Föld napja – fenntartható növényi ételekkel képviselték a bolygót a vegánok
A Föld napját világszerte sokan és sokféleképpen ünneplik. Igazi tartalommal azonban akkor tudjuk csak megtölteni ezt a valóban fontos dátumot, ha bolygónk problémáival nyíltan szembenézünk. Az egyre fenyegetőbb klímakatasztrófa árnyékában a vegán életmód civilizációnk egyik mentőöve lehet, még akkor is, ha ezt ma még kevesen tudják.
Éppen ezért a növényi táplálkozást bátran hirdetők számára nem marad más, mint az ismeretterjesztés, a káros és indokolatlan előítéletek lebontása. Lelkes vegánok egy csoportja április 24-én a Kecskeméti Vadaskert előtt tett kísérletet arra, hogy a Föld napjára összegyűlt családoknak megmutassa, a növényi alapú fogások is lehetnek ízletesek és finomak. A figyelmetlenebbek pedig könnyen el is siklottak a tény felett, hogy a számukra feltálalt töltött káposzta vagy bácskai rizses hús valójában nem is tartalmaz állati eredetű összetevőket.
Az Empátia Sztori, a Veganuár kihívás és a Csir Kevin mögött álló Vida Raul és aktivista társai ismét összefogtak a kecskeméti MegaVegán ételbár vezetőivel, és együtt 400 adag vegán ételt kínáltak a Föld napjára összegyűlteknek a már említett két magyaros fogásból.
S bár az emblematikus napot követő első vasárnapon az időjárás nem igazán kedvezett a kültéri rendezvénynek, azért számos helyi család választotta ezt a programot.
Míg a gyermekek a színpadon egymást követő, szórakoztató műsorokat követték, az őket kísérő szülők érdeklődéssel nézték a különleges sátrat, amely azt a kérdést tette fel a kíváncsiskodóknak, vajon szeretik-e az állatokat? Furcsa kérdés az ország területileg legkisebb állatkertjének bejáratánál, hiszen az erre járók válasza szinte minden esetben az, hogy igen.
A vegán aktivisták azonban azt szerették volna, ha az érdeklődők jobban elgondolkodnak a feleletükön, miközben ők a hús helyett jackfruittal készített húsmentes ebéddel kínálják őket. Az ízletes mindent helyettesíteni képes egzotikus gyümölcs hallatán ugyan többen is visszakérdeztek, ám a kóstolás után eloszlottak a kételyek. A kecskeméti ételbár fogásai osztatlan sikert arattak.
A standnál először töltött káposztát és a bácskai rizses húst kérő házaspárt nem véletlenül volt a legbátrabbak között. Ők ugyanis már ismerték a MegaVegán kínálatát.
A mindenmentes étrendet követő rokonuknak többször is vittek a kecskeméti étterem aktuális menüjéből, amely általában a család hagyományosan étkező tagjai körében is nagy sikert aratott. Ők tehát pontosan tudták, mit várhatnak egy húsmentes ételtől, s nem is kellett csalatkozniuk.
„Hát ez isteni!”
– jelezte elégedettségét a hatesztendős Dávid, aki két évvel idősebb nővérével együtt állt sorba a rendkívüli ebédért. Zsófi is mosolyogva falatozott a töltött káposztából, hiszen ő a hétköznapokban sem rajong igazán a húsokért.
Számára tehát nem is lenne olyan nagy áldozat lemondani róluk. Az állatok iránt érzett rajongása pedig csak segítené ebben a döntésben. A gyermekek édesanyja, Andrea azonban egyelőre nem merné ilyen drasztikus lépésre szánni magát velük kapcsolatban:
Végtelenül nyitott és elfogadó vagyok, ezért is szántuk rá magunkat az elsők között a kóstolásra. Nagyon ízlenek a vegán ételek, törekszünk is a húsfogyasztás csökkentésére, de arra még nem gondoltunk, hogy valóban elhagyjuk az étrendünkből
– beszélt étkezési szokásaikról az édesanya, aki bevallotta, hogy a túlzott szénhidrátfogyasztás következményeitől is félti gyermekeit.
„Hú, de finom!” – dicsérte a töltött káposztát Henrik, aki annak örült a legjobban, hogy a tipikusan magyar étel nem volt túlságosan fűszeres. Éppen csak annyira, amennyire azt az ő ízlése megkívánta.
