Klímakrízis
Rekordmértékű volt a felmelegedés 2024-ben, egyre nagyobb a baj
Először lépte át a 1,5 Celsius-fokos küszöböt a felmelegedés 2024-ben az ipari forradalom előtti átlagértékhez képest. A párizsi klímaegyezményben foglaltak még nincsenek veszve, ám egyre távolabb kerülnek az aláíró felek attól, hogy eleget tudjanak tenni a vállaltaknak. Eddig soha nem tapasztalt mértékben, 1,6 Celsius-fokkal haladta meg a tavalyi éves átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti átlagértéket…
Klímakrízis
„Vannak népek, akik ezt nem fogják túlélni” – klímaigazságossági tárgyalássorozat indult Hágában
A klímakrízisért mindössze néhány ország felelős, jogilag is őket kellene felelősségre vonni – mondták a Nemzetközi Bíróságon a csendes-óceáni szigetországok képviselői. A klímaigazságosság nevében indult tárgyalássorozat hétfőn kezdődött Hágában. Hétfőn kezdődött a jogi mérföldkőnek számító tárgyalássorozat a különböző országok klímaváltozással kapcsolatos felelősségről – írja a The Guardian. A hágai Béke Palotában zajló eljárás első felvonásán…
Klímakrízis
Csak módjával finanszírozzák a klímaharcot a centrumországok
Klímafinanszírozási alap létrehozásáról döntöttek a bakui klímacsúcson, az alacsonyabb jövedelmű országok mégsem elégedettek. A megszavazott évi 300 milliárd dolláros globális finanszírozási cél szerintük – és a független szakértők szerint is – csak a szükséges összeg töredéke. Két hétig tartó intenzív tárgyalást követően arra sikerült rábírni a magas jövedelmű országok vezetőit, hogy évi 300 milliárd dolláros…
Klímakrízis
A világ top ötven milliárdosa lábon lövi a globális klímatörekvéseket
Nem csupán luxusjárműveivel, hanem befektetési szokásaival is ellehetetleníti a globális zöld ambíciókat a világ ötven leggazdagabb milliárdosa. Egy kutatás alapján az ő tevékenységük több szén-dioxid-kibocsátást termel kevesebb mint három óra alatt, mint egy átlagos brit egész életében. A világ népességének legtehetősebb egy százaléka jelentős mértékben rontja az emberiség esélyeit arra, hogy a párizsi klímaegyezményben szereplő…
Klímakrízis
Amerikában mostantól fizetnie kell a metánkibocsátás után az olaj- és földgázcégeknek
A metánkibocsátás csökkentését célozza egy új rendelettel az Egyesült Államok környezetvédelmi minisztériuma. A döntés értelmében az olaj- és földgázcégeknek mostantól fizetniük kell a tevékenységükkel okozott metánkibocsátás után. Az Egyesült Államokban mostantól illetéket kell fizetnie a metánkibocsátásért a szennyező cégeknek. A törvény csak az olaj- és földgázcégekre vonatkozik, és csak akkor kell fizetniük, ha a kibocsátott…
Klímakrízis
Finnországban már több szén-dioxidot bocsátanak ki az erdők, mint amennyit elnyelnek
Finnország 2035-ös klímacéljainak jelentős része az erdők szénelnyelő képességén alapult. A legújabb eredmények szerint azonban a fás területek jelenleg annyira szénnel telítettek, hogy már nem hogy elnyelni nem tudnak többet, de elkezdték kibocsátani az eddig tárolt szenet. Finnország ambiciózusabb klímatervekkel állt elő, mint bármely másik ország: 2035-re teljes szénsemlegességet vállaltak, ami a legtöbb uniós ország…
Klímakrízis
Drasztikusan csökkent az utóbbi fél évszázadban az állatpopulációk mérete
Ötven év alatt közel negyedére zsugorodtak a vadon élő állatpopulációk méretei egy új tanulmány szerint. A Living Planet Report több mint ötezer fajt és harmincötezer populációs trendet vizsgált a jelentésben. A jelentés szerint a legnagyobb veszélyt a biodiverzitásra nézve a fenntarthatatlan élelmezési rendszer jelenti. Hüllők, kétéltűek, halak, madarak vagy emlősök – szinte teljesen mindegy, állatok…
Klímakrízis
Botulizmus szedi madáráldozatait, és a jövőben ez általánossá válhat
Egy bénulást okozó betegség, a botulizmus miatt fulladnak vízbe madarak tömegesen az Egyesült Államokban. Tudósok szerint ez is a klímaválság számlájára írható, és globális szinten egyre elterjedtebbek és gyakoribbak lehetnek az efféle jelenségek. Északabbra húzódnak, magasabban repülnek, és korábban kezdik a szaporodási időszakot a madarak a klímaváltozás hatására. Az életmódbeli változások viszont nem zajlanak elég…
Klímakrízis
Meglepő hatása van annak, hogyan hivatkozunk a klímaváltozásra
Egy friss kutatás szerint nem túlságosan hatékony, ha ijesztőbb elnevezéseket használunk a klímaváltozásra. Az új keletű elnevezések sok esetben nem késztetnek cselekvésre, vagy akár bizalmatlanságot is kelthetnek a használóval szemben. Az elnevezésnél sokkal fontosabb lehet, hogy a gyakorlatban megvalósítható tanácsokat kapjanak az emberek. Az éghajlat mindig is változott, ez az egyik tulajdonsága. Az okok között…
Klímakrízis
Háromszorosára nőhet a hőséghez köthető halálesetek száma Európában, ha nem változtatunk
Százezernél is több ember eshet áldozatul a tikkasztó hőség által okozott egészségügyi komplikációknak Európában az évszázad végére. A kutatók szerint ez a mértékű növekedés sokkal magasabb, mint amennyivel kevesebb fagyhalálra lehet majd számítani a melegedő klíma következtében. Leginkább a mediterrán országok lesznek érintettek. Aki nem egy hűtőben töltötte az idei nyarat, az szinte naponta tapasztalhatta,…
Klímakrízis
A madarak igyekeznek alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez, de nem elég gyorsan teszik
Északabbra húzódnak, magasabban repülnek, és korábban kezdik a szaporodási időszakot a madarak a klímaváltozás hatására. Az életmódbeli változások viszont nem zajlanak elég gyorsan ahhoz, hogy lépést tartsanak az egyre melegedő éghajlattal. Hiába próbálnak felzárkózni a madarak a klímaváltozás okozta változásokhoz, egyelőre úgy néz ki, hogy lemaradásban vannak. Legalábbis ami az alkalmazkodás ütemét illeti – olvasható…
Klímakrízis
A „sötét adat” karbonlábnyoma – ezt teszi minden egyes e-mail a bolygóval
Sokan nem gondolnak bele, hogy a digitális tevékenység, például az e-mailezés is rendelkezhet karbonlábnyommal. A legtöbb adatot, amit küldünk, legyen az egy kép, mém vagy egy pár szavas üzenet, csak egyszer tekintik meg. Az ilyen felhőben tárolt, de soha meg nem nyitott digitális tartalom komoly energiákat emészt felt, amit jórészt továbbra is fosszilis energiahordozók elégetésével…
Ez is érdekelhet
