Evelin, egy vashiányos vegán nő a Blikk PR-anyagának főhőse, aki növényi étrend mellett csak vaspótló szedésével tudott úrrá lenni fáradékonyságán és egyéb tünetein. A jelek azonban arra utalnak, hogy Evelin csak egy kitalált figura – ezzel együtt kiváló fegyver a vegán étrend ellen kampányolók eszköztárában. A cikkel kapcsolatban megkerestük a Blikket és a vaspótlót kínáló céget is.
Egy Evelin nevű bloggert emleget a közelmúltban a Blikken megjelent PR-cikk, amelynek címe A vegán blogger és a vashiány. A nő az írás szerint huszonhat éves korában döntött úgy, hogy életmódot vált.
Sikeresen belevágott, és az új vegán étrendjének köszönhetően pár felesleges kilót is leadott. A fiatal nő napról napra gondosan válogatta össze a friss és természetes alapanyagokat, ám a vaspótlásra nem figyelt, ezért vashiánya lett
– olvasható a szponzorált tartalom elején.
A marketingcéllal közzétett írásokra rendszerint szükségtelen – vagy talán inkább felesleges – reagálni. A többség számára evidens, hogy a központi szándék minden ilyen jellegű cikk esetében a vásárlásra ösztönzés. Egyesek aztán ezt helyén tudják kezelni, míg mások kevésbé. Ebben az esetben azonban több probléma is felmerül, amelyek mind egy-egy kedvezőtlen tendenciát, tévhitet erősítenek fel, és túlmutatnak a puszta marketingfunkción. A közös nevező pedig a növényi étrenddel kapcsolatos sztereotípiahalmaz.
Vegán étrend és vashiány – Tényleg kéz a kézben járnak?
A növényi alapú étrenddel szemben leggyakrabban felhozott aggály a hagyományos táplálkozást preferálók részéről rendszerint a fehérjehiány. A dobogó második helyére viszont már kétségtelenül a vashiány állhat fel. Általános vélekedés, hogy a megfelelő vasszinthez húsra, ennek híján pedig vaspótlásra van szükség.
A cikk is tényként kezeli ezt a nézetet, és több ponton is hangsúlyozza újra és újra. „Ha tehát kiiktatjuk az étrendünkből a húst, vagy csak nagyon keveset eszünk belőle, akkor érdemes a megfelelő vaspótlásról is gondoskodnunk” – idézi az anyag Evelint egy helyen. Később aztán a blogger újra kiemeli,
nem akartam újra húst enni, ezért mindenképpen pótolnom kellett a vasat.
A gyógyszergyártó cég által a marketingtartalom összeállításával megbízott vállalat ügyel arra, hogy egy az egyben ne jelentse ki, hogy a növényi étrend automatikusan hozza magával a túlságosan alacsony vasszintet. Arról azonban gondoskodik, hogy az olvasó értse, a vashiányos vegán előtt két választási lehetőség van: mesterséges vaspótlás vagy húsevés. Pedig van más út is.
Tény, hogy a vashiány hátrányosan befolyásolja a szervezet működését, csökkenti a mentális és a fizikai teljesítményt, veszélyezteti a terhességet. Sokan azt gondolják, hogy a vegánok nagyobb veszélynek vannak kitéve a vashiány tekintetében, mert a növények a szervezet számára nehezebben hozzáférhető vasforrásokat (ún. nemhemvasat) tartalmaznak.
Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk a hemvasban leggazdagabb vörös húst fogyasztókat a csirke- és halevőkkel, illetve a lakto-ovo vegetáriánusokkal, kiderül, hogy a vasraktárak nagysága nem a hemvasban gazdag ételek, hanem sokkal inkább a menstruáció mennyiségétől függ fogamzókorú nők esetében. Vérszegénységben szenvedők körében gyakori az erős havi vérzés, és kutatások szerint ez a legfőbb oka a vashiány kialakulásának. Ezt azonban nem ismerik fel sem a betegek, sem az egészségügyi ellátásban dolgozók.
Ráadásul a vasraktárak mennyiségét nemcsak az elfogyasztott vas, hanem a szervezetben fennálló gyulladás, a túlsúly és az étrend egyoldalúsága is befolyásolja. Noha vannak olyan kutatások, amelyek fogamzókorban lévő vegán nők esetében a vashiány magasabb előfordulását igazolják, más, például gyerekek körében végzett felmérések azzal zárulnak, hogy a kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztóknak kifejezetten nagyobbak a vasraktárai és jól hasznosítják a nemhemvasat.
