A gyógyszeripar fehér hollójának számít minden olyan készítmény, amely vegánnak tekinthető – derül ki Budai Marianna szakgyógyszerész lapunknak adott nyilatkozatából. Az étrend-kiegészítőknél még csak-csak van vegán választék, a komolyabb betegség kezelésére szánt gyógyszerek esetében azonban sokszor csak sötétben tapogatódzhat a beteg az összetevők eredetét illetően.
Nincs könnyű helyzetben az a vegán, aki betegen is szeretné tartani magát az állatbarát elveihez. A legtöbb gyógyszer ugyanis vagy az összetevői, vagy az elkészítése során elvégzett állatkísérletek révén szembemegy a vegán szemléletmóddal.
Az étrend-kiegészítők terén könnyebb válogatni ilyen tekintetben, ezek esetében számos készítmény dobozán fel is tüntetik, ha tisztán növényi eredetű az adott termék. Az étrend-kiegészítőket gyártó vállalatok ráadásul már tudatosan figyelnek a vegetáriánus és vegán vásárlókra is, őket is igyekeznek ellátni lehetőségekkel.
Enyhébb betegségek esetén felmerül lehetőségként a gyógynövényes kúra, valamint egyéb alternatív megoldások. Egy egyszerű megfázáskor például lehet tengervizes orrspray-t használni a hagyományos, állatokon tesztelt orrcseppek helyett
– nyilatkozta a Prove.hu-nak Budai Marianna szakgyógyszerész.
Ugyanakkor egy komolyabb betegség esetén, amikor a gyógyulásnak, vagy éppen szinten tartásnak az orvos véleménye szerint már előfeltétele a gyógyszeres kezelés, komoly akadályokba ütközhet a vegán elvek érvényesítése. „A hasnyálmirigybetegeknek például pótolni kell az emésztőenzimeket, amelyekből a Magyarországon forgalmazottak általában sertéseredetűek, nincs növényi alternatíva.”
Problémák kívül-belül
A szakgyógyszerész szerint összetevők tekintetében számos ponton borulhatnak a vegán elvek. Lehetnek állati eredetűek
- a hatóanyagok,
- a segédanyagok és
- maguk a kapszulatokok.
A zselatinkapszula esetében azonnal lehet tudni, hogy nem vegán készítménnyel van dolgunk. Ezek helyett azonban már sokszor keményítős, karragénes, vagy hidroxi-propil-metilcellulózos kapszulákat alkalmaznak a gyártók, ezeket a vegánok is nyugodtan fogyaszthatják.
Az összetevők szempontjából azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. A patikus csak korlátozott mértékben tud segíteni: felolvashatja az összetevői listát, számos összetevő esetében egyértelmű, hogy szintetikus, állati vagy növényi eredetű, sokszor viszont nem lehet eldönteni.
Ott van például a magnézium-sztearát. Rengeteg tablettában benne van segédanyagként, és nem lehet tudni, hogy milyen eredetű: növényi és állati is lehet. Még nagyobb probléma, hogy sokszor még a gyártó sem tudja: megrendelte az alapanyagot, azzal pedig nem foglalkozott, hogy azt honnan nyerték ki, így nem tudja érdemi információval ellátni a fogyasztót
– mondta Budai Marianna.
A vegán szempontból mindenképp problémás összetevők:
- laktóz,
- heparin,
- glükózamin,
- kondroitin-szulfát,
- enzimek: tripszin, kimotripszin, amiláz, lipáz.
Az állatkísérletek egyelőre kikerülhetetlenek
A szakgyógyszerész szerint a gyógyszeripari állatkísérletekre nincsen egységes előírás és követelményrendszer az Európai Unióban, tagállamonként változó a gyakorlat. A nyugati országokban pár éve felmerült az igény ennek rendezésére, egyelőre azonban nem történt semmilyen konkrét lépés ezzel kapcsolatban.
Budai Marianna szerint mindenesetre kijelenthető, hogy manapság nem nagyon kerül úgy gyógyszer forgalomba Magyarországon, hogy ne menne át állatkísérleti fázison.
Az mindenesetre reményt keltő a vegán közösség számára, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az Egyesült Államokban ezentúl már nem kell kötelező jelleggel állatokon is tesztelni a kísérleti gyógyszereket ahhoz, hogy azok a klinikai tesztek fázisába, vagyis az embereken végzett kísérleti szakaszba kerülhessenek.
