Számos gyógyhatása lenne a szalonnának? Ezzel a megdöbbentő állítással találkoztunk nemrég egy az Egészségtér portál által publikált cikkben, amelyben kifejezetten csodaélelmiszerként magasztalják a sós, füstölt zsírdarabot.
Ha valóban nélkülözhetetlen superfood lenne, a növényi étrenden élő vegánoknak és vegetáriánusoknak egy igazi életelixírt kellene nélkülözniük. Valóban ez a helyzet? Vegyük sorra az állításokat, és lássuk, mi az igazság.
Hamis állítás 1: A szalonna erősíti az immunrendszert
„Ez annak köszönhető, hogy a szalonna az omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsavat tartalmaz, ami elősegíti a koleszterinszint csökkenését, és javítja a szervezet ellenálló képességét.” – hangzik az állítás.
Tény, hogy az étrend zsírsavtartalma kihatással van a vérben keringő zsír mennyiségére és összetételére, fontos szerepet játszva a koleszterinszint, illetve a szív-, és érrendszeri betegségek alakulásában. Alapvetően háromféle zsírsavat vihetünk be a szervezetünkbe: a transzzsírokat, a telített zsírt és a telítetlen zsírsavakat.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a legkárosabbak transzzsírok, melyeket a legjobb teljesen kerülni. Ezt követik a telített zsírsavak, melyekből annyira keveset ajánlott fogyasztani, amennyire csak lehetséges. A „jó” zsírok a telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak.
Ezek a legbátrabban fogyasztható zsírfélék, fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában, hiszen például az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő, az omega-6 zsírsavak pedig gyulladáskeltő hatással rendelkeznek. Arra azonban figyelni kell, hogy a legelőnyösebb, ha a bevitt omega-6 zsírsavak aránya nem haladja meg az omega-3 négyszeresét. Ennél nagyobb mennyiségben a gyulladáskeltő hatás a gyulladáscsökkentő nélkül érvényesül, tehát összességében gyengíti az immunrendszert.
A sertésben telítetlen zsírsavak közül az olein (omega 9) és palmitinsav (telített zsír) van a legnagyobb mennyiségben jelen. A disznózsírban az omega-6 zsírsavnak számító linolsav is megtalálható, bár nem világos, hogy a cikk miért nem ezzel büszkélkedik a jóval alacsonyabb koncentrátumban tartalmazott arachidonsavhoz képest. Az arachidonsav élettani hatásai is ellentmondásosak, hiszen fogyasztását tumornövekedéssel, inzulinrezisztenciával, „mellékvese-kimerüléssel” hozzák összefüggésbe.
A szalonnának nagyjából a fele telített zsír, ami nem tesz jót nekük. Amerikai kutatók több, mint 100.000 egészségügyi dolgozó étkezési szokásait és egészségük alakulását vizsgálták 24 éven keresztül. Az így szerzett adatok mennyisége megalapozott következtetések levonását tette lehetővé.
Úgy tűnik, hogy minél több telített zsírt fogyasztottak a résztvevők, annál gyakoribb volt körükben a szív-, és érrendszeri betegségek előfordulása. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a telített zsírok helyett más, egészségesebb tápanyagforrásokat kellene választanunk.
Hogyan juthatunk egészséges zsírokhoz úgy, hogy ne legyünk kitéve az egészségtelen zsírok veszélyeinek? Pont ugyanúgy, ahogy a malac. A sertés húsának telítetetlen zsírtartalma az általa elfogyasztott növények magas telítetetlen zsírtartalmának köszönhető.
Egészségesebb-e az, aki növényeket eszik? Vegyünk alapul ismét sok résztvevővel folytatott kutatásokat. A növényi étrendet folytatók körében ritkábban fordul elő szív-, és érrendszeri megbetegedés. Már az állati zsiradék olívaolajra cserélésétől is komoly egészségügyi előnyöket remélhetünk.
A teljes értékű növényi zsírforrások (magvak, olivabogyó, avokádó) zsírsavprofilja kedvezőbb a szalonnáéhoz képest, több omega-6 és omega-3 zsírsavat tartalmaznak, ezért valóban jótékonyan hatnak az immunrendszerünkre és a koleszterinszintünkre is. A legelőnyösebb összetétellel pedig a lenmag, a chiamag és a kendermag rendelkezik.
