A fehérje a növényi étrenddel kapcsolatos viták folyamatos kereszttüzében álló tápanyag. Az utóbbi időben a leggyakrabban emlegetett energiaforrássá vált, ami azt sugallja, hogy az a legjobb, ha minél többet fogyasztunk belőle. Tény, hogy a fehérjék sok alapvető folyamatban vesznek részt, így például a sejtek regenerálódásában, de azt kevesen tudják, hogy a jóból is megárthat a sok.

Cikkünkben megvizsgáljuk a vegánok fehérjebevitelével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Választ keresünk arra is, hogy mire legyenek figyelemmel azok, akik sportolnak, vagy nehéz fizikai munkát végeznek vegán étrenden.

Elegendő fehérje vegán étrenden – lehetséges?

„Hogyan jutsz fehérjéhez?” – hangzik el a kérdés, amit már minden kezdő vegán is jól ismer. Az állati eredetű termékek vitathatatlanul gazdag fehérjeforrások, de ez nem jelenti azt, hogy egészségesek is. Egyrészt a protein mellett sok telített zsírt is rejtenek, másrészt a fehérjéből sem kell annyira sok a szervezetnek, mint amennyit nyugati étrendünk tartalmaz. Az állati eredetű élelmiszerek elhagyása nem jelenti azt, hogy potenciális fehérjehiány fenyegetne. A növények ugyanis elegendő és a szervezet számára tökéletesen megfelelő fehérjét tartalmaznak.

Adventisták körében folytatott vizsgálatok megállapították, hogy a hüvelyeseket nagy mennyiségben fogyasztó, vallási okokból vegán emberek fehérjebevitele a napi kalóriabevitel 14,4%-a. Más növényevők étrendjében ennél talán kicsit alacsonyabb, 13% körüli a protein aránya. Ez nem marad el az európai országokban szokásos étrendek esetében mért, átlagos fehérjefogyasztástól, ami a napi összkalória-bevitel 13-18%-a között alakul.

Mennyiségben kifejezve egy felnőtt napi fehérjefogyasztása az ipari országokban kb. mintegy 100 g. Ez a vonatkozó előírásoknak közel a duplája, a minimális szükségletnek pedig majdnem négyszerese. A nyugati országokban tehát a legkevesebb fehérjét evők bevitele is jelentősen meghaladja az irányadó minimumot. Ebből következik, hogy a növényevők különösebb odafigyelés nélkül is bőven a szükségleteik felett fogyasztanak proteint.

Mennyi fehérjére van szükségünk naponta?

Egy felnőtt becsült fehérjeszükséglete napi 0,8 g/testsúly-kilogramm. A számoláshoz az ideális, tehát a BMI szerint optimális testsúlyt kell alapul venni.

  • A nők esetben átlagosan 46 gramm,
  • férfiak esetében pedig 56 gramm,
  • gyermekeknek 4-9 éves kor között napi 19 g,
  • 9-13 éves kor között 34 g,
  • 14-18 éves kor között kb. 52 g,
  • Idősebb korban érdemes megemelni napi 1 g/tskg mennyiségre (az izomtömeg megőrzésének a legjobb módja a rendszeres sporttevékenység, ezen belül is a súlyzós edzés),
  • Professzionális célú edzés és nehéz fizikai munkavégzés mellett akár 1,1-1,5 g/kg protein fogyasztása is indokolt lehet – ez azonban nem jelenti azt, hogy annak, aki az egészsége megőrzése érdekében rendszeresen sportol, feltétlenül a 0,8 g/tskg bevitel fölé „kellene” mennie.

Az izmok épülése sokkal inkább az elegendő kalóriabevitel, a megfelelően összeállított, gyulladáscsökkentő étrend és a testedzés mennyiségének és minőségének függvénye. Attól tehát, hogy emeljük a fehérjebevitelt, nem feltétlenül leszünk sem izmosabbak, sem egészségesebbek.

Sportolóknak a leginkább közvetlenül edzés után van szüksége proteinre. Az izmok igénybevételnek voltak kitéve, így készek felvenni a fehérjét, hogy regenerálódjanak és nőjenek. Egy kutatás szerint ilyenkor is nem több, mint fiatal férfiak esetében 20 g (idősebbeknél 10 g) protein elfogyasztása érte el az optimális hatást. Tehát nem fontos egész nap, folyamatosan meghaladni a 0,8 g/tskg-os ajánlást, elegendő, ha közvetlenül edzés után fogyasztunk egy kevés fehérjét.

A túlzott (napi 2 g/tskg fölötti) fehérjefogyasztás nem feltétlenül magasabb izomtömegben és szálkásabb testfelépítésben fog megnyilvánulni, hanem veszélyezteti a veséket. A túl sok protein megnöveli a nyomást a vesékben és károsíthatja a szerkezetét. Ez akár krónikus veseelégtelenséghez is vezethet.

A legjobb vegán fehérjeforrások

A legtöbb növényi fehérjét a hüvelyesek, a gabonák és a magvak tartalmazzák.

A babfélék és gabonák régóta fontos alapanyagai a tradicionális konyhának. Régen az emberek sokkal kevesebb húsfélét és sokkal több hüvelyest, gabonát ettek, miközben nehéz fizikai munkát végeztek. Sok nemzeti fogás tartalmazza gabonákból és hüvelyesekből készülő ételeket, így a francia cassoulet, a spanyol babos rizs és az arab eredetű csicseriborsós kuszkusz.

