A belga kormány úgy döntött, nem tesz eleget a gazdák kérésének, a helyi címkeháború vége a növényi helyettesítők gyártóinak kedvez. Számos más országban azonban egyáltalán nem ez a helyzet.
Bedobta a törölközőt a belga kormány – már ami a címkeháborút illeti. Úgy döntött ugyanis a kabinet, hogy szemet hunynak azon dilemma felett, hogy növényi alapú termékeket húsos elnevezésekkel dobnak a piacra bizonyos gyártók – írja a Vegconomist. Ennek megfelelően nem kell új elnevezést kreálni a Belgiumban árult vegán burgernek, ahogy a vegán steak is maradhat ezen a néven a boltok polcain.
Pierre-Yves Dermagne gazdasági miniszter jelentette be, hogy a kormány nem dolgoz ki a vegetáriánus és vegán termékek elnevezésére és címkézésére vonatkozó irányelveket. Ezzel pedig egy 2020 óta húzódó vita végére került pont.
Összezavarják a vásárlókat?
A konfliktus kiindulópontja az volt, amikor a Boerenbond belga gazdaszövetség, valamint a henteseket és vendéglátósokat tömörítő nemzeti szövetség közös munkacsoportot hozott létre. A céljuk az volt, hogy irányelveket dolgozzanak ki a növényi alapú termékek címkézésének és promóciójának szabályozására. A címkeháború következő lépéseként pedig azt szerették volna elérni, hogy elképzeléseiket a kormánnyal is elfogadtassák.
Ehhez azonban már a növényi helyettesítőket gyártó cégeknek is volt egy-két szava. Rámutattak, hogy a termékeikkel kapcsolatban felvetett aggodalmak meglehetősen túlzóak. Hangsúlyozták, nem származhat abból komoly fogyasztói kár, ha valakit összezavarnak az elnevezések. Legrosszabb esetben is pusztán annyi történik, hogy vegán csirkehelyettesítő kerül a kosárba igazi csirkehús helyett.
Barbara Creemers zöldpárti képviselő a közelmúltban arról beszélt, a globális felmelegedés kezelésének egyik kézenfekvő megoldását gáncsolnák ki a javasolt irányelvek. Az elnevezésekkel és a címkézéssel kapcsolatos korlátozások ugyanis visszavethetnék az állatipari termékektől jóval zöldebb vegán alternatívák terjedését.
Több szervezet, köztük
- a Good Food Institute Europe,
- az Európai Vegetáriánus Szervezet (European Vegetarian Union, EVU),
- illetve a ProVeg International is
felszólította a belga kormányt, hogy vessék el a javaslatot. Hangsúlyozták, hogy a felsorakoztatott irányelvek valójában nem a fogyasztói érdekeket szolgálják, ráadásul az uniós piac egységére nézve is veszélyt jelentenek.
A címkeháború több országban is zajlik
Természetesen nem Belgium az egyetlen ország, ahol az állatipar képviselői attól féltik a vásárlókat, hogy esetleg összezavarodnak. A címkeháború elindult például Lengyelországban, Franciaországban, Svájcban és Olaszországban is.
Jasmijn de Boo, a ProVeg International vezérigazgatója szerint viszont a növényi alapú termékekre vonatkozó nemzeti korlátozások ellentmondanak az Európai Unió fenntarthatósági törekvéseinek és célkitűzéseinek.
Nevetséges lenne az Európai Unión belül cenzúrázni a növényi alapú termékeket, közben pedig arra buzdítani a fogyasztókat, hogy térjenek át a növényi alapú étrendre. Képzeljük csak el, mi lenne, ha a történelem ezen szakaszában cenzúráznánk az elektromos autókat vagy az újrahasznosított papírt
– mutatott rá az ellentmondásra egy korábbi nyilatkozatában.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.