A Prove.hu egy új, nyolcrészes cikksorozatot indít. A hetente megjelenő részekben a divatipar káros hatásairól fogunk beszámolni, amely során érintjük a „fast fashion” problémáját, az egyes anyagok – úgy, mint a bőr, a gyapjú, a szőrme, a selyem és a tollpehely – etikai és ökológiai aspektusait, továbbá megpróbálunk választ adni arra, hogy milyen lehetőségeid vannak, ha tudatosabban szeretnél cselekedni.
Ahogyan minden nap eszünk, úgy öltözködünk is, akár érdekel minket a divat, akár nem. Amikor új ruhákat vásárolunk és viselünk, anyagilag hozzájárulhatunk a kizsákmányoló gyakorlatokhoz és ideológiákhoz, és fenntartjuk azokat.
A ruhák a kommunikáció egyik legalapvetőbb eszközei. Társadalmi és gazdasági helyzetünket, foglalkozásunkat, ambícióinkat, önértékelésünket közvetíthetik. Elárulhatják, hogy tiszteljük vagy semmibe vesszük a konvenciókat. „Hiábavaló apróságoknak tűnnek – írta Virginia Woolf az Orlando című regényében. – A ruhák megváltoztatják a világról alkotott képünket, és a világ rólunk alkotott képét.”
Hogyan lehetsz etikus és fenntartható ruhavásárlásnál?
Nehéz kiigazodni abban az információáradatban, amit a ruházkodással kapcsolatban hallunk vagy olvasunk. Valószínűleg már mindenki találkozott a „fast fashion” kifejezéssel, de mi is ezzel a gond?
A szőrmét leszámítva a divatiparban az olyan anyagokat, mint a bőr, a gyapjú és a tollpehely, gyakran a húsipar melléktermékének tekintik. Ez az elképzelés azért problémás, mert lehetővé teszi a divatcégek számára, hogy elhárítsák a felelősséget a sokszor etikátlan és fenntarthatatlan tevékenységeikkel kapcsolatban.
A divatipar mögött zajló kegyetlenségből a legtöbben nem sokat tapasztalunk. Az illatos, csillogó felületekkel teli, hangulatos üzletekben ugyanis csak a gyönyörű végtermékkel találkozunk. Ekkor már nyoma sincs azoknak a munkásoknak, akik embertelen körülmények között gyártották le ezeket a termékeket az ár töredékéért, sem pedig azoknak az állatoknak, akiknek szenvednie kellett értük.
Ebben a sorozatban részről részre felderítjük, mivel jár ökológiailag és etikailag a bőr, a gyapjú, a szőrme, a selyem és a tollpehely felhasználása, valamint azt is, hogy miként hatnak mindezek a mi életünkre.
Az alapvető problémák ismertetése után azokat a kérdéseket is megpróbáljuk megválaszolni, hogy jobb választás-e a műanyagból készült ruhadarab vagy a műbőr környezeti szempontból, nem mellőzve a kényelmi szempontokat sem.
Ha velünk tartasz erre az utazásra, nemcsak azt tudhatod meg, hogyan kerülnek a szekrényedbe a ruhák, de abba is betekintést kaphatsz, hogy a fast fashion miként használja ki a 20. században kialakult fogyasztói identitást; tehát az ellátási lánc megismerésén túl önmagadról, a saját fogyasztói magatartásodról is tanulhatsz.
Domján Csenge korábban biomérnök hallgató volt, jelenleg szociológiát tanul az ELTE-n. Már 7 éve vegán az állatokért és a környezetért. Célja, hogy tanulmányain keresztül a veganizmus tudományos aspektusait közérthetővé tegye és környezetvédelmi vonatkozásaiban segítsen eligazodni másoknak. Szívesen kísérletezik receptekkel, ezzel megmutatva a növényi alapú ételek sokszínűségét.