Most olvasott cikk
Vasbevitel vegán étrenden – minden, amit tudnod kell róla

Vasbevitel vegán étrenden – minden, amit tudnod kell róla

A vas a szervezetben számos funkcióhoz hozzájárul. Hiánya esetén a vér kevesebb oxigénnel látja el a sejteket, aminek következtében fáradtság, gyengeség, romló immunrendszer és erős szívdobogás tapasztalható. A vashiányos vérszegénység terhes nők esetében koraszüléshez, alacsony szülési súlyhoz vezethet. A csecsemő vashiánya esetén pedig megnövekszik a bölcsőhalál és a fejlődési rendellenességek esélye.

A vashiány a lakosságnak akár a 25%-át is érintheti. Noha kialakulása nem csak táplálkozási okokra vezethető vissza, a vegetáriánus és vegán étrendekkel kapcsolatban gyakran fogalmazódik meg az a kritika, hogy nem tartalmaznak elegendő vasat. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy melyek a legelőnyösebb növényi vasforrások.

A lényeg röviden:

  • Változatos tápanyagbevitel esetén a növényi étrend nem jelent fokozott veszélyt a vashiány kialakulása szempontjából.
  • A teljes gabonaszemekben, hüvelyesekben, magvakban, gyümölcsökben és zöld leveles zöldségekben elegendő vas található.
  • A C-vitamin segítheti a vas felszívódását.
  • Azok, akiknek a szervezetében nagyobb szükség van a vasra, a növényekben található nem-hem vasat jobb arányban tudják feldolgozni.
  • Nemcsak a vashiány, hanem a túl sok vas is egészségkárosodáshoz vezethet.

Az ételek kétféle vasforrást tartalmazhatnak: hem-, és nem-hem vasat. Az állati eredetű alapanyagok mind a két félét tartalmazzák. A hem vasnak kiszámíthatóbb a felszívódása, mértéke az elfogyasztott mennyiségnek kb. a 15-35%-ára tehető.

A növények ezzel szemben csak az ún. nem-hem vasat tartalmazzák, amit a szervezet aktuális szükségletei szerint hasznosít. Ez azt jelenti, hogy a vegán étrendben is lehet egészen magas a nem-hem vas felszívódása, elérheti a vegyes étrendek hem vastartalmának hasznosulását is.

Ugyanakkor igaz, hogy a szervezet a növényekből csak annyi vasat vesz fel, amennyire valóban szüksége van. Ez fontos védelmező funkciót tölt be. A vastöbblet ugyanis nem kevésbé veszélyes az egészségre nézve, mint a hiány. A vas ugyanis szabad gyököt is formálhat, így hozzájárulhat a szövetek károsodásához, az oxidatív stresszhez és a krónikus gyulladás kialakulásához.

Ezek az állapotok előzik meg a legtöbb betegséget, így a rákot, a szív-, és érrendszeri és emésztőszervi betegségeket, diabéteszt, stb.

Mennyi vasra van szükségünk?

A felnőttek szükséglete eltérő lehet nem és életkor szerint. Férfiak és menopausán túlesett nők számára 8 mg, míg termékeny életkorban lévő nőknek (19-50 év) 18 mg az ajánlott napi mennyiség. Terhesség és szoptatás során a vasszükséglet 27 mg-ra nő.

A vas hasznosulását a bevitt mennyiségen kívül befolyásolhatja felszívódási zavar, bizonyos gyógyszerek szedése, extrém fizikai aktivitás vagy például A-vitamin-hiány is.

Hogyan javíthatjuk a vas felszívódását?

Ha C-vitamint tartalmazó ételekkel együtt fogyasztjuk, a bevitt vasból felszívódó mennyiség sokszorosára nőhet. Cseppenthetünk friss citromlevet a salátánkra, zöldköretünkre, ízesíthetjük vele levesünket is. A citromlé remek ízfokozó, kiválthatja a túlzott sófogyasztást és ellensúlyozza a növények eredendően édes ízvilágát is.

Miközben a növényi fitátok kis mennyiségben antioxidánsok, a vas felszívódását akadályozhatják. Ezek teljes értékű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban fordulnak elő. A főzés jelentősen csökkenti az ételek fitát-tartalmát, ugyanakkor ételünk hő hatására vastartalmából is veszíthet. Az áztatás, a fermentálás és a csíráztatás a tápanyagok megőrzése szempontjából a lehető legelőnyösebb eljárások közé tartoznak.

Gátolhatja a tápanyag-felszívódást a teában (fekete, zöld és gyógytea), a kávéban, a kakaóbak és a borban előforduló polifenol (csersav) is, így ezeket az italokat nem tanácsos étkezés előtt és után egy órával fogyasztani.

Laboratóriumi vizsgálatok során felmerült annak a lehetősége, hogy a kalcium akadályozza a vas felszívódását, azonban az, hogy hosszú távon hozzájárulna a vashiány kialakulásához, szerencsére nem valószínű. Az oxalát-tartalmú növényeket (spenót, kelkáposzta) sem jelentenek veszélyt ebből a szempontból.

