Egy újabb nemzet igyekszik megakasztani a növényi alapú húskészítmények piaci menetelését a címkézés szabályozásával. A lengyel mezőgazdasági minisztérium törvénytervezete szerint tilos lenne húskészítményekre utaló kifejezéseket használni a vegán termékek elnevezésekor.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium december 5-én benyújtott egy törvénytervezetet, amely módosítaná a növényi alapú húskészítmények elnevezésére vonatkozó gyakorlatot. A javaslat értelmében tilos lenne olyan kifejezéseket használni a termékekre, amelyek húsra utalnak. Vagyis nem lehetne többek között a „sonka”, „füstölt hús” vagy „szalámi” kifejezéseket használni a növényi fehérjéből készült alternatív húskészítmények címkéin. A törvénytervezet a megszólalásig hasonlít azokra az Európa-szerte megfigyelhető kezdeményezésekre, amelyek igyekeznek ellehetetleníteni a növényi termékek térnyerését.
A magyarázat ismét a vásárlók megtévesztésének megakadályozása. Ez az indok rendre előkerül a hasonló tiltási kezdeményezések indokaként. De a vásárlókat legtöbbször éppen az zavarja össze, ha a húsra utaló elnevezés eltűnik a növényi termékről, hiszen az nagyban segíti a felhasználással kapcsolatos elképzeléseket.
Nagy csalódást okoz ez a törvényjavaslat. Kutatásokkal igazolható, hogy a vásárlókat egyszerűen nem zavarják össze a növényi elnevezések
– nyilatkozta Jasmijn de Boo, a ProVeg International vezetője, megerősítve az indok alaptalanságát.
A Green REV Institute, egy lengyel környezetvédelmi szervezet igazgatója szerint ez az egész nem a vásárlók megfelelő tájékoztatásáról szól, hanem arról, hogy ne legyenek vegán termékek a boltok polcain. Anna Spurek szerint ez az egész nem más, mint a Mikulás ajándéka a húsipar részére.
A tehéntejből készült sajt címkéjén van információ az antibiotikumokról, a hormonokról, a tejipar állami támogatásáról vagy az állat életkörülményeiről? Nincs
– fakadt ki a környezetvédelmi szervezet vezetője.
A növényi alapú húskészítmények népszerűek Lengyelországban
Az országban egyre több vegán étterem nyílik, a tradicionális lengyel ételek pedig könnyen vegánosíthatók, így nem meglepő, ha a húslobbi megpróbál akadályt görgetni a gazdasági növekedés elé. Habár a lengyelek földművelő nemzet, leginkább a sertésipar hallatja a hangját ezekben a kérdésekben. Jasmijn de Boo megjegyezte, hogy egy lengyel átlagosan 80 kg húst eszik évente, ami az országos étrendi ajánlásokat bőven meghaladja, ezért egészségügyi kérdés is, hogy sikerül-e elgáncsolni a növényi alapú húskészítmények terjedését. A hasonló kezdeményezésekre sajnos van példa Európában, bár a tiltásig ritkán jutnak el a kezdeményezések.