A klasszikus fogások könnyen alakíthatók egészségessé. Emellett a babfélékből és a magvakból különféle krémek és pástétomok is készíthetők, illetve a szójatermékek is változatossá tehetik étrendünket.

Mindennapi ételeink rengeteg tápanyaggal látnak el minket. Kevesen tudják, hogy egy csésze zöldborsóban ugyanannyi fehérje van, mint egy csésze tejben. Egy közepes burgonya és egy adag brokkoli 4.3 g, egy adag főtt rizs pedig 5 g proteint tartalmaz.

További jó fehérjeforrás a zab, a vörös bab, a lencse, az árpa, a tönköly, kukorica, a quinoa, a kender-, és a chiamag, a szójatej, a tofu, a tempeh, a sörélesztőpehely és a spirulina. Fehérjedúsabb zöldség a brokkoli, a spenót, a kel, a spárga, az articsóka és az (édes)burgonya. Gyümölcsök közül a bogyósokat, a barackot és a banánt érdemes megemlíteni.

Lehetséges-e, hogy fehérjehiány alakul ki vegán étrend miatt?

Az, aki elegendő kalóriát fogyaszt, az általában elegendő fehérjéhez jut. A nyugati országokban rendkívül ritka a fehérjehiány, és amennyiben jelentkezik, akkor elsősorban általános tápanyaghiánnyal (éhezéssel) vagy felszívódási zavarral (pl. cöliákia vagy Chron-betegség következtében) jár együtt.

Veszélyes az lenne, ha a napi proteinbevitel nem érné el a 0,36 g/kg mennyiséget sem. A fehérjehiány jele lehet a felpuffadt, vizenyős has, ödéma, májelégtelenség, kóros étvágytalanság és fekélyes bőrgyulladás.

A fehérje mennyiségénél ráadásul sokkal fontosabb kérdés az, hogy a szervezet hozzájut-e minden aminosavhoz, a fehérjék építő köveihez. A növények mind a húszféle aminosavat tartalmazzák, ideértve azt a kilenc esszenciális aminosavat is, melyeket a szervezet maga nem tudna előállítani. Ehhez elegendő, ha változatosan állítjuk össze az étrendünket.

Nélkülözi a tudományos alapot az az állítás, hogy egyes növények nem, vagy nem „komplett” formában tartalmaznak bizonyos aminosavakat, és emiatt különféle alapanyagokat meghatározott módon kellene egymással társítani. Aminosavhiány csak szélsőségesen egyoldalú táplálkozás mellett léphetne fel.

A viszonylag alacsony fehérjetartalmú étrend egyébként kutatók szerint hozzájárulhat a hosszú élethez és kifejezetten segíthet megelőzni a rákot.

Vegán fehérjepor: szükséges vagy sem?

A vegán fehérjepor előnye az, hogy nem állati eredetű. Megfelelő kalóriatartalmú és változatos étrend mellett azonban még a sportolók és nehéz fizikai munkát végző vegánok is könnyedén hozzájutnak az elegendő fehérjéhez.

A növényi étrend egészségügyi előnyei annak jelentősen megemelkedett rosttartalmához köthetők. Míg az állati eredetű alapanyagok a fehérjéket telített zsírokkal kombinálva tartalmazzák, a vegán fehérje telített zsírt nem tartalmaz, rostot viszont igen. Ennek bélmikrobiótánkra gyakorolt jótékony hatása felbecsülhetetlen. Amennyiben a fehérjeszükségletet a növények bizonyos részeiből kinyert porokkal pótoljuk, elesünk a rostok áldásos hatásától. A legjobb minőségű fehérjeporok is feldolgozott élelmiszereknek minősülnek.

Ráadásul a fehérje fogyasztása önmagában nem is célravezető. Az izmok regenerálódását ugyanis legjobban a szénhidrátok és a fehérjék kombinációja biztosíthatja.

A túlzott fehérjefogyasztás egyébként olyan folyamatokat is beindíthat, amelyek a sejtburjánzásnak (daganatképződésnek) és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának is kedveznek.

Lehetséges-e nehéz fizikai munkát végezni és élsportolni növényi étrenden?

Számos példa van arra, hogy fizikai munkás vegánok is könnyedén folytatnak a növényi életmódot. Vegán sportolók nemzetközi és hazai szinten is igazolják, hogy a növények erejével javul a teljesítmény, edzések és sérülések után könnyebben regenerálódnak. Ráadásul már azt is tudjuk, hogy a magas szénhidráttartalmú étrend kifejezetten fokozza az izomzat hosszú távú teljesítőképességét.

Nehéz fizikai munka esetén sem önmagában a fehérjeszükséglet, hanem az össztápanyag-igény növekszik meg. Ezért érdemes olyan magasabb kalóriatartalmú növényeket választani, mint a hüvelyesek, a gabonák és a magvak. Gyümölcsök közül a banán és az avokádó, zöldségek közül a burgonya, a sütőtök, a kukorica, a borsó és a répa szolgáltathat több energiát.

Együnk napjában többször változatos, tápláló ételeket, így nemcsak, hogy esélytelen a fehérjehiány vegán étrenden, de más tápanyagokhoz is bőséggel hozzájuthatunk.

Szakmailag lektorálva Dr. Makra Milán, radiológus orvos által.