Gyors ütemben bővül a növényi helyettesítők globális piaca, a magas infláció mellett ráadásul közeledett egymáshoz a plant-based és hagyományos élelmiszerek fogyasztói ára. A Prove.hu-nak nyilatkozó agrárszakértő azonban rámutatott, Magyarországon a növényi helyettesítőkre irányuló kereslet még mindig elmarad a többi európai országban tapasztalhatóhoz képest.
Nehéz időszakon van túl a globális élelmiszerpiac, mondhatnánk, de valójában a megpróbáltatások még nem értek véget. A Prove.hu-nak nyilatkozó szakértő ráadásul arra is rávilágított, eddig soha nem volt még példa arra, hogy ennyi egymást erősítő válságjelenség legyen megfigyelhető egyszerre.
A koronavírus, majd az energiaválság is erős féket nyomott a növényi alapú helyettesítő termékek piacán. Különösen erősen volt ez érzékelhető a vendéglátásban. A kínálat azonban ennek ellenére is folyamatosan és gyors ütemben bővül
– mondta lapunknak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
A Nielsen adatai alapján a növényi alapú élelmiszerek piaca 2020-hoz képest 20 százalékkal bővült tavaly az Európai Unióban. A Good Food Institute (GFI) közelmúltban nyilvánosságra hozott, 13 európai ország eladási adatait alapul vevő jelentése pedig szintén hasonló eredményre jutott. „Németország ebben is az élen áll, mögötte pedig Hollandia nyomul. Ezt a tendenciát támogatja a közintézmények beszerzésére vonatkozó szabályozás, valamint minden, az alternatív fehérjeforrások kutatására irányuló kezdeményezés és befektetés. Másik oldalról az állattartókra vonatkozó szigorodó előírások támasztják meg ezt a trendet” – magyarázta a szakértő.
Kiemelte, a magas inflációs környezetben határozottan közeledik egymáshoz a hagyományos és az új típusú élelmiszerek fogyasztói ára. Ez pedig kedvez annak az egyre határozottabb tendenciának, amely a növényi alapú étkezést részesíti előnyben.
Magyarország elmaradásban van
Magyarország a kimagasló élelmiszer-infláció és az ársapkák miatt elszakadt azoktól a nemzetközi trendektől, amelyek a növényi alapú élelmiszerek arányának növekedését mutatják
– mondta Fórián Zoltán.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy bár a növényi alapú helyettesítő termékek piaca – ahogy például a bioélelmiszereké is – elszenvedi a piaci zavarokat, hosszú távon azonban a növekedésük várhatóan gyorsabb marad a hagyományos élelmiszerekénél.
A magyar piac sajátossága az agrárszakértő szerint, hogy az országban alacsonyabb a növényi alapú élelmiszerek iránti kereslet a többi európai országban tapasztalhatóhoz képest. Ennek hátterében részben a fizetőképesség állhat, amely szintén elmarad az európai átlagtól, ez pedig a kilátásokra is rányomja a bélyeget.
Minden a növényi irányba mutat
Fórián Zoltán szerint a növényi alapú bővülés felé tolják a piac szerkezetét
- az aktuális egészségtrendek,
- a fogyasztói szemléletmód változása,
- a környezetvédelmi vonatkozások
- és a szabályozások is.
Hozzátette, ez alól az átalakulás alól ki lehet ugyan bújni a piaci szereplőknek, de csak rövid időszakokra. A fizetőképesség most megfigyelhető romlása mindenesetre éppen egy ilyen periódus lehet.
Egyes országokban már állami ösztönzőket is bevetnek annak érdekében, hogy az élelmezési rendszer a növényi irányba tolódjon el. „Hollandiában például már fut egy olyan program, amely a zöldségek és hüvelyesek termelésének bővítését, hatékonyságának növelését, kínálatának szélesítését szorgalmazza, kiemelt figyelemmel a magas fehérjetartalmú növényekre” – mondta Fórián Zoltán.
