A Prove.hu idén negyedszer rendezi meg a hatalmas népszerűségnek örvendő Veganuár kihívást: egy olyan januári programot, amely során a résztvevők megismerhetik a növényi étrend és a vegán életmód helyes elsajátításának módját.
A program teljesen ingyenes, és jár hozzá rengeteg kipróbált recept, útmutató, tudományos cikk, sőt, egy mostanra több mint húszezer főt számláló, támogató Facebook-közösség is.
De miért éri meg belevágni? Nos, alább adunk rá hat okot – ezek alapján eldöntheted, neked való-e ez az izgalmas kihívás.
1. Több mint 57.000 magyar már teljesítette a Veganuár kihívást
Az évek során eddig összesen 57.000-en vágtak bele a Veganuár kihívásba, és ez a szám rohamosan nő.
Nem véletlenül nőtte ki magát ilyen népszerűvé a program – a tavalyi kihívás végén megkérdezett résztvevőknek ugyanis 98,6%-a elégedett volt a programmal, és sokan közülük ajánlották is másoknak.
A résztvevők motivációja sokszínű volt: valaki az egészsége érdekében, mások a környezetvédelem miatt, és volt, aki az állatok iránti együttérzésből vágott bele. Ha ezek valamelyike felkeltette az érdeklődésedet, olvass tovább – elmondjuk, hogyan hathatsz mindezekre azzal, ha adsz egy esélyt a vegán életmódnak.
A Veganuár 2023 neves hazai sztárokkal és új témákkal, cikkekkel, vegán receptekkel bővült az előző évekhez képest, ezért azok számára is nyújt meglepetést, akik már vegánok, vagy korábban részt vettek a kihívásban.
2. Sokkal kisebb lesz az egyéni ökolábnyomod
Kétségtelen, hogy a környezetszennyezés legnagyobb része ipari és mezőgazdasági forrásból származik. Azonban számos kutatás támasztja alá, hogy egyéni szinten is tehetünk azért, hogy kevesebb káros anyag kerüljön a levegőbe, az élővizekbe és a földekbe: ez pedig a repülés és az autózás elkerülése mellett az, ha nem fogyasztunk állati eredetű ételeket.
A klímaváltozást ugyanis két fő szektor hajtja: a fosszilis energiahordozókra épülő iparágak és az állattenyésztés. A szén-dioxid (CO2) túlnyomó része az előbbiből kerül a légkörbe, de nem ez az egyetlen üvegházhatású gáz, ami a klímaváltozáshoz hozzájárul: a két másik főbűnös a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O). A CH4 a szén-dioxidhoz képest 23-szor annyi meleget tud megkötni a légkörben, a N2O pedig közel 300-szor annyit.
Az állattenyésztés pedig a globális CO2-kibocsátás 5%-áért, a CH4 44%-áért, és a N2O 53%-áért felelős.
Emellett az állattenyésztés az egyik fő oka világszerte az erdőirtásnak is, ez pedig a brazil esőerdővel kapcsolatban különösen igaz: itt ugyanis az erdő nagy részét a közhiedelemmel ellentétben marhalegeltetésre és takarmánynak szánt szójatermesztésre használják.
A károsanyag-kibocsátás mellett a földhasználatot is jelentősen csökkenthetjük azzal, ha elhagyjuk az állati eredetű termékeket: ha egyáltalán nem fogyasztanánk húst és tejtermékeket, egészen pontosan 75%-kal tudnánk csökkenteni a mezőgazdasági célra használt földek mennyiségét.
Annak fényében, hogy a földi élet számára nélkülözhetetlen biodiverzitás rohamosan csökken a mezőgazdasági területek terjeszkedése miatt, rendkívüli jelentősége van annak, ha úgy döntesz, ehhez nem járulsz hozzá.
3. Egy hónap alatt is jelentősen javulhat az egészséged
Az eddigi résztvevők között motiváció terén az egészségesebb életmód dominált, és úgy tűnik, joggal: az elmúlt években több mint 2000 kitöltő tapasztalt a Veganuár-hónap alatt pozitív egészségügyi változásokat.
Ezek között szerepelt a több energia, jobb emésztés, szebb bőr, csökkenő koleszterinszint, csökkenő ízületi fájdalmak, pihentetőbb, minőségibb alvás és a javuló közérzet.
Természetesen nemcsak anekdotikus példák léteznek rá, hogy a jól összeállított növényi étrend jó hatással van az egészségre, hanem megalapozott tudományos bizonyítékok is.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának oktatója, Szabó Zoltán korábban megjelent publikációjában elemzi ezeknek a megfigyelhető hatásoknak a biokémiai hátterét, amit magyarul – leginkább szakemberek számára – itt foglaltunk össze.
4. Állatok tucatját mentheted meg
Sokan állatbarátnak tartják magukat, akik tányérjára mindemellett naponta kerül hús. Ezzel az ellentmondással megéri egy kicsit szembenézni: évente 70 – 75 milliárd szárazföldi állatot ölünk meg étkezési célokra, de egyes becslések szerint ez akár a kétszerese is lehet. A vízi állatokat is ideértve 1,5 – 2,5 billió állattal számolhatunk.
Abban legtöbben egyetértünk, hogy a háziállatokkal – például a kutyákkal és macskákkal – szembeni kegyetlenség elítélendő.
