Gyorsabban pusztítjuk az amazóniai esőerdőt, mint az elmúlt évtizedben bármikor – derül ki a brazil Űrkutatási Intézet jelentéséből.
Az adatok szerint 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 30 százalékkal nőtt az erdőirtás mértéke az előző évhez képest; 2008 óta nem volt akkora pusztítás, mint tavaly.
Ez egybeesik a szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro megválasztásával, akinek egyik fő kampányeleme az esőerdőirtást korlátozó törvények eltörlése volt, amelyet a gazdaság fellendítésével magyarázott.
Mindenki érintett
Az elnök a Űrkutatási Intézet jelentését hazugságnak nevezte, az intézet vezetőjét pedig kirúgatta (saját kormányának intézetéről van szó).
Bolsonaro és a hozzá hasonló politikai vezetők, akik a profit érdekében fittyet hánynak az intézkedéseik katasztrofális ökológiai következményeire, csupán a tünetei egy nagyobb betegségnek, amit úgy hívnak, profitorientáltság.
A szabadpiaci világrend elengedhetetlen alapelve a profit mindenek fölé helyezett státusza: még a környezet megóvása fölé is. Ellenére annak, amit sok profitorientáltan gondolkodó ember gondol, ez nem csak a “faölelgető hippiknek” probléma, hanem mindenki másnak is.
Az esőerdők irtása nem csak a bennszülött közösségek és az ott élő számtalan állat- és növényfaj életét fenyegeti, hanem mindannyiunkét. A Föld élőhelyeinek – az erdőknek, tengereknek, mocsaraknak, lápoknak, sarki jégtakaróknak – mind-mind megvan a maga szerepe a természetes egyensúly fenntartásában, aminek felborultával a mi életünk is veszélybe kerül.
Az óceánokon kívül az erdők a világ legnagyobb szénelnyelői, tehát pusztításukkal folyamatosan szén-dioxid szabadul ki a légkörbe, meggyorsítva ezzel a klímakatasztrófa bekövetkezését, ami mindannyiunkra veszélyes.
A rejtett vétkes: a húsfogyasztás
Nem titok, hogy az amazóniai esőerdők irtásának fő oka a marhatenyésztés, mégsem beszélünk róla közel annyit sem, mint a szójatermelésről.
Pedig egy brazil jelentés szerint az erdőégetések hátterének 90 (!) százalékában a szarvasmarha-legelők térnyerése áll, ráadásul a legtöbb esetben illegális égetésekről és illegálisan tartott szarvasmarhákról van szó.
És hiába tűnik úgy, mintha mi ettől távol lennénk, ugyanis az EU-ba érkező marhahús több, mint 40 százaléka is Brazíliából érkezik.
A szójával kapcsolatban pedig az álláspont, hogy az emberek szójafogyasztása okolható az erdőirtásért, téves alapokon áll, ugyanis az EU-ba érkező szójába 87 százalékából állati takarmány lesz. Csak Magyarországra évi 600 ezer tonna, leginkább brazil, argentin és amerikai takarmányszója érkezik.
Ezért hiába fogyaszt valaki hazai húst, akkor is akaratlanul hozzájárul az amazóniai pusztításhoz. Sőt, egy új tanulmány szerint a szója legalább 20 százaléka, illetve a marhahús legalább 17 százaléka illegális erdőirtás útján kerül az EU-ba.
Az esőerdőirtás valódi okait leplezi le egy új dokumentumfilm is, a Takeout, amelynek készítője, Michal Siewierski a következőt nyilatkozta:
“A mainstream hírforrások nem adnak teljes képet a katasztrofális amazóniai pusztításról. A Takeouttal azt akartam megmutatni, hogy a fogyasztásunkkal kapcsolatos döntéseink több ezer kilométerrel arrébb is hatással vannak az esőerdőre.”
Money, money, money
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy Brazíliában azért ilyen óriási ágazat a szarvasmarha-tenyésztés és a szójatermelés, mert az ottani adottságok erre alkalmasak. Ez nem így van; az esőerdő talajának tápanyagai egyáltalán nem alkalmasak sem legelőnek, sem a szójatermeléshez szükséges termőtalajnak, így csak rengeteg vegyszerrel lehetséges ezeket a praktikákat fenntartani.
Így nem elég, hogy a bennszülött közösségeket az agresszívan terjeszkedő mezőgazdaság fokozatosan kiszorítja a lakóhelyükről, a földeken használt vegyszerek megmérgezik a vízkészletüket is.
A brazil mezőgazdaság fő hajtóereje tehát nem a természeti adottságokon alapuló logika, hanem a mindenek felett álló profit: Brazília a világ legnagyobb marhahús- és szójabab-exportőre, és a jelenlegi szélsőjobboldali vezetés nem hajlandó ezzel kapcsolatban kompromisszumokat kötni.
Sőt, Bolsonaro a termelés növelése érdekében olyan, évtizedek alatt kiharcolt védőintézkedéseket tett semmissé januári beiktatása óta, amelyek nélkül az esőerdő még ennél is fokozottabban van kitéve az illegális erdőirtásoknak.
Az Amazon Watch jelentése szerint a Környezetvédelmi Minisztériumot például teljesen megfosztották autonómiájától, és többé nem tartozik a hatásköre alá az erdőirtás elleni küzdelem, ami az 1980-as környezetvédelmi törvénykezések óta volt a minisztérium feladata.
Ugyanez a jelentés beszámol 56 brazil kézben lévő cégről is, amelyeket 2017 óta valamilyen módon megbírságoltak olyan, az amazóniai esőerdőben folyatott illegális tevékenységekért, mint az erdőirtás, a korrupció és a rabszolgamunka – Bolsonaro intézkedései ezeknek a cégeknek könnyítik meg még inkább a dolgát.
A te felelősséged is
Ha úgy érzed, kivennéd a részed abból, hogy az esőerdő továbbra is segíthessen féken tartani a klímaváltozást és otthona maradhasson az őslakosoknak, az állatoknak és a növényeknek, van néhány dolog, amit megtehetsz:
- A húst és a tejtermékeket cseréld le növényi alapú ételekre;
- Vegyél részt a klímaváltozás elleni harcban azáltal, hogy csatlakozol civil mozgalmakhoz, mint az Extinction Rebellion (nem, a közösségi médiára való posztolás koránt sem elég);
- Támogasd a szavazatoddal azokat a politikusokat, akiknek nem a nagy cégek profitja az első, és akik komolyan veszik a klímaváltozást és a természetvédelmet!
