Még mindig nem támogatja megfelelő mértékben az EU a növényi alapú étkezés terjedését, mutatott rá egy friss jelentés. Az élelmiszerek módosított címkézését, a zöldségeket és gyümölcsöket terhelő áfa kérdésének rendezését, valamint népszerűsítő kampányokat javasolnak az uniós döntéshozóknak.
Több módszert is ajánl egy új jelentés az Európai Bizottságnak arra, miként terelje az európaiakat a növényi alapú élelmiszerek felé.
A legfrissebb, Smart Protein (Okos Fehérje) nevű dokumentum szerint érdemes lenne például címkéken jelölni, mennyire fenntartható az adott étel:
- mekkora a karbonlábnyoma,
- mennyi víz szükséges az előállításához,
- vagy éppen hány kilométeren át szállították.
A cég szerint aktívan népszerűsíthetnék a növényi alapú étrendet a fenntarthatóság jegyében a közintézményekben, így az iskolákban, kórházakban és egyéb önkormányzati létesítményekben is.
Az Európai Unióban az állattenyésztés felelős a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 17 százalékáért, ezért létfontosságú, hogy az EU olyan irányelveket vezessen be, amelyek a klímavédelem szempontjából előnyösebbnek tekinthető élelmiszerek előállítását propagálják
– mondta Juliette Tronchon, a ProVeg International senior szakértője, a jelentés társszerzője.
Hozzátette, az állattenyésztés számlájára írható számos egészségügyi probléma, a globális éhezés és rengeteg állat szenvedése is. Erre pedig csak az nyújthat megoldást, ha minél több állati eredetű terméket helyettesítenek növényivel.
Sürgősen pozitív és átfogó szakpolitikákra van szükség. Olyanokra, amelyek elősegítik a növényi alapú termékek iránti kereslet növekedését, leginkább úgy, hogy azok kiváltsák az állati eredetű élelmiszereket. A növényi alapú szektor egyre több fogyasztót vonz, az európai szabályozás azonban lassítja ezt a növekedési folyamatot
– figyelmeztette a szakértő az uniós döntéshozókat.
Az áfakérdés
A jelentés arra is kitért, hogy az Európai Unió több tagállamának kellene nulláznia a gyümölcsökre és zöldségekre kiszabott általános forgalmi adót. Ez jelenleg csak négy uniós országban vagy így, ott is csak ideiglenesen. Ahhoz, hogy hosszabb távon is elköteleződjenek e mellett az országok vezetői, az uniós irányelveknek is muszáj változniuk.
Spanyolországban januárban döntöttek úgy, hogy pár hónapig nem kell áfát fizetni a zöldségek és gyümölcsök után. Mivel július 23-án előrehozott választásokat tartanak az országban, elképzelhető, hogy a kampány hevében meghosszabbítja a Pedro Sánchez vezette kabinet a kedvezményt. A továbbiakról azonban már az új kormánynak kell majd döntenie.
Szintén az év elején Németországban is óriási vita keveredett abból, terhelje-e áfa a gyümölcsöt és zöldséget. Belgiumban szintén felmerült ez a lehetőség, és áprilisban már elő is terjesztették az erről szóló törvényjavaslatot. Portugáliában pedig már meg is született a határozat arról, hogy október 31-ig áfamentes a zöldség és a gyümölcs is, sok egyéb élelmiszerrel együtt.
Magyarországon jelenleg 27 százalék a gyümölcsök és zöldségek áfája, miközben a csirke- és sertéshús, valamint a tej mellé is 5 százalékos áfakulcsot rendeltek.
