Törött lábú, alultáplált kisoroszlán kószált szeptember végén az úton Szerbiában. Befogták, és ellátást kapott a palicsi állatkertben, az állapota azonban még mindig válságos. A történtek mindenesetre rávilágítanak arra, hogy a balkáni állatcsempészet, a vadállatokkal való illegális kereskedelem még mindig a megoldandó gondok közé sorolható.
A balkáni régióban még mindig kifejezetten égető problémának számít az állatcsempészet, a vadon élő és ritka állatokkal való kereskedelem. Ezt támasztja alá az is, ami a közelmúltban Észak-Szerbiában történt.
Szeptember végén a magyar határ közelében, Szabadkától nem messze egy közúton bóklászó oroszlánkölyökre figyeltek fel. A mindössze néhány hónapos nőstény állat szörnyű állapotban volt, amikor rátaláltak. Alultáplált és gyenge volt, olyannyira, hogy természetes élőhelyén ilyen állapotban egész biztosan nem maradt volna életben.
Egy szabadkai lakos rendőrségi bejelentése nyomán lépett akcióba a szerb hatóság. Befogták az oroszlánkölyköt, majd a közeli palicsi állatkertbe szállították.
A helyzet még mindig kritikus
Az intézménynél dolgozó Sonja Mandic vizsgálta meg az állatot érkezése után. Megállapította, hogy a kölyök „állapota meglehetősen rossz”. Elárulta, a kisoroszlán annyira alultáplált és fejletlen, hogy még az állat pontos korának megállapítása is komoly kihívást jelentett számára. Gyorsan meg is kezdték a felerősítését: infúziót kapott, valamint gondoskodtak arról is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot is kapjon. Az állatkerti dolgozók erőfeszítéseit azonban egyelőre csak részben koronázta siker.
A kiszáradt, gyenge, sovány kisoroszlán állapota napok óta kritikus, küzdünk az életéért. Közvetlenül az érkezése után a következő problémákkal szembesültünk: rossz a vérképe, gyulladás van a szervezetében, vérszegénységgel küzd, a farka alatt elfertőződött egy seb, és láthatóan fájdalmai vannak
– írta az állatkert egy Instagram-posztban.
A kisoroszlán elkezdett ugyan enni, de úgy tűnik, a gyomra nem tudja feldolgozni az ételt. Emiatt pedig az orvosok szerint félő, hogy előbb-utóbb más szervei is leállhatnak, például a veséje vagy a mája. A problémákat pedig tetézi, hogy az egyik lábában teljes, a másikban részleges törést mutattak a röntgenfelvételek, így műteni kellett.
A szerb állatcsempészet slágeralanyai a barna medvék is
Máig tisztázatlan, pontosan miként került az oroszlánkölyök a szerbiai útra, az azonban elég gyorsan kiderült volna, ha állatkertből, legális körülmények közül szökött volna meg. Ebből pedig következik, hogy a történetében szerepet játszhatott az állatcsempészet is.
A WWF állatvédelmi szervezet szerint a balkáni régióban különösen ijesztő mértékben van jelen a vadállatokkal való illegális kereskedelem. Állatvédők szerint ez a kevésbé szigorúnak számító kelet-európai bűnüldözéssel hozható összefüggésbe.
Szerbiában az állatcsempészet leggyakrabban a következő fajokat érinti:
- a pintyfélék családjába tartozó énekesmadarakat,
- a barnamedvéket
- és az erdei teknősöket.
De nem ritka a régióban az sem, hogy olyan egzotikus fajokkal seftelnek, mint például a piton.
