Az endometriózis egy krónikus gyulladással járó, ösztrogénfüggő betegség, mely a termékeny korban lévő nők legalább 10%-át, a termékenységzavarral érintett hölgyeknek pedig akár az 50%-át is érintheti.
A tudomány mai állása szerint erre a kórképre nincs gyógyszer, az oka nem szüntető meg terápiával, műtéti úton pedig gyakran csak átmenetileg enyhíthetők a tünetek. Vajon milyen szerepet játszik a növényi étrend az endometriózis kezelésében?
Az endometriózis során a szervezetben bárhol, azaz a méhen kívül is a méhnyálkahártyához (endometriumhoz) hasonló szövetek jelennek meg és burjánzanak el. A kóros elhelyezkedésű szövet követi a hormonális ciklus változásait, így erős és fájdalmas menstruációval, a hasüregben megjelenő belső szervi összenövésekkel, immunológiai reakciókkal és végső soron akár terméketlenséggel is együtt járhat. Kevesen tudják, de az endometriózis az együttlétek fájdalmasságának okozója is lehet, sőt, akár férfiaknál is előfordulhat (pl. hormonterápia vagy májkárosodás következményeképpen).
A betegség oka a hormonháztartás egészséges egyensúlyának felborulása, aminek eredményeképpen túlsúlyba kerül az ösztrogén. Ez egy ún. szteroid hormon, mely összetett módon részt vesz a szervezet gyulladásos reakcióinak szabályozásában is. Egészséges mennyiségben az ösztrogén védelmező hatású, ha azonban túl sok van belőle, akkor krónikus gyulladáshoz vezethet. A növényi étrend ebbe az okozati folyamatba képes beavatkozni. Lássuk, milyen módon!
1. A szója és a fitoösztrogének
A szójában található fitoösztrogének képesek összekapcsolódni az emberi sejtek ösztrogén-receptoraival, ami az utóbbi időben számos táplálkozástudományi vitára adott okot. Arról azonban, hogy endometriózis esetében ez jótékony hatással lehet a szervezetre, pontos adataink vannak.
A gazdag szójafogyasztásáról híres Japánban ugyanis megvizsgálták, hogy milyen kapcsolatban van a szójafogyasztás az ösztrogénszint és az endometriózis alakulásával. Minél magasabb volt a vizeletben a fitoösztrogének szintje, annál ritkább volt a súlyos tünetekkel járó (III-IV stádiumú) endometriózis előfordulása. A fitoösztrogének ugyanis „lefoglalják” az ösztrogénreceptorokat, így akadályozva az (igazi) ösztrogén kapcsolódását.
2. Telített és transzzsírok
A telített zsírokban gazdag vörös húsok gyakori fogyasztása megemelkedett ösztrogénszinthez vezethet. A vaj esetében is hasonló hatás figyelhető meg. Ráadásul a növényi zsírok sem jobbak: minél magasabb étrendünk zsírtartalma, annál több ösztrogén található a vérünkben.
A transzzsírok természetes formában nemigen fordulnak elő, ugyanakkor az olyan feldolgozott élelmiszerek, mint a margarin, csokoládé, keksz és rántott hús, bővelkednek benne. Azoknál, akik gyakran élvezik ezeket az alapanyagokat, emelkedettek gyulladásos laborparaméterek (TNF, IL-6, CRP) mérhetők, ez pedig hozzájárulhat az endometriózis kialakulásához is.
3. A többszörösen telítetlen zsírsavak szerepe a gyulladásban
A leveles zöldekben, apró magvakban, és algában található, többszörösen telítetlen zsírsavak (polyunsaturated fatty acids PUFA) is közrejátszanak a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Míg az omega-6 zsírsav gyulladásserkentő, addig az omega-3 gyulladáscsökkentő hatású, így a krónikus gyulladásos folyamatok elleni küzdelemben ezek bevitelének helyes aránya kulcsfontosságú.
A legtöbben azt ajánlják, hogy legfeljebb 4:1-hez legyen az omega-6/omega-3 zsírsav-ráció táplálkozásunkban. Viszonyításképpen az iparosítás előtt 1:1/2:1 volt ez az arány, miközben modern – feldolgozott élelmiszerekben gazdag és rostokban szegény –, nyugati típusú táplálkozásunk mellett inkább 10:1-50:1 jellemző.
A prosztaglandinok hormonhatással rendelkező zsírmolekulák, amelyek állati szövetekben zsírsavakból keletkeznek. Az E2 elnevezésű prosztaglandin, amely az omega-6 zsírsavból áll elő, a gyulladásos folyamatok elősegítése révén befolyással lehet a szteroid hormonok, így az ösztrogén termelésére is. Az E2 ezen túl a COX-2 elnevezésű enzim termelését is elősegíti, így fokozza a gyulladást és a fájdalomérzetet.