Telítetlen zsírokért szalonnát enni olyan, mint egy rekesz sört meginni azért, hogy legyen otthon rekesz.
Hamis állítás 2: A szalonna szabályozza a belső szervek izmainak összehúzódásait
Azt, hogy a cikk írója milyen belső szervek összehúzódására utal, hivatkozás nélkül nehéz kitalálni, hiszen a legtöbb belső szervünk, mint például a vesénk, a májunk és az agyunk – kedvező esetben – nem húzódik össze, legfeljebb nem kívánatos módon zsugorodik. Az epehólyag viszont összehúzódik, amennyiben eszünk, hiszen az általa tárolt epe emésztéshez szükséges enzimeket tartalmaz. A szalonna evése tehát valóban összehúzza az epehólyag és a hasnyálmirigy falának izmait.
Jobban mondva nem a szalonna, hanem egy kolecisztokinin nevű hormon. A kolecisztokinint a bélfal bizonyos sejtjei termelik, és bocsátják a bélrendszerbe nehezebb táplálékok fogyasztásnak hírére. Valójában bármilyen, fehérjében vagy zsírban gazdag étel kiváltja a kolecisztokinin-leadását és az epehólyag, illetve a hasnyálmirigy összehúzódását. Olyan kutatást, amely ebben a szalonnának kitüntetett szerepet tulajdonítana, nem találtunk.
A szalonna ezentúl önmagában semmit sem tud szabályozni, hiszen a belső szervekhez nem maga jut el, hanem a különböző zsírsavak. A megevett ételt az emésztőrendszer fizikálisan és kémiailag is megmunkálja, szabaddá téve azokat tápanyagokat, amelyek a vérbe kerülnek. A szalonna az emésztés során lipidekre, fehérjékre és minimális szénhidrátra bomlik, illetve nem kevés koleszterinre, nátriumra, továbbá bizonyos vitaminokra, ásványi anyagokra. Ezek kerülnek be a véráramba, majd a szerveinkhez.
A szívizom összehúzódása egy elektromos impulzus eredménye. A szívverés az egyik legjobban „bebiztosított” dolog, ami a szervezetben végbemegy. Hogy ehhez nem kell szalonnát enni, azt az bizonyítja, hogy a kifejezetten növényevő állatok szívizmai is a lehető legrendszeresebben összehúzódnak. Ebben a folyamatban leginkább olyan ásványi anyagok kapnak szerepet, mint a kalcium, a kálium és a magnézium.
Ezeknek a legjobb forrása a szalonna lenne? Aligha – 100g szalonna kb. 11 mg kalciumot tartalmaz. Ez jóval kevesebb mint ugyanennyi brokkoli, rukkola, bab, rizs, zab, szezámmag vagy mandula. A magnézium tekintetében a szalonna alulmarad az avokádóval, a kesudióval, a mogyoróval, de még a krumplival és a kenyérrel szemben is.
A szalonna valóban igen gazdag káliumban, de még így is hátrányban van bizonyos sötétzöld levelesekkel és hüvelyesekkel, illetve a sütőtökkel szemben. Összességében a spenót bármelyik említett tápanyag tekintetében messze lekőrözi a szalonnát.
Hamis állítás 3: A dohányosoknak jó, ha fogyasztanak kis mennyiségű szalonnát
A szelén egy nyomelem, nélkülözhetetlen összetevője különböző fehérjéknek és enzimeknek, melyek védelmet nyújtanak a DNS-károsodással és bizonyos fertőzésekkel szemben. Ezen túlmenően a szelén fontos a pajzsmirigy által előállított hormonok szempontjából is.
Tény, hogy a dohányzás fokozza a szervezetben az oxidációs stresszt, amit a szelénfogyasztás önmagában nem, de egy kiegyensúlyozott életmód és változatosan fogyasztott mikrotápanyagok részeként segíthet ellensúlyozni.
Szelénben egyébként gazdagok a diófélék, a kiemelkedve ezek közül is a paradió, mely zsírsav-összetételében is jóval előnyösebb a szalonnánál. Ráadásul tartalmaz rostokat és az oxidációs stresszel szemben igen hatékony polifenolokat is.
