Akár egy évtizeddel is megnövekszik a várható élettartamunk, ha növényeket eszünk. Egy nemrég a PLOS Medicine nevű szakmai folyóiratban publikált kutatás szerint ugyanis a helyesen összeállított étrend akár 13 évvel hosszabbíthatja meg az életünket. Ráadásul annál jobban érvényesülnek az előnyös hatások, minél fiatalabban vágunk bele az egészséges életmódba.
A Bergeni Egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik, ha a vörös húsban és feldolgozott élelmiszerekben bővelkedő nyugati étrend helyett egy olyan „optimális” táplálkozást folytatnánk, amely gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben, teljes értékű gabonákban és magvakban.
A norvég kutatók átfogó adatbázisok segítségével igyekeztek modellezni azt, hogy a különböző étrendek milyen hatással lehetnek a várható élettartamunkra. Abból indultak ki, hogy, hogy a konkrét egészségügyi előnyök ismerete a helyes döntések meghozatalára ösztönözhet.
Az optimális étrend minél több babfélét, teljes értékű gabonát és magokat tartalmaz, miközben kerüli a vörös húst és a feldolgozott húsipari termékeket. Ha egy nő 20 éves kora körül kezd el így étkezni, több mint 10 évvel élhet tovább. Egy 20 éves férfi étkezési szokásainak jelentős megváltoztatásával pedig akár 13 évet is hozzáadhat az életéhez.
Azonban sohasem késő. Az idősebbek is élvezhetik az optimális étrend előnyeit. 60 éves korban egy nő nem kevesebb, mint 8, egy férfi pedig csaknem 9 évvel hosszabbíthatja meg az életét. 80 évesen pedig még mindig 3,5 évvel élhetünk tovább egy növényi alapú étrenden – derül ki a kutatásból.
Azt már rég óta tudjuk, hogy a növényi alapú étrend csökkentheti a szív-, és érrendszeri betegségek, valamint a korai halál bekövetkezésének az esélyét, tehát az sem meglepő, hogy így hosszabb élet is vár ránk
– mondja Dr. David Katz, egy életmód orvostani non-profit társaság, a True Health Initiative alapítója és elnöke.
Katz szerint ráadásul a kísérletben követett étrend messze nem volt tökéletes, csak sokkal jobb, mint a megszokott. A résztvevők ugyanis fogyasztottak valamennyi húst és tejtermékeket. Ezek nélkül még jobb eredményeket lehetne elérni, állítja a szakember.
Egészségestudatos szokások
- Állati fehérjék helyett részesítsük előnyben a növényi eredetűeket: A magvak, a hüvelyesek és a gabonák remek növényi fehérjeforrások. Ezen túl egészséges zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat is tartalmaznak.
- Együnk színes, valódi ételeket: A növények változatos színvilága arra utal, hogy a különböző növények eltérő tápanyagokban gazdagok. Minél többfélét fogyasztunk, annál táplálóbb lesz az étrendünk.
- Válasszunk telítetlen zsírsav forrásokat a telítettek helyett: A telítetlen zsírsavak csökkentik a koleszterinszintet és segítenek megelőzni a szív-, és érrendszeri betegségeket, különösen akkor, ha a telített változataik helyett fogyasztjuk őket. Ezen túl számos módon támogatják egészségünket, ezekről itt írtunk bővebben.
A teljes értékű növényi étrend egyesíti magában a Bergeni Egyetem kutatói által igazolt egészségügyi előnyöket. A feldolgozatlan, növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása egy egészséges életmód részeként a legjobb, amit tehetünk az egészségünkért, az állatokért és a bolygó jövőjéért.
Dr. Gergely Anna szerint az egészségünk a legfőbb értékünk, de nincs az a gyógyszer, amely felérne a szervezet öngyógyító erejével. Célja, hogy tudományos bizonyítékokkal alátámasztva minél több ember hozhasson tudatos és felelősségteljes döntéseket az egészsége érdekében. 2015 óta teljes állásban praktizál Németországban, és táplálkozási tanácsadást biztosít, melyben a teljes értékű növényi étrend (TÉNÉ) elveit javasolja betegei számára – nagy sikerrel.