Egy angol felmérés alapján meglepően sokan éreznek bűntudatot, miközben állati eredetű termékeket fogyasztanak.
A Vegan Society a novemberi vegán hónap alkalmából útjára indított egy új kampányt – Be AnimalKind (Légy ÁllatiKedves) –, aminek célja, hogy újra felszínre hozza azt az együttérzést és könyörületet, amivel a legtöbben együtt születtünk, és amit az idő során kinevelt belőlünk az a társadalmi és gazdasági berendezkedés, amely az állatok kizsákmányolására épül.
A legtöbben természetünkből fakadóan nem akarunk ártani, pláne nem olyan élőlénynek, amelyikről mindenféle tudományos előképzettség nélkül is könnyedén megállapítható, hogy képes általunk is értelmezhető módon fizikailag és érzelmileg is szenvedni. Ennek ellenére a legtöbben – habár állatbarátként hivatkozunk magunkra – boldogan támogatjuk a hús- és tejipart, hiszen a reggeli kávé tej nélkül mégsem ugyanaz, a hétvégi sütögetésekről egyelőre nem szeretnék lemondani, a sajtról pedig nem is tudnánk!
Miközben állatbaráti szeretetünk néhány kivételezett fajra, vagy távoli területek egzotikus és veszélyeztetett állataira irányul, a közvetlen környezetünkben, miattunk szenvedő fajokról inkább tudomást sem veszünk. Esetleg megpróbáljuk azzal feloldani a kellemetlen, zavaró érzést a tudatalattinkban, hogy az ő szenvedésük egy évszázadok óta létező rendszer része, tehát természetes. Ők azért vannak, hogy mi megegyük, hordjuk, használjuk őket.
A Vegan Society októberi online felmérése viszont azt mutatja, egyre kevésbé sikerül elnyomni a fejünkben suttogó hangokat és sokan ténylegesen bűntudatot éreznek, amikor állati termékeket fogyasztanak. A 2000 megkérdezettből – akik között egyaránt voltak húsevők, flexitáriánusok, peszkatáriánusok és vegetáriánusok is – 71% válaszolt úgy, hogy néha (49%) vagy mindig (22%) bűntudat gyötri az állati eredetű termékek fogyasztása közben.
Senki sem szeretne hozzájárulni más szenvedéséhez, de sajnos a legtöbbünket úgy neveltek, hogy egyes állatokra „valamikként”, ne pedig „valakikként” gondoljunk. A Be AnimalKind kampány célja, hogy segítsen újra megtalálni magunkban a könyörületet. Minden állat méltó a szeretetünkre és a tiszteletünkre. A Be AnimalKind egy mindenki számára befogadó és biztonságos környezet, ahol elgondolkodhatunk, hogy döntéseink milyen módon befolyásolják az összes állat életét, nem csak azokét, akikkel megosztjuk az otthonunkat
– mondta Elena Orde, a kampány vezetője.
Mennyire érzünk bűntudatot?
Az eredmények alapján elmondható, hogy az embereket nem hagyja hidegen, amikor állati eredetű ételt fogyasztanak. A termék jellegétől függően viszont erősen változik a bűntudat nagysága, de bizonyos mértékben befolyásoló tényező az életkor is, ami alapján jól megfigyelhető egy generációs szakadék a fiatalabb (18-30 éves) és az idősebb (50-65 éves) korosztály között.
Míg az előbbiek 80%-a érzett bűntudatot állatevés közben, az utóbbi csoportban ez az érték csak 59%, ami látszólag ellentmond annak, hogy az idősebb korosztályban 68% vallotta magát szenvedélyesen állatbarátnak. A fiataloknak csak 61%-a jellemezte így magát.
Meglepetésre még azok is 45%-ban éreztek – néha vagy mindig – bűntudatot, akik a mindennapi életükben semmilyen módon nem csökkentik húsfogyasztásukat.
A tojásevés és a tejivás csak a megkérdezettek 39%-ában keltett – eltérő arányokban – negatív érzelmeket, vagyis azok a termékek, amelyek nem járnak az állat közvetlen lemészárlásával, kisebb mértékben váltanak ki belőlünk bűntudatot, annak ellenére, hogy a tej-, tojás- és húsipar csak más-más oldalai ugyanannak az elnyomó és kizsákmányoló gyakorlatnak, ami a modern kori intenzív állattartó mezőgazdálkodásunk.
