A PRRS-szindróma világszerte komoly veszteségeket generál a sertéságazatban. Egy cég génmódosított sertés létrehozásával oldaná meg a problémát, az állatjóléti aktivisták azonban egyetértenek abban, hogy a tudományos trükközés helyett a körülmények javítására kellene koncentrálni.
Génmódosított növényekről és az azokhoz kötődő aggályokról egészen biztosan hallott már szinte mindenki. Kevesen tudják azonban, hogy a technológiával kísérleteznek állatokkal kapcsolatban is. Ezúttal például egy, a sertésipart jelentős mértékben sújtó betegséggel szemben venné fel a kesztyűt egy vállalat ezzel a módszerrel.
A sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája a PRRS. Ez a – gyakran halálos kimenetelű – vírus gyakorlatilag felszámolja az állat védekező mechanizmusainak nagy részét, és megnyitja az utat más vírusok és baktériumok előtt is. Jelenleg a PRRS diagnosztizálást követően használt vakcinák mindössze arra elegendőek, hogy a tüneteket enyhítsék.
A sertésipar éves termelékenységét átlagosan akár 15 százalékkal is ronthatja ez a betegség. Nem véletlen tehát, hogy a kutatók gőzerővel dolgoztak azon, hogy ki tudják iktatni. A Genus nemzetközi tenyésztőcég egy huszárvágással kerülné meg a problémát: a sertések génállományának módosításával szeretnék elérni, hogy eleve el se tudják kapni az állatok a PRRS-t. Ehhez egész pontosan a CRISPR génszerkesztési technológiát vetnék be – írja a Popular Science.
A Genus a céltól egyelőre messze van: az általuk tenyésztett génmódosított sertéseknek mindössze egyötöde született a kívánt génnel. Ők azonban optimisták, arra számítanak, hogy már jövőre megkapják az engedélyt az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóságtól (FDA) a nyilvános értékesítés megkezdésére.
Az állatvédőket nem nyűgözte le a génmódosított sertés gondolata
A nagyipari állattartás ellen több neves tudós is felszólalt már, például Jane Goodall természetvédő, etológus is. Ráadásul az etikai problémák mellett egyre több jel mutat arra, hogy az állattenyésztés óriási kockázatot jelent az emberre is veszélyes fertőzések tekintetében – erre jutott egy, az Egyesült Államokban készített jelentés is.
A World Animal Protection nemzetközi állatjóléti nonprofit szervezet szerint a gazdaságok állatállományai évente a világ antibiotikumkészleteinek mintegy háromnegyedét kapják meg. Így próbálják
- megelőzni a betegségeket,
- kezelni a fertőzéseket,
- valamint elősegíteni a gyorsabb növekedést.
„Az állatok stresszes, egészségtelen körülmények közé szorítása új, virulens kórokozók és betegségek megjelenéséhez vezetett. Ahelyett, hogy géntechnológiával módosított állatokat fejlesztenek ki, amelyek képesek túlélni a nagyipari gazdálkodás kegyetlenségeit, az agrárgazdaságnak inkább arra kellene összpontosítania, hogy azokat a feltételeket változtassa meg, amelyek ezeket a betegségeket előidézik” – mondta Gene Bauer, a Farm Sanctuary állatjogi csoport elnöke és társalapítója.
A génmódosított sertés az amerikai hatóságokból azonban aligha vált ki komolyabb ellenérzést. Az FDA ugyanis már 2020-ban is engedélyezte, hogy genetikailag módosított disznókat használjanak fel a gyógyszeriparban és ezzel egyidejűleg az élelmiszeriparban is. Abban az esetben az alfa-gal szindróma (AGS) kialakulását próbálták ilyen módon megakadályozni a kutatók.
