Jegesmedve esett áldozatul a madárinfluenza különösen fertőző variánsának. Ez az első alkalom, hogy egy jegesmedve halálát a H5N1 vírusnak tulajdonították. A nagy testű ragadozó magányos életmódja miatt viszont elképzelhető, hogy maradtak felderítetlen esetek. A 2021-ben indult járványnak már több millió állat esett áldozatul, közülük sok emlős is. A szakértők úgy vélik, nagyon komoly ökológiai károkat okozhat a fertőzés további terjedése.
Jegesmedve esett áldozatul a H5N1 vírusnak – számolt be róla a The Guardian. Az Alaszkai Környezetvédelmi Hivatal tavaly decemberben megerősítette, hogy madárinfluenza-fertőzés következtében elpusztult jegesmedvét találtak. A jegesmedvék magányos életviteléből kifolyólag viszont egyáltalán nem biztos, hogy a decemberben talált példány az első áldozat. Dr. Bob Gerlach állami állatorvos elmondta, hogy a halálesetek feltárásában a helyi lakosokra és a megfigyeléseket végző kutatókra tudnak csak támaszkodni.
Ez az első madárinfluenza-eset, mely egy jegesmedvével kapcsolatos
– mondta az állatorvos az Alaska Beaconnek.
A jegesmedve tetemére North Slope megye Utqiaġvik nevű településének közelében találtak rá, ami az Egyesült Államok legészakibb települése. Dr. Bob Gerlach szerint a ragadozó nagy valószínűséggel fertőzött madarak teteméből táplálkozott, így kaphatta el a fertőzést, amely végzett vele.
Előfordult a Déli-sarkon, és most az északi sarkkörön bukkan fel emlősökben. Ez félelmetes. Mégsem vagyok meglepve. Az utóbbi pár évben az áldozatul esett emlősök száma hatalmasra nőtt. Annyi ragadozó állatot pusztított el, hogy ez már nem csupán a madarak betegsége
– nyilatkozott Diana Bell, a University of East Anglia biológiaprofesszora.
A madárinfluenza-járvány az egész világon terjed
A járvány a világ legelszigeteltebb helyeire is eljutott. A déli sarkkörön hivatalosan tavaly októberben jelent meg, két hónappal később pedig több száz elefántfóka tetemére bukkantak. A vírus a Galápagos-szigetekre is eljutott, itthon is felütötte fejét.
A sarkköri régiókban számos olyan állat található, ami sehol máshol nem él. Ráadásul ezeknek az állatoknak a szervezete sohasem találkozott még hasonló kórokozóval. Ezért a szakértők attól félnek, hogy komoly ökológiai károkat okozhat, ha a vírus továbbterjed ezekben a régiókban.
Az ilyen járványok egyik legfőbb okozója a nagyipari állattartás. A borzalmas higiéniai körülmények között, kis területen tartott baromfik tömegében könnyedén terjed a kórokozó. Mindemellett pedig az antibiotikumok nagymértékű túlhasználata veszélyes mutációkat eredményezhet, amelyek már most komoly egészségügyi gondot okoznak.
