Egy újonnan publikált átfogó tanulmány azzal a komor jövőképpel szembesít, hogy csupán 7-8 évünk maradt, hogy a klímaváltozás drasztikus következményeit megelőzzük. A kutatók az utóbbi húsz évben megjelent több száz tanulmányt vizsgáltak a témában. Ezek alapján pedig új megközelítési módokat javasoltak a kérdést illetően.
A vezető tudományos folyóiratban, a Heliyonban megjelent tanulmány az ember által okozott klímaváltozás megoldási javaslatait vizsgálta. A tudósok a kutatásukban az utóbbi húsz évben megjelent elemzéseket nézték át. Ezekből több mint háromszáz felelt meg a magas tudományos elvárásoknak. A most megjelent tanulmány célja az volt, hogy egységes javaslattal álljon elő a klímaváltozás katasztrofális hatásainak megelőzése érdekében.
„Az emberiség talán létének eddigi legnagyobb veszélyével néz szembe: a visszafordíthatatlan klímaváltozással, melyet az emberi tevékenység idézett elő. A bolygónk vészhelyzetben van, és csak egy rövid (7-8 éves) időszak áll rendelkezésre, hogy lényegi változásokat vezessünk be. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy egységes megoldási javaslattal álljon elő a klímaváltozás krízisére” – olvasható a tanulmány absztraktjában.
A kutatók eredményei teljesen egyértelművé teszik, hogy bármilyen érdemi változás eléréséhez gyökeresen meg kell változtatnunk az élelmiszeripart, valamint az ételhez való hozzáállásunkat. A tanulmány kiemeli, hogy az állatok eltüntetése az élelmezési rendszerből 68 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátási mértékét.
A tanulmány javaslatai a klímaváltozás hatásainak mérséklésére
A kutatók három olyan fontos lépést jelöltek meg, amelyek szükségesek az éghajlatváltozás hatásainak megelőzéséhez. Ezeknek az alkalmazása a közösségek, kormányok, az üzleti és civil szektor együttműködését igénylik.
- A növényi táplálkozásra való fokozatos áttérés és az ipari állattenyésztés felszámolása.
- A „Minden Élet” szemléletének felvétele, amely az együttélésre, egymás mellett létezésre hívja fel a figyelmet.
- A környezetvédelmi mutatók (ESG-értékek) egységesítése.
A kutatók felhívják a figyelmet, hogy a klímaváltozásért leginkább felelős iparágak kormányzati támogatását be kell szüntetni. Nagyon komoly gondokat okoz, hogy ezek a szektorok továbbra is anyagi támogatást élveznek. Ezek helyett a növényi és sejtalapú alternatívák támogatása lenne célszerű. Az állatiparba pumpált pénzeket az alternatív fehérjék kutatására és fejlesztésére kellene fordítani.
„Ahogy azt korábbi kutatások már bizonyították, a nagyipari állattenyésztés nem szükséges (és nem fenntartható) a jelenlegi népesség élelmezéséhez, és kis módosításokkal a meglévő ültetvények helyettesíteni tudnák az állati élelmiszerből származó zsír-, fehérje- és szénhidrátszükségleteket sokkal kisebb szénlábnyom mellett” – olvasható a konklúzióban.
A „Minden Élet” szemléletének lényege, hogy a földön található életformák együttesére, azok kölcsönhatására fókuszál. Ennek a szemléletnek kell megalapoznia minden tudományos, politikai vagy gazdasági döntést.
Az ESG- (environment, social and governance) értékek egységesítése és egy szabályozótestület létrehozása is kritikus fontosságú. A jelenlegi pontrendszer nem egységesített, emiatt a cégek nem is érdekeltek abban, hogy javítsák az értékeiket. A szabályozói és hitelesítői testületnek egy független, nonprofit szervezetnek kell lennie, hogy biztosítva legyen a megfelelő működés.
