A magyar állatvédelem kulcsfigurája ma – a civil aktivisták mellett – Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos. Az eddigi intézkedésekről, a tervezett jövőbeli lépésekről, a cirkuszi állatokról és a haszonállatokat érintő jóléti kérdésekről is beszélgettünk vele. Prove-interjú.
Ovádi Péter 2018-ban lett Veszprém vármegye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületének képviselője. Már ekkor is programjának központi eleme volt a magyar állatvédelem helyzetének javítása. Meglátása szerint a Veszprém vármegyében elvégzett állatvédelmi munkája eredményezhette azt, hogy felkérték miniszteri biztosnak 2021-ben.
Csernik-Varga Adrienn / Prove: A 2021-es állatvédelmi konzultáció idején kapta biztosi megbízatását Orbán Viktor kormányfőtől. Mennyire tekintette, tekinti az abban megfogalmazott kérdéseket tevékenysége fókuszpontjainak?
Ovádi Péter: Valójában először lettem állatvédelmi miniszteri biztos, és ezt követően kértem, hogy legyen egy ilyen konzultáció. Az online kérdőívet végül 262 ezer ember töltötte ki, mégpedig a Covid-járvány idején, amikor az emberek a koronavíruson kívül más témára nem igazán voltak nyitottak. Már ez is azt mutatta, milyen sokan állunk az állatvédelem mellett.
Tizenhárom fontos kérdésben kértük ki a lakosság véleményét, és azóta ezen kérdések közül több esetében is sikerült már pozitív elmozdulást produkálni.
Milyen területeken érzi ezt leginkább?
Az állatvédelem egy olyan terület, ahol napról napra meg kell dolgozni azért, hogy jobb legyen a helyzet. Már a munkánk elején is kiemelt célként kezeltük, hogy elismerjük a civilek munkáját. Ők akkor már harminc éve tartották életben a magyar állatvédelmet. Első lépésként szerettük volna őket valamilyen támogatásban részesíteni. Addig nem volt olyan támogatás, amely kifejezetten őket célozta volna, csak azokra a forrásokra tudtak pályázni, amelyekre az összes többi civil szervezet.
Szerencsére már 2021-ben 67 civil szervezetet tudtunk egyéni támogatásban részesíteni. Később pedig lehetőségünk nyílt meghirdetni egy 500 millió forintos keretösszegű pályázatot. Ennek keretében végül 187 civil szervezet kapott pozitív elbírálást, majd anyagi támogatást is. Heteken belül érkezik az újabb 500 millió forintos pályázati felhívás is, amellyel ismét az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek szeretnénk segíteni.
Másik nagyobb célként fogalmaztuk meg, hogy a felelős állattartásra felhívjuk a figyelmet. Tavaly 1900 oktatási intézményt és 250 ezer gyermeket tudtunk bevonni egy új programba, az állatvédelmi témahétbe. Óvodákban, általános és középiskolákban, gyermekotthonokban, nevelőintézetekben hirdettük ennek keretében a felelős állattartást. Ezzel – véleményem szerint – nagy lépéseket tettünk abba az irányba, hogy egy olyan társadalom nőjön fel, akinek az állatvédelem már alapfogalom. A mai gyermek a jövő állattartója, tehát nem mindegy, milyen képzést kap.
Ma már sok esetben a gyermek edukálja a szülőt állatvédelmi kérdésekben.
Egy-egy állatvédelmi témahét után hazamegy, és megkérdezi, van-e egyébként chip Buksiban, mert megtanulta, hogy a négy hónaposnál idősebb kutyákban kötelezően lennie kell. Ahogy arra is fel tudja hívni otthon a figyelmet, hogy Buksit láncra sem kellene kötni, mert az jogszabályellenes.
Horvátországban a közelmúltban vált bűncselekménnyé egy állat elhagyása, szabadságvesztés jár érte. Ez a magyar törvényhozás, a magyar állatvédelem számára is inspiráló példa lehet?
Ezt a szintet már korábban, a horvátokat megelőzve megugrotta a magyar kormány. Aki gerinces vagy veszélyes állatot hagy a sorsára, az két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető Magyarországon.
Nem sok olyan javaslat van a parlamentben, amelyet egyhangúlag fogadnának el képviselők, de az állatvédelmi reformok többsége rendre ezek közé sorolható.
