The Guardian jelentése szerint – melyet a WWF (World Wildlife Fund) adott ki – 59 tudós jutott arra a következtetésre, hogy a megnövekedett étel és energiafogyasztásunk miatt pusztul el a vadvilág. 1970 óta valójában eltöröltük a vadon élő állatokat; az emlősök, madarak, halak és hüllők 60 százalékát irtottuk ki. A szakértők szerint ez már olyan mértékű pusztulás, hogy az emberi civilizáció is veszélybe került.
Professzor Bob Watson – kiemelkedő környezettudós és a biodiverzitásért felelős kormányközi panel vezetője – a következőt nyilatkozta a Guardian számára:
A természet az emberi jóléthez nem csupán kulturális és spirituális szinten járul hozzá. A Föld klímájának szabályozása, a növények beporzása és az árvizek által fontos szerepet játszik a megfelelő mennyiségű élelmiszer, tiszta ivóvíz, energia biztosításában is. A The Living Planet jelentése alapján világosan megállapítható, hogy az emberi tevékenység a természetet elfogadhatatlan mértkében pusztítja, ezzel pedig a jelenlegi és a jövőbeli generáció jólétét is veszélyezteti.
Mi ennek a legfőbb oka?
A vadon élő állatok természetes élőhelyei jórészt a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény miatt pusztulnak ki.
Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi igazgatója a következő példával egészítette ki a fent taglalt ijesztő tényeket; ha a vadvilág kipusztulását az emberek pusztulásával kívánnánk szemléltetni, akkor ez olyan lenne, mintha Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Kína és Óceánia teljes lakossága eltűnt volna.
Az állattenyésztés miatti élőhelyek kipusztulása komoly veszélyt jelent a vadon élő állatok számára, különösképpen a veszélyeztetett fajokéra. Az ENSZ 2010-es jelentése szerint a Föld biomasszájának 1/3-át teszik ki a nagyipari állattartásban tartott állatok.
A Világbank becslése szerint az erdőirtások miatt évente 13 millió hektár erdő pusztul el, ez nagyobb mint Costa Rica területe. Valójában az Amazonasi esőerdő 90 százalékának pusztulásáért a nagyipari állattartás felelős.
Raj Patel, a texasi egyetem professzora a következőt nyilatkozta a The Independent-nek:
A globális mezőgazdasági ipar ökológiai lábnyoma hatalmas. Ez felelős az erdőirtásokért, a különböző monokultúrák létrejöttéért, ami azt is jelenti, hogy a fajok kihalásáét is ezt az iparágat okolhatjuk. Olyan fajokat pusztítunk ki, amelyekről nem is hallottunk, olyanokat, amelyeket éppen most fedeztünk fel és ezért elsősorban a nagyipari állattartást okolhatjuk.
A Földön élő körülbelül 10 millió fajnak a fele a trópusi esőerdőkben él, emiatt még nagyobb aggodalomra ad okot az Amazonas pusztulása.
Évente körülbelül 137 növény, állat és rovarfaj pusztul ki az amazonasi esőerdő irtása miatt. Ha nem csak az Amazonas-medencében vizsgálódunk, akkor 50.000 faj pusztulásáról beszélhetünk évente. Brian Machovina, ökológus szerint az élőhelyek pusztítása olyan nagy mértékű, hogy emiatt több faj hal ki, mint bármely más tényező miatt.
Egy 2015-ös interjúban Gidon Eshel, geofizikus a következőképpen fogalmazta meg a problémát;
Ha kicsit erősebben szeretném kifejezni a tényeket, akkor a következőt mondanám; ha eszel egy steaket, akkor megölsz egy lemurt Madagaszkáron. Ha csirkét eszel, akkor meggyilkolsz egy amazonasi papagájt.