Sok okunk van tehát arra, hogy étrendünkben a legjobb omega-3 forrásokat (a len-, a chia-, és a kendermagot, az algát és legfeljebb ezek frissen sajtolt olajait) részesítsük előnyben. Egy vizsgálat szerint annál kisebb volt az endometriózis esélye, minél kevesebb telített zsírt és minél több telítetlen zsírsavat fogyasztottak a nők.
4. Az endometriózis és az inzulin
Az inzulin közvetve és közvetlenül is képes hozzájárulni ahhoz, hogy megemelkedjen a vérben az ösztrogén szintje. A rostok fogyasztása ugyanakkor segít szinten tartani az inzulintermelést és fokozni a felesleges ösztrogén lebontását is. A legjobb rostforrások a zöldségek és a hüvelyesek, továbbá a gyümölcsök és a teljes értékű gabonák. Növényi étrend segítségével eredményesen vehetjük fel a harcot az inzulinrezisztenciával is.
5. Az egészséges testsúly szerepe
Az endometriózis kialakulásának veszélye a túlsúlyos nők esetében magasabb. Ebben feltehetőleg a hastájékon elhelyezkedő, ún. viszcerális zsír gyulladáskeltő szerepe játszik közre. A teljes értékű növényi étrend alacsony zsír-, és magas rosttartalma révén hozzájárulhat a testsúlycsökkenéshez is.
6. Kurkuma
Az endometriózis terjedését in vitro kísérletekben a curcumin, a kurkumában található fő polifenol is képes karban tartani. A curcumin remek anti-oxidáns és gyulladáscsökkentő, továbbá segít megelőzni és lassítani akár a rákos sejtek szaporodását is. A jó felszívódás érdekében fogyasszuk ezt a fűszert borssal együtt.
7. A magnézium
Kutatók megfigyelték, hogy ha a szervezetben viszonylag magas a magnéziumszint, akkor alacsonyabbak a gyulladást jelző labormarkerek, és ilyenkor ritkább az endometriózis előfordulása is. A magnézium izomlazító hatással is bír, ami enyhítheti az endometriózist kísérő fájdalmas izomgörcsöket is.
A legtöbb magnéziumot zöldségekkel, ezeken belül pedig az olyan sötétzöld, leveles zöldekkel vihetjük be a szervezetünkbe, mint a spenót, a mángold és a kelkáposzta. Tartalmaz még magnéziumot a banán, a különféle magvak és a teljes értékű gabona is. Egy olasz kutatócsoport megállapításai szerint minél több zöld levelest fogyasztottak a nők, annál ritkább volt náluk az endometriózis kialakulása.
8. Dioxin
A dioxin korunk egyik legnagyobb kihívást jelentő környezeti mérge. Ismert rákkeltő hatása mellett valószínűleg az endometriózis kialakulásához is hozzájárulhat. Ugyan nem csak étkezés során léphetünk kapcsolatba ezzel a toxinnak, az állati eredetű tápanyagokban ez az anyag felhalmozódik. Az állatok zsírszövete ugyanis elraktározza a környezetből és a táplálékból a szervezetbe jutó dioxint. A zöldségeket is alaposan tisztítsuk meg fogyasztás előtt!
Javuló egészség a növényi étrend hatására
Jóllehet, a sokak életét megnehezítő betegség ma kevéssé kutatott és ellenmondásosan kezelt terület, a növényi étrend hatásosságát személyes beszámolók is alátámasztják. Brooke Morton, fiatal floriadai írónő és ingatlanügynök az endometriosis.net oldalon számol be arról, hogy endometriózisa akkor fordult igazán elviselhetetlenné, amikor egy barátnőjével alacsony szénhidráttartalmú, elsősorban feldolgozatlan állati eredetű tápanyagokra szorítkozó diétába kezdett.
Morton belátta, hogy elért fogyásának a menstruációs panaszok erősödése lett az ára. Olyan megoldást keresett tehát, amely az ideális testsúlya mellett a szervezetével egyensúlyát is megőrzi. Ezért próbálta ki végül a vegán étrendet. Elmondása szerint már három nap alatt enyhültek a szúrásszerű fájdalmai, egy hónap elteltével rendeződött a ciklusa.
A teljes értékű növényi táplálkozás – egy egészséges életmód részeként – számos egészségügyi előnnyel kecsegtet. Az endometriózis tüneteinek enyhítésén túl hozzájárul a szervezet hormonháztartásának egyensúlyához és a krónikus gyulladás csökkentéséhez. Segít megküzdeni a nőgyógyászati panaszokkal gyakran együtt járó inzulinrezisztenciával és policisztás ovárium szindrómával is. Ha egyszerre szeretnénk tenni saját egészségünkért és a bolygónkért is, étrendünket állítsuk össze teljes értékű növényi alapanyagokból!
Lektorálva Dr. Makra Milán által.
