Nemrég még az a megközelítés számított tudományosnak, mely szerint a rák kialakulása egytényezős folyamat, gyógymódja pedig a műtét, a kemo- vagy sugárterápia. Mára azonban egyre egyértelműbbé válik, hogy az étkezés milyen fontos szerepet játszik a megelőzésben és a gyógyulásban is.

Az étrend és a rák összefüggéseiről először 1982-ben látott napvilágot tudományos igényű a publikáció az amerikai Tudományos Akadémia jóvoltából. A jelentés szerint, ha a húsfélék helyett a zöldségeket, gyümölcsöket és teljes értékű gabonákat fogyasztunk, feltehetőleg csökken a rák kialakulásának esélye. De elég ok-e kerülni valamit, ami csak feltehetően rákkeltő?

Az egészségünkért viselt felelősség megköveteli, hogy azzal is óvatosak legyünk, amiről csak sejtjük, hogy ártalmas. Példának okáért régóta sejtették, hogy a cigarettafüst hozzájárul a tüdőrák kialakulásához, de tudományos szempontból megdönthetetlen bizonyíték csak jóval később állt rendelkezésre. Ha az emberek figyelmét csak ekkortól hívták volna fel a dohányzás veszélyeire, milliók szívták volna tovább nyugodtan a cigarettát.

Noha a közlemény keletkezésekor még nem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy az étrend összetétele fontos lehet a rák kialakulásának szempontjából, mégis ugyanolyan valószínűnek tűnt, mint a dohányzás egészségkárosító hatása pár évtizeddel azelőtt. Azóta pedig sorra igazolódtak a Tudományos Akadémia illetékes bizottságának feltételezései. Javaslataik azonban szkeptikus fogadtatásban részesültek.

Az emberek nem szeretnek rossz híreket hallani olyan ételekkel kapcsolatban, amelyeket szeretnek és megszoktak.

Ahelyett, hogy elgondolkodnának az intelem valóságtartalmán, a kutatások tudományos alátámasztását vitatják és a hagyományos, „háztáji” előállításra esküsznek. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a kézzel sodort kubai szivart nyugodtan szívhatják gyerekek is.

Az amerikai Hústársaság és a Mezőgazdasági Tanács hivatalos formában is kritizálta a Tudományos Akadémia közleményét még 1982-ben. Egyetértettek azzal, hogy a húsfogyasztás mérséklése életet menthet, de azzal érveltek, hogy a húsipar bevételei jelentősen csökkennének, míg a gyümölcs- és zöldségtermesztők egyértelműen profitálnának. Pedig ennek a szektornak a részesedése az amerikai mezőgazdasági jövedelmek nem több mint 15%-át tették ki. A jelentősebb bevételek a húsipari termékekből, a takarmányból és az olaj-előállításból származtak. Ez emlékeztetett arra, amikor korábban a Philip Morris cég fenyegetett a dohánytermékeket előállító cégek csődjével.

„Nem vonhatják meg tőlünk a húst – érveltek az állattenyésztők –, ez az embereknek megmaradt egyik utolsó élvezet”

– hangzott el az érvelés a húsipar részéről.

A Tudományos Akadémia közleményét többek között Thomas Juke is erősen kritizálta, az az ember, aki rájött, hogy a baromfi növekedését antibiotikummal kétszeresére lehet gyorsítani. „Hogy ragadtathatta magát a Tudományos Akadémia arra, hogy gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztására buzdítson, csak azért, mert a hústermékek egyelőre ismeretlen rákkeltő anyagokat tartalmaznak?” Juke szerint nem kerülhetünk „egyelőre ismeretlen” összetevőket.

Lehet, hogy az állati eredetű karcinogén anyagokról még csak most kezd összeállni a pontos kép, de mindannyiunknak naponta többször is döntést kell hoznia azzal kapcsolatban, hogy mit egyen. Ezért nem várhatunk addig, ameddig a tudósok teljesen egyetértenek egymással. Ha meg akarjuk védeni a saját és a családunk egészségét, választásaink során a jelenleg elérhető, legmegbízhatóbb forrásokra kell támaszkodnunk.

A több zöldségre, gyümölcsre és teljes értékű gabonára vonatkozó ajánlásról már volt szó. Mit ehetünk még? Például szóját. A szójatermékek fogyasztása nemcsak egyszerűen csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát, hanem a kialakult betegség túlélését is segítheti.

Ezen felül érdemes kerülni is bizonyos ételcsoportokat. A tejtermékek a prosztatatrák, az alkohol az emésztőszervi (száj-, torok-, nyelőcső-, vékonybél-, vastagbél-) és mellrák, a vörös húsok és feldolgozott hústermékek a vastagbélrák, a grillezett, olajban és faszénen sült húsok (ideértve a szárnyasokat és a halat is) pedig a vastagbél, a prosztata, a vese és a hasnyálmirigy daganatos megbetegedéseinek kedveznek.

Mi kell még ahhoz, hogy változtassunk? Ha egy új gyógyszert vezetnek be, az akkor kap engedélyt, ha a remélt előnyei meghaladják az ismert kockázatait. Ez nem elég ahhoz, hogy brokkolit együnk? Randomizált, kettős vak, placebokontroll mellett végzett kísérletek kellenek? Még ha a végén ki is derülne, hogy a brokkoli egészséges ételként való kikiáltása csak valami keresztesvirágú összeesküvés eredménye, mi a legrosszabb, ami történhet? Hiszen ártani nem árt.

A növényi alapú, teljes értékű élelmiszerek fogyasztása egy egyszerű, mellékhatásoktól mentes, életmódorvosi ajánlás, ami legfeljebb beválik.

(NutritionFacts)