Ez már nem csak az Amazonasról szól
A világ földjeit kipucolták a nagyipari állattartás igényeiért; azért, hogy kukoricát termeljünk a földeken, veszélyeztetett fajok élőhelyét vesszük el. A szumátrai erdőt, amely jaguárok és elefántok élőhelye volt, kiirtották és a helyén pálmaültetvényeket létesítettek, gyakran azért, hogy azokat az állatokat etessék ezekkel a növényekkel, akiket ipari körülmények között tartanak.
Tanzániában a folyamatosan legelő haszonállatok veszélyeztetik a fűfélék diverzitását, illetve az orrszarvúak, zebrák, gnúk, elefántok, és zsiráfok élelmiszerellátását. A nagymértékű szarvasmarhatartás nem csupán az ország vadállományát tizedelte meg, de abba a pár nemzeti parkba is betolakodott, amely a vadon élő állatok számára nyújtott otthont.
Nem meglepő az sem, hogy a második legnagyobb tényezője annak, hogy a vadon élő állatállomány ilyen mértékben lecsökken, az ezeknek az állatoknak a megölése a húsukért. Emiatt már 300 emlősfaj pusztult ki.
Sehol nem hagyunk nekik életteret
Emellett az óceánok olyan mértékben túlhalászottak, hogy 2048-ra teljesen kiürülhetnek. Ennek a legnagyobb figyelmeztető jele az, hogy azok az állatfajok is radikális mértékben kipusztultak, akik az óceánban élő halakból táplálkoznak.
A chinook lazac túlhalászása 2015 óta tart, annak ellenére, hogy egy fokozottan veszélyeztetett fajról beszélünk. Továbbá ez a halfajta a fő tápláléka a délen őshonos kardszárnyú delfinnek. Ezek nélkül a halak nélkül a terhes karszárnyúak nem jutnak elég tápanyaghoz, így az utódjaikat túl korán kell megszülniük. Minden sikertelen terhesség tragédia a faj számára, mivel kevesebb, mint 80 egyed maradt fent a délen őshonos populációban.
A halászat által meggyilkolt több milliárd halat a halpiac megnövekedett igényei miatt fogják ki, azonban nem csak ők az áldozatai az ipar növekvő szükségletének; ezzel együtt más fajok is kihalnak. A bálna- és delfinpopuláció védelmére szakosodott kutatóintézetek szerint több mint 300.000 bálna és delfin halálát okozza évente az, hogy beleakadnak a halászhajók által kitett hálókba.
Ideje változtatni!
Muszáj felébrednünk és tennünk valamit annak érdekében, hogy megvédjük a Földet és az élővilágot. Ehhez talán változatnod kell neked is, de ha a gyermekeid-unokáid jövője fontos számodra, elkerülhetetlen, hogy fejlődj.
Azzal, hogy elkerülöd az állati eredetű termékek fogyasztását, akár 73 százalékkal csökkentheted az ökológiai lábnyomodat. A biológiai diverzitás központja szerint az ökológiai lábnyom nem csupán egy számot jelent, hiszen bizonyos fajoknál ez a túlélés kulcsa. A jegesmedvék esetében ez az a szám, amely alapján megjósolható, hogy megélik-e ennek az évszázadnak a végét.
Mára világossá vált, hogy az ipart nem érdekli sem a Föld jövője, sem az állatok, ha a profiról van szó. Kizárólag az üzletet akarják fenntartani, és ezért akár áltudományt és hazug propagandát is képesek terjeszteni. Azonban te bojkottálhatod ezt a destruktív iparágat azzal, hogy környezetbarát, növényi alapú étrendre váltasz.
Olvasd a Prove.hu-t, ahol nagyon sok segítséget nyújtó cikket találhatsz a váltáshoz!
Budapesten jártam egyetemre és végeztem közgazdaságtan szakon. Már akkor is visszásnak tartottam a fogyasztói társadalom túlkapásait, és elkezdtem megoldás után kutatni, így találtam rá a veganizmusra. Azért kezdtem el írni, hogy másokkal is megosszam az állat- és környezetvédelem fontosságát.