Ennek is köszönhető, hogy ma már Magyarországon egy állatkínzót akár öt év szabadságvesztéssel is lehet sújtani. Immár egy állatviadalon való részvétel is bűncselekménynek számít, miközben korábban csak a szervezőt sújtotta büntetés. De egy méreg vagy csalétek kihelyezése is szabadságvesztést vonhat már maga után. Korábban el kellett hozzá pusztulnia egy állatnak a mérgezés miatt ahhoz, hogy az bűncselekménynek minősüljön.
Az állatvédelmi konzultáció kitért arra is, szükségesnek tartják-e a magyarok a pirotechnikai eszközök használatának megreformálását. A válaszadók túlnyomó része pedig igennel válaszolt. Várható ebben a kérdésben szigorítás?
Két komolyabb ütközőpont volt az online konzultációban: a cirkuszi vadállatok szerepeltetése és a tűzijáték használata. Ahogy látom, sok állatvédő is használ tűzijátékot, ők azt vallják, hogy a felelős állattartásba az is beletartozik, hogy az érintett napokon vigyázunk a házi kedvenceinkre.
Mi próbáljuk minden eszközzel felhívni a figyelmet arra, hogy a tűzijáték miként zavarja a körülöttünk élő állatokat, és itt nemcsak a kutyákról és macskákról, hanem a vadon élő állatokról is szó van. A törvény szabályozza a tűzijáték-használatot, különösen védett helyek közelében például tiltott tevékenységnek számít ez. Sok önkormányzat ügyel már egyébként arra, hogy állatbarát rendezvényeket tartson.
Említette a vadállatokat szerepeltető cirkuszokat is, mint sarkalatos kérdést. Ezzel kapcsolatban terveznek szigorítást?
Azt gondolom, hogy a társadalom – ahogy a tűzijátékok, úgy – a cirkuszok esetében is el tudja mondani a véleményét. Mindkét területen is az látszik, hogy egyre csökken a felhasználók és a nézők száma.
Ha nem vásárolunk tűzijátékot, ha nem megyünk el vadállatokat porondra állító cirkuszba, ezzel már kifejezzük a véleményünket. Ez mind forprofit tevékenység, ha nincs rá kereslet, idővel valószínűleg kínálat sem lesz.
Egy-egy törvénymódosítás előtt mindig fel kell mérnünk, milyen problémák fakadhatnak esetleg az adott intézkedésből. Ebben az esetben például az lenne a nagy kérdés, hova kerülnek ezek a cirkuszi állatok. Nem könnyű elhelyezni például egy elefántot.
Éppen ezért mi inkább azt kérjük az illetékesektől, hogy új vadállatok már ne kerüljenek be a cirkuszi körforgásba. A statisztikákból pedig azt látjuk, hogy ehhez tartják is magukat.
Tavaly novemberben jelentették be, hogy civil állatvédelmi szervezetek kezdeményezésére gondoskodna a kormány egy rendeletmódosítással arról, hogy ne lehessen a szaporítók melegágya minden állatvásár. Mit lehet tudni aktuálisan erről a javaslatról, mikor kerülhet a parlament elé?
Ennek kapcsán jelenleg az agrárminisztériummal karöltve vizsgáljuk felül a jogszabályi környezetet. Úgy döntöttünk, hogy az összes állatnál górcső alá vesszük a felmerülő problémákat. Próbálunk egy olyan törvényjavaslatot benyújtani, ami nem pontszerű beavatkozás, hanem újabb mérföldkő lehet a szaporítók elleni küzdelemben.
Az első mérföldkő az volt, hogy a Büntető törvénykönyvben definiáltuk, kit nevezünk szaporítónak, mi ennek a tényállása, és ma már szabadságvesztés is járhat érte. Ez egyébként Európában egyedülálló. Kétségtelen azonban, hogy további lépésekre van szükség, hiszen az állatvédelem legkártékonyabb ellenlábasai a szaporítók.
Egy állatvédő a tervezett rendeletmódosítás kapcsán arról beszélt, hogy ez mindenképp pozitívum, ünneplésre méltó lépés lenne, de csak abban az esetben, ha folytatása is volna. A szaporítók számára az állatvásárok azt jelentik, mint amit egy gyereknek egy kis kerti csúszda. A nagy játszótér számukra a külföldi értékesítés.