Összességében elmondható, hogy a növényi étrendet folytatók többsége elegendő vashoz jut hozzá. Ugyanakkor a fogamzóképes korban lévő nőknek érdemes különösen odafigyelniük a megfelelő vasbevitelre, illetve évente ellenőriztetniük a vasszintjüket. Ez az állati eredetű élelmiszert fogyasztó nőkre is igaz, de kiváltképp a növényi alapú étrendet követőkre.
A legjobb növényi vasforrások
- a sötétzöld színű zöldségek,
- a hüvelyesek,
- a tofu,
- a teljes értékű gabonák,
- a mák,
- a földimogyoró,
- a szezám- és tökmag,
- a kakaó, valamint
- néhány algaféle, például a chlorella és a nori.
A színes, teljes értékű ételekre fókuszáló, változatos növényi étrend, amelyben ezen ételek fogyasztása is szerepet kap, elegendő vasat biztosíthat a szervezet számára.
Mit is takar Evelin „friss” alapanyagokból álló, gondosan összeállított étrendje?
Felkerestük a Blikket, és érdeklődtünk a szerkesztőségnél – többek között – arról is, megkérdezték-e arról Evelint, hogy egészségügyi szakember bevonásával is meggyőződött-e arról, hogy a problémáit valóban vashiány okozta, és azt valóban a vegán étrend elkezdése idézte-e elő.
Az idézett blogger ugyanis arról számolt be, hogy miután növényi étrendre váltott, fáradékony lett, gyakran fájt a feje, ráadásul a haja is hullani kezdett. A megoldást pedig „pár, a problémával foglalkozó internetes csoporthoz” való csatlakozás jelentette, itt értesült ugyanis arról, hogy vaspótlásra lehet szüksége.
Ez pedig számos kérdést felvet, melyek a Blikk érdemi válasza híján lebegnek tovább a levegőben.
- Táplálkozástudományi szakértő szerint is alkalmas volt az Evelin által megfelelően átgondoltnak és összeállítottnak gondolt étrend a vashiány kiküszöbölésére?
- Valóban vashiány okozta a felsorolt problémákat?
- Ha tényleg a vashiány vezetett az egészségügyi problémákhoz, az egyértelműen és kizárólag a vegán étrend számlája írható Evelin esetében?
A Blikk kérdéseinkkel továbbirányított minket a PR-cikket összeállító céghez.
Legtöbb esetben változtatás nélkül közöljük a PR-cikkeket, hirdetéseket, amelyek tartalmáért elsődlegesen a reklámozó a felelős, a szerkesztőségnek ezekre ráhatása nincs
– tájékoztatta a Prove-ot a Ringier Hungary sales ügyekért felelős részlege.
Érdemi válaszokat azonban végül a PR-anyagot előállító cégtől sem kaptunk.
A titokzatos vashiányos vegán blogger
A cikk szerint ennek a bizonyos Evelinnek blogja és vlogja is van. Az olvasókat viszont egyetlen linkkel vagy posztbeágyazással sem segítik abban, hogy jobban megismerhessék az influenszer munkásságát. Annak ellenére sem, hogy Evelin állítólag buzgón hirdeti a felületein azt, amely a marketinganyagnak is központi üzenete:
hogy vegánként mennyire fontos a megfelelő vaspótlásról is gondoskodnunk.
Hogy a vashiányos vegán blogger miért marad inkognitóban – még amellett is, hogy gyakorlatilag az egész cikk tőle citált gondolatokból és következtetésekből áll össze –, többféle módon magyarázható. A Blikktől és a PR-cikket készítő cégtől nem kapunk választ az ezzel kapcsolatos kérdésünkre sem, így nem marad más lehetőségünk, mint hogy találgassunk.
A sok közül a legkézenfekvőbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy Evelin csupán egy fiktív figura, akit különböző kommentekből és sztereotípiákból gyúrtak.
Ha valóban ez a helyzet, akkor viszont különösen káros gyakorlattal élt a marketingtartalmat előállító cég. Egy olyan sajtóterméket tettek ugyanis elérhetővé az ország egyik leglátogatottabb sajtóorgánumának felületén, amely
- sztereotípiákból összegyúrt alapon erősít rá előítéletekre, és
- újabb – hamis alapokra épített – hivatkozási alapot adhat a vegán étrendet kritizálók számára.
Ez a gyakorlat kétségtelenül produkálhat pár riadt vaspótlóvásárlót, aki vashiányos vegánként diagnosztizálja magát. A legkevésbé sem alkalmas azonban arra, hogy lerombolja a növényi alapú étrenddel kapcsolatos mítoszokat.