Azzal azonban nem igazán szeretünk szembenézni, hogy a haszonállatok élete az elejétől a végéig kegyetlen: apró helyre zsúfolják össze őket, napfényt, természetes közeget a legtöbbjük soha nem lát; nem ők döntik el, mikor párzanak és egyáltalán párzanak-e; utódaikat elveszik tőlük és levágják őket; életük a természetben megért koruknak általában a tizedét sem éri el, amikor vágóhídra kerülnek.
Ösztöneiket, szükségleteiket, egészségüket, fájdalmukat, szenvedésüket figyelmen kívül hagyják a profit érdekében.
Az itthoni boltokba kerülő hús- és tejtermékek 99%-a ilyen intenzív tartásból származik, és bármennyire is szeretnénk az ellenkezőjét hinni, nem jobb a helyzet a magyar gazdaságokban és vágóhidakon, mint külföldön.
Ha elfogadjuk, hogy a kutyák, a macskák, és a többi háziállat érző lények, akik velünk szemben védtelenek, és ki kell állnunk az állatkínzók ellen, akkor a haszonállatoktól miért vonjuk meg ugyanezt a kegyességet?
5. Segíthetsz megakadályozni a következő világjárványt
Nem közismert tény, hogy a jelenleg ismert 1400 kórokozó közül 800 állatoktól ered. A COVID-19 tehát csak egy a rengeteg betegségből, ami képes fajok között átlépve embert is fertőzni.
Ráadásul nem ez az első eset a 21. században, hogy állatról emberre terjedő betegség világjárvánnyá nőtte ki magát. A korábbi koronavírusok, a SARS és a MERS eredete is állatokhoz köthető, illetve a madárinfluenza és a sertésinfluenza is.
Sőt, 2007-ben, a SARS után néhány évvel több tanulmány is próbált figyelmeztetni, hogy nagy az esély hasonló járvány felbukkanására. Emellett majdnem minden évben látunk rá példát, hogy állatoktól eredő, emberre veszélyes kórokozókat fedeznek fel.
És nem a nyílt húspiacok, hanem a nagyüzemi állattartás jelenti a legnagyobb fenyegetést: a járványtani szakemberek hangsúlyozzák, hogy ezeken a telepeken rengeteg beteg állat él apró helyre összezsúfolva, alacsony az egyedek genetikai sokfélesége, valamint a megterhelő életciklus és rossz körülmények miatt gyenge az immunrendszerük, így hajlamosabbak a megbetegedésre. A ma elfogyasztott hús nagy része ilyen helyekről származik.
Emellett azt is az állattenyésztésnek köszönhetjük, hogy sok olyan betegséget egyre nehezebben küzdünk le, amelyek esetében az elmúlt száz évben az antibiotikumokra támaszkodtunk. Ugyanis a rossz körülmények miatt, amit feljebb említettünk, bevett szokás az üzemekben antibiotikumokkal kezelni az állatokat a fertőzéseik, betegségeik miatt.
Valójában a világon az összes elhasznált antibiotikum túlnyomó részét a haszonállatok kezelésére használjuk, és csak kis részét az emberek gyógyítására.
Ez a járványszakértők szerint az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti az egészségügyre a világon, mivel antibiotikumrezisztenciához vezet: ez azt jelenti, hogy a baktériumok természetes szelekció útján alkalmazkodnak az antibiotikumokhoz, amelyekkel harcolunk ellenük. Minél gyakrabban és nagyobb mennyiségben használunk antibiotikumokat, annál gyorsabban lesznek ellenállóak a baktériumok.
Egy tanulmány becslései szerint évi 700 ezer ember hal meg gyógyszerrezisztens betegségekben, ez a szám 2050-re pedig évi 10 millióra emelkedhet.
Ha el akarjuk kerülni az újabb világjárványokat vagy az antibiotikumrezisztens baktériumok elterjedését, alapjaiban kell újragondolnunk az élelmezési rendszerünket – és ennek a gondolatmenetnek a tányérunkon kell kezdődnie.
6. Fantasztikus ízeket tapasztalhatsz meg
És hogy a sort ne az előző rész sötét gondolataival zárjuk, jöjjön egy jó hír: nem kell lemondani a finom ízekről és a jóllakottságról növényi étrenden sem. Egy jól összeállított és átgondolt étrend, amiben a teljes értékű ételek töltik be a legmeghatározóbb szerepet, pozitív egészségügyi hozadékokkal járhat.
Emellett azonban azt is fontos megemlíteni, hogy ez nem unalmas, ízetlen salátákat és répalékúrát jelent, bármennyire is ez lehet az első benyomásunk az alapján, ahogy a médiában rendszerint megjelenik a vegán életmód.
Vegánként ugyanúgy ehetsz isteni pizzákat, jól megpakolt burgereket, hagyományos, magyaros fogásokat, sőt: sokak számára a növényi étrendre való áttérés után nyílik meg igazán az ételkészítési lehetőségek, ízvilágok kulináris sokszínűsége.
A programban nemcsak egyszerűen elkészíthető, isteni recepteket adunk neked, hanem rengeteg tippet is, például azzal kapcsolatban, hogyan készítsd el izgalmasan a zöldségeket, hogyan vidd be a napi zöldség- és gyümölcsadagodat, és hogyan helyettesítsd a megszokott állati eredetű hozzávalókat.
Ha úgy érzed, a fenti érvek meggyőztek róla, hogy a Veganuár 2023 neked való lehet, kattints ide – rengeteg recept, részletes útmutató és egy támogató közösség vár rád.
