.
A bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, a mikorbiom is fontos szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. A betegek mikrobiomja eltérést mutat az egészséges emberekéhez képest, jellemzően kevésbé sokféle a populáció, mint kellene. A növényi alapú étrendek kedveznek az egészségesebb mikrobióta fenntartásának. A rostok segítik a bélrendszerben a rövid láncú zsírsavak (short chain fatty acids) termelődését, amelyek pozitívan befolyásolják genetikai adottságaink kifejeződését, azaz az epigenetikát.
Ezen túlmenően csökkentik az idegrendszer gyulladását, megakadályozzák, hogy olyan anyagok jussanak be az agyba, amelyek veszélyesek lennének rá nézve. A butirát nevű zsírsav kifejezetten akadályozhatja az agyban az Alzheimer-kórra jellemző ún. amiloid plakkok képződését.
A trimetilamin N-oxid (TMAO) egy mikrobiális anyagcsere-melléktermék, amelynek szintje a vörös húsokat és halakat fogyasztók szervezetében rendszerint magasabb, mint a növényevőkében. A magasabb TMAO-szint az Alzheimer-kór magasabb kockázatával járhat együtt, mivel hozzájárulhat az agyban a tau-protein felhalmozódásához.
A depressziós emberek nagyobb eséllyel betegszenek meg később a demencia valamelyik formájától is. Szerencsére a növényi étrend a melankólia megelőzésében és kezelésében is segítséget jelenthet. Különös szerep jut ennek keretében a quercetin nevű antioxidánsnak, amely javíthatja a kedélyállapotot és gátolja a MAO (monoamin-oxidáz) enzimet, ezen túl célzott neuroprotektív hatást fejhet ki.
Az időskori demencia nemcsak a depresszióval, hanem egy sor olyan civilizációs jellegű betegséggel mutat közös gyakoriságot, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri betegségek. Ha étrendünk hatékony a fentiek megelőzésében, kezelésében, vagy akár visszafordításában, az egyben az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak ismert kockázatát is csökkentheti. Egy kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag, növényi alapú étrend segíthet helyreállítani vagy megőrizni a szervezet optimális működését és megőrizni az életminőséget hosszú, hosszú ideig.