Az a kijelentés, hogy a szalonnafogyasztás segít ellensúlyozni a dohányzás káros hatásait, nemcsak tudománytalan, hanem kifejezetten veszélyes is. A szalonnában lévő zsír eltömíti az ereket, fokozza az elhízás veszélyét, a benne található rákkeltő vegyületek pedig oxidatív folyamatokat táplálnak.
A szalonnafogyasztás valójában tovább terheli a dohányfüst által igénybe vett ereket, fokozza a már kialakult oxidációs stresszt és gyulladást.
A legjobb antioxidánsok a bogyós gyümölcsök, a fűszerek (kurkuma, gyömbér, fahéj, kakaó, zöldfűszerek) és a hüvelyesek.
Hamis állítás 4: A szalonna az alkoholmérgezést is enyhíti
Az alkoholmérgezést a szalonna e módon csak megelőzhetné, ugyanis amennyiben már kialakult, utólag nem segít a lassabb felszívódás. A mérgezéshez vezető, szélsőséges és mértéktelen alkoholfogyasztás következményeinek enyhítése pedig semmilyen szempontból nem nevezhető „gyógyhatásnak”.
Az alkohol felszívódása egyébként már a szájban, sőt, az illat belégzésével megkezdődik, majd folytatódik a gyomron túl a több méternyi hosszúságú bélszakaszokon. Ráadásul két fontos tényt is figyelmen kívül hagy a nyilván szájhagyományra hagyatkozó bölcselet. Egyrészt azt, hogy a gyomorban a sósav kémhatású gyomorsavval találkozik az alkohol, ami megnehezíti a filmszerű zsírréteg kialakítását. Másrészt az alkohol oldja a zsírt. Ha ki is alakul zsírréteg a gyomorfalon, az nem akadályozza az alkohol átjutását.
Az alkohol felszívódásának ütemét egyébként bármilyen táplálék, de leginkább a magas fehérjetartalmú fogások előzetes fogyasztása lassítja le. A lehető legegészségesebb védekezési mód az alkoholmérgezéssel szemben pedig az alkohol mértékletes és visszafogott fogyasztása, hovatovább kerülése.
A tudományos szakirodalomban nem találtunk adatot arra vonatkozóan, hogy a szalonna külsőleg alkalmazva enyhítené a fogfájást, megszüntetné a sarkantyút vagy a mellgyulladást. Megpróbáltuk ellenőrizni a cikk forráshivatkozásait, de sajnos egyáltalán nem tartalmaz ilyeneket.
A valódi, tudományos tények
Összegyűjtöttük azokat az alaposan alátámasztott, magas minőségű forrásokkal bizonyítható tényeket a szalonnáról, melyek alapján megkérdőjeleződik a kattintásvadász cikkek hitelessége, és valós tudást adhat számunkra, hogy eldöntsük, hogyan kívánunk a továbbiakban étkezni.
1. A szalonna magas nátriumtartalma veszélyt jelent az egészségünkre
Ahogyan a zsírról, úgy a sóról is ősidők óta tudjuk, hogy nem egészséges. Napjainkban azonban rendre terjednek azok az étkezési irányzatok, melyek azt hangsúlyozzák, hogy ezeknek az összetevőknek nincs semmilyen egészségügyi kockázata.
Természetesen könnyű népszerűvé válnia annak, aki azt eteti, ami finom is. A zsír és a só megfelelő arányú keveréke valóban ellenállhatatlanná teheti ételeinket. Tényleg nyugodtan sózhatunk, vagy a népszerű oldalak valójában csak egymásra hivatkoznak valódi bizonyítékok helyett, mint a szalonna gyógyhatásairól szól cikk is?
Tudományos kutatások szerint a fokozott sófogyasztás egyértelműen kockázatot jelent a magas vérnyomás kialakulása szempontjából. A só visszatartja a szervezetben a vizet, így terheli a vesét, a szívet és az ízületeket. Ráadásul a sós élelmiszerek fokozzák a gyomorrák és a csontritkulás kockázatát is.