Ez pontosan így van, és ezzel mi is tisztában vagyunk. Megpróbálunk mindent megtenni, külföldi állatvédő szervezetekkel is kapcsolatban vagyunk, próbáljuk felderíteni az igazságszolgáltatással közösen azokat az ügyeket, amelyek határon át nyúlnak. Azonban itt is kétirányú a történet: a kereslet tartja életben a kínálatot. Feladatunk az is, hogy jelezzük a nyugat-európai országoknak, amelyek a legnagyobb felvevőpiacot jelentik, hogy nekik is van teendőjük ebben az ügyben.
Ilyen jellegű problémák azért Magyarországon is akadnak, a magyar állatvédelem számára például az egzotikus állatok is egyre több gondot okoznak, nő a házi kedvencként tartott egzotikus állatok száma. A közelmúltban például Ajkán szökött meg egy kenguru.
Magyarországon kifejezetten magas a kutya- és macskatartók aránya. Állatszerető társadalom a magyar, de a felelős állattartás terén még sokaknak kell fejlődni. Ebben igyekszünk minél nagyobb segítséget nyújtani a lakosságnak. Fontos azonban az is, hogy ne csak a kutya- és macskatartókról beszéljünk. Egyébként sem szeretem beszorítani az állatvédelmet a kutya-macska-nyuszi háromszögbe, az egzotikus állatokról is beszélni kell.
A legfrissebb kutatás szerint a magyar lakosok 14,4 százaléka tart valamilyen egzotikus állatot. Hatalmas kihívás számunkra, hogy őket is edukáljuk, hiszen sokszor nem is tudják, valójában milyen feltételeket kellene biztosítani ezeknek az állatoknak.
Az Állatorvostudományi Egyetemmel közösen dolgozunk egy – a kutyatulajdonosoknak szóló Gazdijogsi mintájára készülő – egzotikus állatokra specializált kiadványon. Ebbe az állatkerteket is szeretnénk majd bevonni, hiszen ezek a létesítmények a mentésekben is nagy szerepet játszanak. Csak a Fővárosi Állat- és Növénykertbe több mint két-háromezer egyedet visznek be évente.
Említette, hogy nem szereti beszorítani az állatvédelmet a kutya-macska-nyuszi háromszögbe. Mi a helyzet a haszonállatokkal, tervezik, hogy lépéseket tegyenek az ő életkörülményeik javításáért?
Természetesen a haszonállatokat megilleti az állatjólét. A magyar jogszabályi környezet azonban nagyon jól körbeírja azt, miként kell Magyarországon tartani, szállítani a haszonállatokat.
Az Európai Unió ezt érintő jogszabályvilágában a magyar az egyik legszigorúbb, kellő mértékben védelmezi ezeket az állatokat. Ráadásul a gazdának is az az érdeke, hogy minél jobb körülmények között tartsa az állatot, hiszen akkor termel neki a legjobban.
Ha a magyar állatvédelem, az állatjóléti előírások ennyire szigorúak, miként lehetséges az, hogy a Junior Kisállat Rezervátum lesoványodott, kizsigerelt tyúkokat mentett meg egy Törökszentmiklós környéki tojásipari üzemből?
Kihágások, szabálysértések természetesen vannak. Az elmúlt időszakban jó pár olyan eset volt, hogy állatkínzás miatt sertést, baromfit, kecskét, lovat helyeztünk el nem megfelelő állattartás és szaporítás miatt ideiglenes telepeken.
Ha a számokat nézzük, Magyarországon 3 millió kutya van, 3,5 millió macska, haszonállatból pedig 35 millió. Ez jelzi, hogy ezen a területen is dolgunk van, nem is kevés.
Ebben a kérdésben is számos állatvédő civil szervezettel működünk együtt, bár ezek többsége is a kutya-macska dimenzióban működik.
Egyre több van azonban, amely a vadon élő állatok mentésében segít, és sokan foglalkoznak a haszonállatok jólétével.
Széles körű állatjóléti reformtervek bevezetését tervezte az EU az állatvédők unszolására, amelynek része lett volna a ketreces állattartás betiltása is. Most viszont úgy tűnik, az Európai Bizottság visszavonulót fújhat. Támogatná, hogy ezeket a terveket mégis megvalósítsák a közeljövőben?
Szerintem a túlzott szigornak sincs mindig értelme. Azt gondolom, a magyar jogszabályok kiváló alappillérei lehetnének egy uniós szigorításnak.
Ha magyar haszonállati normákat betartanák az EU minden tagállamában, mindenhol megvalósulna az állatjólét.
