EgészségÚtmutatók

Vércsoport diéta vs. növényi étrend: melyik bizonyított?

Vércsoport diéta vs növényi étrendmonticello / Shutterstock

Gyakran merül fel annak lehetősége, hogy eltérő tápanyagokra és élelmiszerforrásokra lenne szükségünk attól függően, hogy milyen vércsoporthoz tartozunk. Ha ez igaz, akkor bizonyos embereknek nagyobb szüksége lenne állati eredetű tápanyagokra, mint másoknak.

Cikkemben a vércsoport diétával kapcsolatos hiedelmeknek jártam utána, hogy kiderítsem, lehet-e akadálya annak, hogy valaki kizárólag növényi étrenden éljen.

Az az elgondolás, hogy ételeinket annak függvényében kell megválasztanunk, hogy mely vércsoporthoz tartozunk, dr. Peter J. D’Adamo amerikai természetgyógyász-orvos nevéhez fűződik.

A nemzetközi hírnévnek örvendő vércsoport diéta elvei szerint a különböző vércsoportokhoz tartozó embereknek más ételeket kell fogyasztania, illetve kerülnie a fogyás és az egészség megőrzése érdekében. A speciális ajánlásokat az hivatott indokolni, hogy a különböző vércsoportok eltérő társadalmi viszonyok között alakultak ki.

D’Adamo megközelítése szerint:

  • A 0-s vércsoport az ősi típus, amelyik akkor alakult ki, amikor a halászat és a vadászat volt az emberek alapvető élelemszerzési forrása, így étrendjük sok állati eredetű tápanyagot tartalmazott.
  • Az A-s vércsoport a mezőgazdasági fejlődéshez kapcsolódik, amikor a vegetáriánus étrend dominált.
  • A B-s vércsoportúak eredetileg nomád vándorok, akik sok tejterméket fogyasztottak.
  • Az AB-s vércsoport pedig az A és B keveredéséből jött létre.

Az elv logikusnak tűnik, és nem is lehet vitás, hogy mi emberek, sokban különbözünk egymástól. De vajon indokolt-e, hogy táplálkozásunknak a vércsoportunk szerint kellene alakulnia? Úgy tűnik, hogy nem.

Nincs rá bizonyíték

Hitelesség szempontjából fontos különbség van kutatások között. Megbízhatónak azok a források tekinthetők, amelyek kontrollcsoporttal végzett vizsgálatokon alapulnak és független szakértői testület ellenőrzése és véleménye alapján kerülnek publikálásra, neves szakmai folyóiratban.

A vércsoport diéta tudományos hátterének igazságtartalmáról egyetlen ilyen szintű evidencia sem jelent meg. Egy 2013-as vizsgálat kísérletet tett a vércsoport diétát alátámasztó tudományos források felkutatására, de nem talált olyat, amely bizonyíthatta volna a vércsoport szerinti étkezés előnyeit.

Ez azonban még önmagában csak megkérdőjelezné, nem pedig cáfolná a vércsoport diéta hitelességét. Azonban egy kutatás 2014-ben megtette ezt. Kiderült ugyanis, hogy mindenkinek, aki a vércsoport diéta bármelyik vércsoportra irányadó ajánlásait követte, javult a koleszterin-szintje és a vérnyomása akkor is, ha másik vércsoporthoz tartozott.

Vércsoportok
Cherries / Shutterstock

A vércsoportok történetisége

A D’Adamo által felállított sorrend, mely szerint az első vércsoport a 0-ás volt, és ezt követte az A-s, a B-s, végül pedig az AB-s, szintén nem áll tudományos alapokon. Azt ugyanis a tudósok még ma sem tudják biztosan, hogy melyik vércsoport pontosan mikor alakult ki.

Az elnevezések ABC-ben elfoglalt helyét pedig semmiképpen sem hozhatjuk összefüggésbe azok megjelenési sorrendjével, ugyanis a nómenklatúra a bécsi Karl Landsteinernek köszönhető, aki először azonosította a különböző vércsoportokat 1900-ban.

A 0-s vércsoport egyébként nem a 0-ára, mint számra, hanem a német „ohne” (nélkül) szócska kezdőbetűjére, az o-ra utal. Landsteiner azért választotta ezt, mert észrevette, hogy ez a vércsoport nem tartalmaz antigéneket (O=„ohne Antigen”).

A vércsoport és az emésztés kapcsolata

D’Adamo szerint a különböző vércsoportokhoz tartozó emberek emésztése bizonyos élelemforrásokra specializálódott. Ha 0-s vércsoportú emberek szervezete valóban elsősorban hús fogyasztásához alkalmazkodott volna, akkor ennek sokkal árulkodóbb jele lenne bizonyos bélszakaszok megrövidülése, vagy akár a fogazat átalakulása.

D’Adamo szerint a mikrobiom, ennek részeként pedig az emésztésben részt vevő, belekben élő baktériumok is ahhoz az életmódhoz alkalmazkodtak, amely a vércsoport kialakulásának idején volt szokásos. Ebből az következne, hogy akinek az ősei sok állati eredetű alapanyagot fogyasztottak, nem rendelkezik megfelelő baktériumokkal a zöldségek emésztésére.

Igaz, hogy a vércsoportok szerint tapasztalhatók eltérések a bélflóra összetételében. Ebből azonban egyáltalán nem következik az, hogy bizonyos élelmiszerek emésztésére ne lennének képesek.