Vasban különösen gazdag növényi alapanyagok

1. Hüvelyesek

A babfélék sok fehérjét, rostot, vitamint, ásványi anyagot és más nutrienseket is tartalmaznak, így a növényi étrend alapját képezik. Emellett remek vasforrások is. Egy csésze szójabab vagy 100 g tofu fedezheti akár egy felnőtt férfi teljes napi vasszükségletét. A lencse, a csicseriborsó vagy a belőle készülő hummusz is megfelelő alternatíva lehet.

Fogyasszunk hüvelyeseket naponta akár többször is, levesként vagy levesbetét gyanánt, főzelék vagy köret formájában, vagy krémek és mártások alapanyagként.

2. Olajos magvak

Kevés mag is változatossá teheti a napi menünket. Egy marék tök-, szezám-, kender- vagy lenmag 1,2-4.2 mg vasat tartalmazhat. Válasszunk friss, kezeletlen és feldolgozatlan termékeket. A magok esetében figyeljünk oda a megfelelő omega 3/6 zsírsav arányára.

3. Zöldségek

A spenót, a kelkáposzta és a mángold a húsok vastartalmával is vetekedő alapanyagok. Készítsük el őket rendszeresen, dobjuk fel velük salátánkat, díszítsük velük tányérunkat. Fogyasszunk gyakran brokkolit, káposztát, kelbimbót és gombát is.

A burgonya és az édesburgonya is vasban gazdag élelmiszer, azonban fontos tudni, hogy héjukkal együtt érdemes fogyasztani őket.

Remek alapanyagok a különböző növények csírái is, melyek a kifejlődött növények tápanyagait koncentrált formában tartalmazzák. Mind ízben, mind látványban feldobhatják a legegyszerűbb fogásokat is.

4. Gyümölcsök

A szilva, a kivi és a bogyós gyümölcsök meglepően sok vasat tartalmaznak, fogyasszuk ezeket is frissen, a lehető legkevésbé feldolgozva. A gyümölcsök bárhol könnyen beszerezhetők, praktikusan szállíthatók, így az út közben ránk törő éhség ellen is jó szolgálatot tehetnek. A gyümölcsnél nincs jobb édesség.

Az aszalt gyümölcsök is koncentrált tápanyagforrások, beszerzésük során azonban ügyelni kell arra, hogy lehetőleg mentesek legyenek minden hozzáadott anyagtól, így ne tartalmazzanak se cukrot, se olajakat.

5. Gabonák

A gabonák a növényi étrend alapját képezik. Fogyaszthatjuk őket köretként, salátában vagy kásák fő összetevőjeként is. A legjobb vasforrásnak számító gabona a qinoa, az amaránth, a tönköly és a zab. A legjobb felszívódás érdekében áztassuk be őket 12-24 órára, majd fogyasszuk salátában vagy friss gyümölcsökkel és magvakkal reggelire. A gabonák is kiválóan alkalmasak csíráztatásra, fermentálásra is.

6. Étcsokoládé

A magas antioxidáns tartalmú étcsokoládé remek vasforrás, így egy-egy darabka az egészséges étkezésben is rendszeresen helyet kaphat. A csokoládé kielégítheti az édesség utáni vágyat és a növényi desszerteket is feldobja. Ha tehetjük, kóstoljuk meg a kakaóbab-töretet is.

7. Melasz

Ha ételeinknek úgy szeretnénk édes ízt kölcsönözni, hogy közben értékes tápanyagokkal is gazdagítjuk, a legjobb megoldás a melasz lehet.

Már 2 teáskanálnyi belőle fedezheti a napi vasszükséglet akár 10 %-át is.

8. Fűszerek

A zöldfűszerek nemcsak ízesítők, hanem gazdag tápanyagforrások is. Vasban a kakukkfű a leggazdagabb közülük, ami remekül illik például a gombához, az édesburgonyához és a hagymát tartalmazó fogásokhoz. Használjuk őket frissen és csak a főzés végén adjuk az ételhez. Próbáljuk ki a kakukkfüves póréhagyma-krémlevest egy kevés burgonyával és fokhagymával gazdagítva.

A vas nagyon fontos tápanyag, ezért nem árt különös figyelmet fordítani arra, hogy nap, mint nap elegendő mennyiséghez jutassuk hozzá a szervezetünket. Szerencsére a növények széles választéka szolgál elegendő mennyiséggel ahhoz, hogy elkerülhessük az esetleges hiány fellépését.

A növények ráadásul vas mellett számtalan más olyan tápanyagot is tartalmaznak, melyek összetett módon támogatják egészségünket. Egy változatosan összeállított növényi étrend tartalmaz minden olyan vitamint és ásványi anyagot, melyre szervezetünknek az életünk bármely szakaszában szüksége lehet.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.