Vegyünk egy példát: 100g szalonna 1717 mg nátriumot tartalmaz. Ez önmagában meghaladja az egészséges felnőtteknek ajánlott napi nátriumbevitel háromnegyedét, sőt, túllépi a szívbetegeknek ajánlott maximumot.
2. A szalonna (még a házi is) bővelkedik rákkeltő vegyületekben
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben kiadott állásfoglalása szerint a feldolgozott hústermékek bizonyítottan rákkeltőek lehetnek az emberre. A WHO független szakértőkből álló testülete több száz tudományos kutatás eredményei alapján igazoltnak látta, hogy a feldolgozott hús bélrendszeri rákot, a vörös hús pedig akár hasnyálmirigy-, és prosztatarákot is okozhat. További veszélyt jelenthet a garat-, a nyelőcső- és a tüdőrák is. A szakértők szerint napi 50 g feldolgozott hús fogyasztása mintegy 18%-al növeli a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát.
A legveszélyesebb az a vörös hús, amelynek ízét és eltarthatóságát, sózással, szárítással, fermentálással, füstöléssel vagy más eljárással fokozzák.
Ilyen a szalonna is, de ugyanez igaz a kolbászra, szalámira, füstölt sonkára és csülökre is. Mivel a rákkeltő vegyületek az érleléssel és a füstöléssel keletkeznek, a házi „disznóságok” sem képeznek kivételt, sőt.
A betegségek esélye annál nagyobb, minél több feldolgozott húst eszünk. Ezért a következő vegyületek lehetnek felelősek.
- PAH: A zsíros húsételek füstölése során policiklikus aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons) jönnek létre, melyek károsak az emberi szervezetre, irritációt, nagyobb mennyiségben vér-, és májbetegségeket, illetve akár rákot is okozhatnak.
- TMAO: A trimetilamin N-oxid nem más, mint a beleinkben található egyes baktériumok anyagcseréjének a mellékterméke, amit elsősorban állati eredetű ételekben előforduló anyagokból (l-karnitin és kolin) állítanak elő. Az ezek emésztése során keletkező trimetilamin (TMA) alakul át a májban TMAO-vá. Ez az oxid gyulladáskeltő, elősegíti az érelmeszesedés folyamatát, illetve hozzájárul a magas vérnyomás és a trombózis kialakulásához. A magas TMAO-szint mellett ráadásul emelkedett a szívinfarktus kockázata is. A TMAO-val összefüggésbe hozható továbbá a májrák, a gyomorrák, hasnyálmirigyrák, mellrák és a melanoma is.
- Nitrózó vegyületek: egy nitrit vagy nitrát (ld. TMAO), valamint a füst és a fehérje, vagy a zsír bomlása során felszabaduló aminok találkozásának eredménye. Rákkeltő vegyület, mely hozzájárulhat a tüdő, az agy, a máj, a vese, a húgyhólyag, a gyomor és a nyelőcső rákos megbetegedéseinek kialakulásához.
A fentiek ismeretében látszik, hogy a szalonna nemhogy nem egészséges, hanem telített zsír-, só- és nitrátösszetételének, továbbá füstölésének és érlelésének köszönhetően kifejezetten a legveszélyesebb élelmiszerek közé tartozik – még akkor is, ha ez az állítás nem annyira népszerű, mint a gyors, tudománytalan, fülünknek kedvező állítások a húsokról.
Bármelyik általa tartalmazott tápanyagot (telítetlen zsír, szelén, ásványi anyagok), amelynek kedvező az élettani hatása, nagyobb mennyiségben és biztonságosabb összetételben találunk meg sötétzöld leveles zöldségekben, hüvelyesekben és magvakban, illetve gyümölcsökben, gabonákban és egyéb zöldségekben. Ezek ugyanakkor mentesek a telített és tranzszsírtól, a hozzáadott sótól és a rákkeltő vegyületektől is. Tartalmaznak viszont rostot, amit a húsfélék nem.
Egészségünket valójában a növényi alapanyagok változatos fogyasztásával támogatjuk. Mindemellett a növényi étrend elkezdése vagy folytatása a legegyszerűbb módja annak, hogy a bolygónk jövőjéért és az állatok jogaiért is tegyünk.