A vegán étrenddel kapcsolatban úgy vélte, hogy nagyon sok a pro és a kontra érv, ezért számára kifejezetten nehéz kiigazodni ebben a kérdésben. Felesége azonban örömmel kísérletezik a konyhában, ezért ha egy nap elhatároznák, hogy száműzik a húst az étrendjükből, valószínűleg gyorsan megszoknák.
Most éppen olyan diétát követek, amelyben nem lenne szabad gabonaféléket ennem, de olyan jól néztek ki ezek az adagok, és persze annyira kíváncsi voltam a vegán töltött káposzta ízére, hogy inkább szemet hunyok. És nem bántam meg a döntést, érdemes volt megkóstolni
– tette hozzá távozóban Henrik, aki négy-öt perccel később a bácskai rizses húsért jött vissza a standhoz, s bár ezt is finomnak találta, a töltött káposztára voksolt, mint nyerő fogás.
A kóstolók között voltak olyanok, akik már régen búcsút intettek a mindennapos húsfogyasztásnak. Mint például Anikó és Péter. Főételként heti egyszer-kétszer kerül csupán az asztalra, feldolgozott húsok formájában pedig csupán férje és a gyerekek fogyasztják ezen felül. Anikó örömmel választaná a vegán életmódot, de súlyos hisztaminérzékenysége miatt a hüvelyesek, a magok és a gabonák egy része is tiltólistás a számára.
Rendszeresen konzultál dietetikussal, s az ő utasításai alapján állítja össze az étrendjét, de ő is érzi, a megoldástól még messze vannak. A velük falatozó barátjuk, Szabolcs is elismeri, az utóbbi időben visszavettek a húsfogyasztásukból, ám ők nem tudnák növényi alapokon elképzelni a mindennapjaikat. Igaz, kizárólag a háztáji termékekre esküszik, ipari „szemetet” nem tűrne a tányérján.
Ezt azonban simán tudnám minden nap enni, olyan ízletes
– csodálkozott rá a jackfruit tökéletes textúrájára, amely még őt, a gyakorlott húsevőt is megtévesztette. Henrikkel ellentétben azonban inkább a bácskai rizses húst dicsérte, a töltött káposztát nem tartotta elég fűszeresnek. A világ éppen attól olyan színes és változatos, hogy mindenki másképpen szereti, az ételek esetében pedig ez különösen igaz.
A legnagyobb dicséretet azonban kétségkívül a nyolcvankét esztendős Icu néni elismerése jelentette, aki igazi magyaros, vidéki koszton élt hosszú évtizedeken keresztül családjával. Lányai mára felnőttek, férje néhány éve távozott az élők sorából, s most egymagában már sokkal kevesebb húst fogyaszt. Ám a vegán szót eddig nem ismerte, s a kóstolást követően egyre érdeklődőbben figyelte a magyarázatokat.
Nagyon finom és jóízű volt mindkét fogás
– bólogatott elégedetten Icu néni, aki egyenesen a Nagytemplomból, a vasárnap délelőtti miséről érkezett a Föld napja eseményére. Álmában sem gondolta volna, hogy hús helyett egzotikus gyümölccsel készített ételeket fog kóstolni. Ráadásul nem is egyszer, a töltött káposztáért ugyanis többször is sorba állt. S bár senkit sem ámított azzal, hogy hátralévő éveiben lemond a szinte mindennapos csirkepörköltjéről, az új ízek iránti lelkesedése szinte mindenkire átragadt.
A kecskeméti Föld napját délután erős zivatar zavarta meg, amely kétségtelenül jót tett a természetnek, az esemény résztvevői közül azonban többen is hazaszaladtak, nem várva meg az újabb napsütéses időszakot. A négyszáz adag vegán ételből így néhány tucat a melegen tartó fóliák között maradt.
Ám ezek is gyorsan gazdára leltek, a közelben lévő Levendula Idősek Otthonában, ahol nagy örömmel fogadták az ajándékot. Nem először, éppen ezért pontosan tudták, hogy ezen a vasárnapon különleges csemegében lesz részük vacsorára. S bár nem volt szándékukban, végül ők is stílszerűen, állati összetevőktől mentes étellel ünnepelték a Föld napját.
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.