Vajon mi lehet a közös egy háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóban, egy ismert televíziós személyiségben, egy táplálkozási szakértőben, egy digitális tartalomgyártóban és egy bútortervezőben? Amennyiben a NextVgen szervezésében létrehozott eseményről van szó, akkor az bizony a növényi étrend.

Kásás Tamás, Puskás-Dallos Péter, Varga Balázs, Antal Éva (Vászonzsákoslány) és Bergovecz László pedig nemcsak elutasítják az állati termékek fogyasztását, de a Budapesti Corvinus Egyetem öt végzős hallgatója kedvéért erről nagyon szívesen beszélnek is, hiszen mindannyian fontosnak tartják másokkal is megismertetni azokat az érveket, amelyek az ő döntésüket befolyásolták.

Bárány Vencel, Csobánci-Horváth Zsófia, Kaposi Mátyás, Németh Norman és Sándli Gabriella, vagyis az ötletgazda egyetemisták a belvárosi Madhouse-ba invitálták a veganizmus, valamint a környezetkímélő, tudatos táplálkozás iránt érdeklődőket. A témában jártasakat éppúgy, mint azokat, akik egy életmódváltáson törik a fejüket, de még nem tudják, hogyan vágjanak bele. S bár sok energiát öltek bele a szervezésbe, végül maguk is meglepődtek azon, hogy zsúfolásig megtelt a tágas, multifunkcionális gasztrotér.

Sokkoló élményből életmódváltás

Persze a kerekasztal-beszélgetés résztvevői nem csak a vegán körökben húzónevek, hiszen ki ne lenne kíváncsi arra, hogy Puskás-Dallos Péter, Kásás Tamás, vagy a Vászonzsákoláslány miért is hagyta el étkezéséből az állati eredetű összetevőket.

Az X-Faktor zsűritagjáról és mentoráról sokan tudták eddig is, hogy az öccse hatására lett vegán, ám most az is kiderült, hogy első kiskutyájának is nagy szerepe volt a döntésében. Annyira megszerette a számára csodálatos lényt, hogy ettől a pillanattól kezdve a többi állatot is hasonlóan lenyűgözőnek tartotta, s esze ágába sem jutott többet megkóstolni őket. A végső lépést számára egy dél-afrikai forgatás hozta meg, ahol a nemzetközi stábok számos tagja miatt már növényi alapú menüt is választhatott, s a gyakorlatban is felfedezhette ezt az újszerű, mégis ízgazdag világot.

A többség számára azonban általában valamelyik ismert film megtekintése jelenti a végső lökést, ahogy ez Kásás Tamás és Antal Éva esetében is történt. Utóbbi egy teljesen átlagos, klímaszorongó budapesti fiatalként kezdett blogolni a fenntarthatóság sürgető kérdéseiről. S bár eleinte ő is a műanyag flakonokban és szívószálakban látta meg a közellenséget, a témát jobban megismerve, döbbenten szembesült a ténnyel, a tengeri szemét közel feléért a halászat a felelős. Ekkor ugyan még csak elgondolkodott, ám a Veganuár kihívást elfogadva, és az Uralom című filmet megtekintve, a táplálkozásán is változtatott, amire néhány követője jó ideje buzdította már.

Szélsőségektől mentesen

Puskás-Dallos Péter esetében a rajongók reakciója kicsit más volt, s eleinte még őt is meglepte az életmódváltása miatt kapott negatív visszajelzések nagy száma. A műsorvezetőt azonban ez sem tántorította el az elhatározásától, hiszen a vegánná válást ő egyben emberjogi kérdésnek is tekinti, számára a világ igazságosságáról is szól. A pozitív példamutatást pedig nemcsak étrendjével, de például a Woodapest egyesület létrehozásával is szolgálja, amely a főváros zöld felületeinek bővítését tűzte ki céljául.

A mindennapokban ugyanakkor a vitaindító hozzászólásokat is fontos visszajelzéseknek veszi. Szerinte az eredményes kommunikáció záloga az, ha megismerjük az ellentétes véleményen lévők indítékait is. És türelmesek vagyunk velük szemben. Hiszen mi is ezt várnánk el környezetünktől saját meggyőződésünkkel kapcsolatban. Puskás-Dallos Péter tehát határozottan halad tovább a veganizmus útján, de nézeteiben sohasem szélsőséges, különösen nem a szülei, illetve nagyszülei generációjával. Nekik ugyanis még nem is igen volt más választásuk.