Még ha így is lenne, tudjuk, hogy a mikrobiom egészen rövid idő alatt képes alkalmazkodni a megváltozott környezethez, új étkezési szokásokhoz, ezzel biztosítva az egyed túlélését.

Az evolúció szerencsére számolt azzal a lehetőséggel, hogy adott esetben megváltozhat az élelmiszer-kínálat. Ráadásul a mikrobiom összetételére nemcsak az étrend lehet hatással, hanem például az életkor is. A bélflóra nem egy velünk született adottság, sokkal inkább egy dinamikus változó.

A növényi étrend bizonyítottan elősegíti a zöldségek, gyümölcsök, gabonák és magvak emésztésének kedvező bélbaktériumok szaporodását, így a változatos és stabil bélflóra kialakulását. A megfelelő bélflóra pedig az egészség egyik záloga.

A lektin

Nem téved D’Adamo abban, hogy a hüvelyesek, gabonák és magvak által tartalmazott lektin nevű anyag – nagy mennyiségben – veszélyes lehet az egészségre, ugyanis a véráramba kerülve a vörös vértestek összetapadásához vezethet. Ráadásul ez a hatás valóban más módon érvényesül a különböző vércsoportú emberek esetében.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyik vércsoport vérében ne váltaná ki ezt a hatást, másoknál pedig igen. A lektin mindenkire nézve veszélyes lehet, ezért az ételek elkészítésekor erre különös figyelmet kell fordítani.

A lektin ugyanis a megfelelő hőkezelés során lebomlik. Ehhez legalább fél, de akár egy egész óra főzés is szükséges lehet. Ez az idő 12 órás áztatás révén 15-30 percre csökkenthető. A lektin ellensége a vizes közeg és a hő, így a párolás és a főzés jobb, mint a sütés.

Nyers fogyasztás esetén pedig hosszas előzetes áztatás, illetve akár csíráztatás is ajánlott. Fontos tudni továbbá, hogy a lektin kis mennyiségben kifejezetten előnyös is lehet.

Azért nem indokolt kerülni a lektint tartalmazó növényeket, mert azok élettani hatásukat tekintve a veszélyt messze meghaladó előnyökkel járnak. A babfélék és a gabonák ugyanis jelentősen csökkenthetik a szívbetegség, a magas vérnyomás, az agyvérzés és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának, illetve például a vastagbél rákos megbetegedéseinek rizikóját.

Teljes értékű növényi étrenddel a koronavírus ellen
zebratomato / shutterstock.com

A növényi étrend bizonyított

A vércsoport diéta elmélete leginkább feltételezéseken és féligazságokon alapul. Ezzel szemben a teljes értékű növényi étrend hatékonyságát az egészségmegőrzés különböző területein számos magas szintű kutatás támasztja alá.

A növényi táplálkozás csökkentheti:

  • a testsúlyt, amit legalább 87 különböző, magas szintű kutatási eredmény támaszt alá,
  • a cukorbetegség kialakulásának esélyét,
  • a szívbetegség kockázatát,
  • a szisztolés és a diasztolés vérnyomást,
  • a bármely okból bekövetkező halál esélyét a középkorúak körében,
  • a különböző rákos megbetegedések kialakulásának esélyét, illetve
  • enyhíti a gyulladásos folyamatokat a szervezetben.

Dean Ornish amerikai orvos kutatóintézetében évtizedek óta kezelnek szívbetegeket egy olyan életmód segítségével, amelynek szerves része a növényi étrend. Ebben a programban a betegek 82%-ánál volt tapasztalható javulás. D’Adamo szerint a növényi étrend csak az A-s vércsoportúaknak kedvez.

Ugyanakkor Amerikában a lakosság 39%-a A-s vércsoportú, míg 46% 0-s. Az Ornish-féle, tudományos igényességgel végzett kutatások hivatalos eredményei közvetlenül is cáfolják a vércsoport diéta állítását, miszerint csak az A-s vércsoportúak gyógyulhatnak növényi alapú étrend mellett.

D’Adamonak vitathatatlan érdeme, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a modern, nyugati típusú életvitel nem szolgálja az emberek egészségét. Olyan feldolgozásmentes, javarészt alacsony kalóriatartalmú alapanyagok fogyasztását javasolja, melyek természetes forrásból származnak és mindenképpen egészségesebb alternatívát jelentenek a „junk food” étkezéshez képest.

A növényi étrenddel szemben azonban semmilyen előnyt sem tud felmutatni. A teljes értékű növényi étrend tudományos alapokon nyugszik, a vércsoport diéta pedig találgatásokon.

Nincs olyan egészségügyi ok, amely bármely vércsoport számára a többiekétől eltérő táplálkozást tenne szükségessé. A megfelelően összeállított növényi étrend a legjobb, amit az egészségünkért, a környezetünkért és az élővilágért tehetünk.

Gergely Anna

Gergely Anna

Író, természetgyógyász (pszichoterapeuta), táplálkozási tanácsadó
Az egészségünk a legfőbb értékünk, de nincs az a gyógyszer, amely felérne a szervezet öngyógyító erejével. Célom az, hogy tudományos bizonyítékokkal alátámasztva minél több ember hozhasson tudatos és felelősségteljes döntéseket az egészsége érdekében. A Prove mellett a saját oldalamra, a teljeserteku.hu-ra is publikálok cikkeket.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.