Civil állatvédelmi szervezetek kezdeményezésére gondoskodna a kormány egy rendeletmódosítással arról, hogy ne lehessen a szaporítók melegágya minden állatvásár. A Prove-nak nyilatkozó állatvédő hatalmas lépésnek tartja a javaslatot, hangsúlyozta azonban: fontos, hogy ezt újabbak kövessék a jövőben, mert egyre több a visszaélés egzotikus állatokkal is.
Rendeletmódosításra készül a kormány, mégpedig állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek kezdeményezésére. A terv az, hogy
- kutyát,
- házi macskát,
- illetve madarak vadon befogott egyedeit
ne lehessen értékesíteni állatvásárokon. A jogszabálytervezet tartalmi összefoglalójában tisztázzák, nem lesz engedélyezett kereskedni ezekkel a kedvtelésből tartott állatokkal állatbörze vagy éppen állatárverés névre keresztelt eseményeken sem.
A civil szervezeteknek rengeteget köszönhetünk az állatvédelem területén, több évtizedes gyakorlati tapasztalataik, meglátásaik nagymértékben segítik a munkánkat. Természetesen a döntések, intézkedések előkészítése során is minden alkalommal egyeztetünk velük
– mondta Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos.
Az Agrárminisztérium a tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta. November 28-ig van lehetőség ezzel kapcsolatban véleményt nyilvánítani, az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@am.gov.hu címen fogadják.
Kedvelt fórum az állatvásár, de ez még a kispálya
„Mi, állatvédők a közelmúltban még álmodni sem mertünk volna hasonló szigorításról. Bár van egy-két hírhedtebb állatvásár – a pécsi, a fonyódi, az ónodi vagy éppen az újfehértói –, ezeken kívül is rengeteg helyen árulnak a szaporítók. Jelenleg csak Dabason és Monoron nem lehet kutyákkal és macskákkal kereskedni, ezt a döntést az önkormányzat és a vásár szervezői önként hozták meg” – nyilatkozta a Prove-nak Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány tagja.
A vegán aktivista, aki idén megkapta az év civil állatvédője díjat, elárulta, nincsenek illúziói,
a szaporítás nem fog ennek az új szabályozásnak köszönhetően leállni. Az ellenben kijelenthető, hogy ha eddig laza hurok vette körbe a szaporítókat, az most kicsit jobban megszorul körülöttük. Nyilván a későbbiekben tovább kell majd szigorítani, de ezt több lépésben lehet csak megoldani, nem lehet egyetlen tollvonással betiltani a szaporítást. Ehhez először ki kell építeni az oda vezető utat.
Edina szerint az állatvásárok után érdemes lenne foglalkozni az állatcsempészettel is jogszabályi szinten. Elmondta, a szaporítók számára nem is az állatvásárokon generált eladások adják a bevételük legnagyobb hányadát, hanem a külföldre juttatott állatok.
„Akkor éri meg a legjobban a szaporítóknak termelni az állatokat, ha van egy csempészük, kereskedőjük, aki felvásárolja őket. Itt már nem arról van szó, hogy a Jófogásra feltölt negyvenezer forintért egy kiskutyát, hanem arról, hogy tud nagyon gyorsan több százezer forintot keresni” – magyarázta.
Hozzátette, a rendeletmódosítás előnye, hogy nem lesz szükség hatósági helyszínelésre akkor, ha gyanús egy-egy árus az állatvásáron. Elég lesz egy hétköznapi járókelőnek is jelezni a piacfelügyelet felé, hogy kutyát, macskát, vadon befogott madarat próbál valaki eladni, amely már önmagában illegális tevékenységként címkézhető a rendeletmódosítás elfogadását követően.
Tütüben szerepelt a kenguru a magyarországi hirdetésben
Edina szerint egyértelmű, hogy idővel a kört mindenképp bővíteni kell, ugyanis az egzotikus állatok is egyre keresettebbek hazánkban.
Egyre több »kutyázós« szaporítónál látjuk, hogy szurikátát vagy éppen tevét is árul. Rengeteg kengurut csempésznek Magyarországra, és sokszor úgy kínálják őket, mint a nyulakkal megegyező tartási körülményeket igénylő állatokat. Láttam már olyan hirdetést is, ahol tütübe öltöztették a kengurut, és így szerepeltek a hirdetéshez csatolt fotón
– mesélte az állatvédő.
A vegán aktivista arról számolt be, hogy még majmos hirdetésbe is belefutott, pedig az Magyarországon igen súlyos bűncselekmény. Ennek oka, hogy főemlőst magánszemélynek tartani, forgalmazni szigorúan tilos.