Fehérjemítosz – cáfolva!

A kerekasztal-beszélgetésen természetesen nem lehetett kikerülni a növényi étrend élettani hatásait sem. Varga Balázs táplálkozási szakértő egy kérdés kapcsán nem tagadta, bizony ezt is el lehet rontani. Olyannyira, hogy az első generációs vegánok esetében még a nemzetközi kutatások sem tudtak egészségügyi javulásról beszámolni. Épp ellenkezőleg. A világ azonban sokat változott azóta, s ma már óriási mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a növényi étrendünk kiegyensúlyozott és változatos legyen.

Az egyik ilyen éppen Varga Balázs „Fehérjemítosz” című könyve, amely úttörő volt Magyarországon ezen a téren. A táplálkozási szakértő szerint azonban nemcsak az számít, hogy ki milyen hosszú életet él, de az is, hogy ebből mennyit tölthet egészségesen. Éppen ezért az, hogy nagyszüleink is szalonnát és pacalt ettek, még nem jelenti azt, hogy nekünk is követnünk kell a példájukat. Különösen azért nem, mert a nemzetközi statisztikák szerint hazánk a harmadik legelhízottabb nemzet a világon, a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoriságában pedig az ötödik helyen állunk. Az elkeserítő tendenciákon egyedül a kiegyensúlyozott és tudatos növényi étrenddel lehetne változtatni.

A disznóvágás nem kulturális érték

Bergovecz László, a Magyar Vegán Egyesület (MAVEG) elnöke, aki „civilben” vegán bútorokat is tervez, tizennyolc esztendős korában váltott a vegetáriánus étrendre, s mivel ennek ma már több mint húsz éve, akkoriban ő sem volt könnyű helyzetben. Az üzletek kínálata ma már sokkal bőségesebb a húshelyettesítők terén, ám ez még nem jelenti azt, hogy az első lépések megtétele is könnyebb lett. A döntés meghozatalát követően ugyanis a szűkebb, valamint tágabb környezet, különösen a család és a barátok reakciója az, amely a legtöbb problémát okozhatja.

A társadalmi nyomás még ma is igen nagy a vegetáriánusokon és vegánokon, akiknek hazai száma pillanatnyilag a lakosság egy százalékára becsülhető. Bergovecz László ennek kapcsán beszélt a mély kulturális gyökerekről is, amelyekből szerinte a fontos és értékes dolgokat kell megtartani. A disznóvágás pedig nem tartozik közéjük. Az eseményt nem a tehetetlen állat lemészárlása miatt szeretjük, hanem azért, mert végre együtt a család vagy a baráti társaság. Erre pedig békésebb alkalmakat is lehetne találni.

Remény a klímaszorongás mögött

Persze a fogalmakat sem árt néha tisztázni. A vegán kifejezés is az állatok életének tiszteletben tartására utal elsősorban, ám ezzel szorosan összefügghet a bolygónk jövője iránti aggodalom is. A Vászonzsákoslány szerint a klímaválságot visszafordítani már nem fogjuk tudni, a Föld azonban túl fogja élni az ember nevű betegséget is. Biztató jelek azonban számunkra, vagyis az emberi civilizáció számára is vannak. A Covid-19 idején például képesek voltunk az összefogásra, így az utolsó előtti pillanatban ez ismét sikerülhet. Ebben a kérdésben kicsit olyanok vagyunk, mint a vizsgára készülő diák, aki csak akkor kezd el tanulni, amikor már tényleg nincs más választása.

A jó hangulatú beszélgetést egy kvízjáték zárta, amelyben közel nyolcvanan vettek részt, s ebből a számból arra is következtetni lehetett, hogy legalább százan voltak kíváncsiak az öt ismert vegán személyiség beszélgetésére. Puskás-Dallos Péternek a zsúfolt teremről eszébe is jutott az első hasonló fellépése, ahol alig pár ember volt kíváncsi az ő vegán élettörténetére. A kontraszt óriási. Ez pedig mindannyiunk számára bizakodásra adhat okot.