Egyre több jel mutat arra, hogy az állattenyésztés óriási kockázatot jelent az emberre is veszélyes fertőzések tekintetében. Erre jutott egy, az Egyesült Államokban végzett jelentés is. A rendszertelen és elégtelen ellenőrzés, a lyukakkal teli szabályozás, valamint az amerikai élőállat-piacok sem javítanak a helyzeten.
Egyre több jel utal arra, hogy a koronavírus állati eredetű, és a nyestkutyáról került át az emberre. Egy nemzetközi kutatói csoport ezt a feltételezést 2020 januárjában vett mintákra alapozza.
A koronavírus legpusztítóbb időszaka azóta lecsengett, egy friss jelentés alapján azonban nem dőlhetünk hátra. A Harvard Law School és a New York-i Egyetem szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy az Egyesült Államokban az állattenyésztés óriási kockázatot jelent fertőzések szempontjából. Mégpedig olyan fertőzések szempontjából, amelyek akár az emberekre is átterjedhetnek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az USA-ban nincs átfogó stratégia ezen veszélyek mérséklésére, állapították meg a szerzők.
A kockázat azért jelentős, mert az állatok felhasználása elképesztő mértékű. Mi pedig nem is sejtjük igazán, pontosan mennyire rizikós mindez
– mondta Ann Linder, a Harvard állatjogi és állatpolitikai programjának igazgatóhelyettese.
Hozzátette, a szabályozási környezet „következetlen és tele van lyukakkal”. A vadon élő állatok behozatalának ellenőrzése csak szórványos. Amikor pedig éppen sort kerítenek erre, akkor is inkább a természetvédelmi előírásokra összpontosítanak, nem a betegségekre.
Nem csak Ázsia a ludas, ha fertőző betegségekről beszélünk
Az állatokról emberre terjedő betegségek az összes ismert fertőző betegség mintegy 60 százalékát, az új és újonnan megjelenő betegségeknek pedig 75 százalékát teszik ki, állítja az amerikai járványügyi hivatal (Centers for Disease Control and Prevention, CDC).
Dale Jamieson, a New York-i Egyetem Környezet- és Állatvédelmi Központjának igazgatója, a jelentés egyik szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy az állatról emberre átterjedő betegségek kapcsán a többség hajlamos azonnal távoli, ázsiai országokra asszociálni kiindulási pontként. Ez a sztereotip megközelítés pedig szerinte túlzó.
A most publikált jelentés rávilágít, az Egyesült Államokban ugyanúgy megvan ez a rizikó, tekintve hogy az ország északkeleti részén legalább 130 élőmadár-piac működik, ezeken évente nagyjából 25 millió madár fordul meg.
A szakértők szerint
- idén már többször is kitört a magas patogenitású – azaz erősen fertőző – madárinfluenza az Egyesült Államokban az élőmadár-piacokon, és
- bizonyítékok vannak arra, hogy a sertésinfluenza korábban már átterjedt emberekre a minneapolisi élőállat-piacon.
„A betegség átterjedésének kockázata nem korlátozódik egy adott földrajzi területre vagy kulturális gyakorlatra. Bárhol előfordulhat, ahol gyakori a vadon élő vagy háziállatok és az ember közötti interakció” – hangsúlyozta Suresh Kuchipudi, a Pittsburghi Egyetem Közegészségügyi Iskolájának szakértője is.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.