A közismert szigeten számos endemikus, vagyis csak ott megtalálható faj él. Ezért különösen aggasztó, hogy már itt is megjelent a madárinfluenza veszélyes, H5N1 variánsa. A szigeten szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, hogy így óvják a ritka vagy veszélyeztetett állatfajokat a további fertőzésektől.
A Charles Darwin munkássága kapcsán közismertté vált szigetcsoportról szinte már mindenki hallott, aki egy kicsit is érdeklődik az élővilág iránt. A hivatalosan Ecuadorhoz tartozó sziget együttesen számos kizárólag itt megtalálható faj él, melyek közül az egyik legismertebb a galápagosi óriásteknős. De egyes madárfajok (például a Darwin-pintyek) is ebbe a kategóriába tartoznak. Éppen ezért különösen aggasztó, hogy a szigeten is felütötte fejét a madárinfluenza.
Két fregattmadár és egy piroslábú szula az a három példány, akik pozitív eredményt adtak a H5N1-tesztre, közölte Danny Rueda, a Galápagos Nemzeti Park igazgatója. Ezzel számos csak itt élő madárfaj került veszélybe, többek között az egyetlen pingvinfélék az északi féltekén, az egyik legnagyobb albatroszkolónia és a röpképtelen kormoránok. A madarak – a többi itt élő állattal egyetemben – azért is különösen veszélyeztetettek, mert elszigetelt életterük miatt az immunrendszerük nincs felkészülve az ilyen vírusokra.
A tudósok úgy vélik, költöző madarakkal juthatott el a vírus a szigetekre. Tavaly Ecuador is vészhelyzetet hirdetett a farmokon kitört járvány miatt, a közeli Peruban pedig nemcsak több százezer tengeri madár, de tengeri emlősök is áldozatul estek a vírusnak.
A legfőbb aggodalmunk az endemikus fajokra irányul. Kicsi az egyedszámuk, és csak itt találhatók meg a világon. Nagyon rémisztő, amikor halott madarat vagy pozitív eredményt produkáló állatot találunk. Meg kell háromszoroznunk a biovédelmi eljárásokat a turistahajókon és a személyzetnél
– mondta Rueda.
A szigetek bevételi forrása leginkább a turizmusra épül, de a covid-járvány után ez most egy újabb bevételi kiesést jelenthet, mondta Federico Angermeyer idegenvezető.
A madárinfluenza melegágya az állattartó mezőgazdálkodás
Nem nehéz látni az összefüggést a borzalmas életkörülmények között élő, szorosan összezárt, rossz szellőzéssel ellátott nagyipari baromfitenyésztő telepek és a madárinfluenza eddigi járványa között. A már itthon is megjelent vírus a világon mindenhol komoly gondokat okoz, nemcsak a haszonállatok állományát tekintve, de a vadon élő madarakra nézve is. Sőt, nemcsak a madarak, hanem más emlősök is fenyegetve vannak, ez alól pedig az ember sem kivétel. Habár közvetlen veszélyről továbbra sincs információ, a nagyüzemi telepek remek táptalajt biztosítanak a vírus számára a mutációhoz.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.