A PETA állatvédő szervezet új kommunikációs kampánya az évek óta tartó madárinfluenza-járványra irányítja a figyelmet. A reklámkampány szlogenje nem udvariaskodik, a fogyasztók felelősségét helyezi középpontba. Az állatvédő szervezet a baromfitelepeket tökéletes víruskeltetőknek tartja, ez hozzájárult ahhoz, hogy az egész világon elterjedhessen.
A PETA nemzetközi állatvédő szervezet legújabb reklámkampányában a madárinfluenza kerül górcső alá – olvasható a szervezet saját weboldalán. A plakátokkal a leírás alapján az Egyesült Államok egész területén lehet majd találkozni. A reklámkampány szlogenjét – „Eat a chicken and the penguin gets it!” – talán úgy lehetne magyarra lefordítani, hogy „Ha megeszel egy csirkét, azt egy pingvin szívja meg!”. A szervezet ezzel arra utal, hogy már a sarki régiókban is áldozatokat szed a vírus. Néhány nappal ezelőtt pusztult el az első királypingvin, akinek haláláért a gyanú szerint a H5N1 tehető felelőssé. A szervezet célja a szlogennel, hogy a fogyasztók felismerjék az összefüggést a tetteik és „minden idők egyik legnagyobb ökológiai válsága” között.
Az évek óta tartó, eddigi legnagyobb kiterjedésű madárinfluenza-járvány egy ideig csak a baromfitelepek lakói között szedte az áldozatait. Később azonban a vadon élő madarak egyedeit is elkezdte tizedelni a vírus. Idővel pedig megjelentek aggasztó hírek arról is, hogy az emlősöket sem kíméli a leginkább csak madarakkal összefüggésbe hozott kórokozó. A járvány minden túlzás nélkül világméretű, kiterjedésének nincsenek határai. Az északi-sarki jegesmedvéktől elkezdve az Antarktiszig mindenhol találkozhatunk a H5N1 áldozataival.
A madárinfluenza terjedése a húslobbi bűne is
A PETA beszámolója megjegyzi, hogy a baromfitelepek kitűnő keltetők az ilyen halálos vírusok számára. A borzalmas higiéniai és egészségügyi feltételek kiváló táptalajt jelentenek a kórokozóknak. A legyengült madarak immunrendszere sokkal könnyebben megadja magát, az állatok elhelyezése pedig elősegíti, hogy a vírus könnyedén terjedhessen egyik állatról a másikra.
Habár a vírus egyelőre nem jelent fenyegetést az emberekre nézve, a nagyipari állattartás továbbra is hatalmas veszélyt jelent a zoonotikus betegségek kialakulása szempontjából. Ennek oka nem csupán az állatok borzalmas tartási körülményei és legyengült immunrendszerük, vagy a zsúfolt elhelyezés. Az antibiotikumok túlhasználatának következtében a kórokozók olyan rezisztenciákat tudnak kialakítani, amelyek a későbbiekben gátolhatják a gyógyszeres kezelések sikerességét.
