Habár a 2022-es növekedés visszafogottabb volt, mint a két évvel ezelőtti, továbbra is felfelé ível a növényi alapú élelmiszerek pályája.
A plant-based élelmiszerek forgalma 2020 és 2022 között 22 százalékkal növekedett, kizárólag a tavalyi évet vizsgálva pedig 6 százalékos bővülést regisztráltak. Ezzel a szektor elérte az eddig rekordnak számító 5,7 milliárd dolláros értéket.
A Good Food Institute (GFI) jelentése 13 ország eladási adatait vette alapul az elemzéshez. A számok
- Belgiumból,
- Ausztriából,
- Dániából,
- Franciaországból,
- Németországból,
- Olaszországból,
- Hollandiából,
- Lengyelországból,
- Portugáliából,
- Romániából,
- Spanyolországból,
- Svédországból és
- az Egyesült Királyságból származtak.
A növényi húsoknak úgy sikerült 21 százalékos növekedést produkálniuk tavaly 2020-hoz képest, hogy közben az állati eredetű húskészítmények forgalma 8 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. Mindez jól összecseng azzal a gazdasági előrejelzéssel, amely azt jósolta, hogy az alternatív húskészítmények piaca 2028-ra megduplázhatja az értékét.
Az infláció nem hagyta érintetlenül ezt a szektort sem, de míg a növényi készítmények ára átlagosan csupán egy százalékkal növekedett, addig az állatokból készült termékeknél ugyanez az érték 11 százalék volt.
A növényi tejek piacán – amely a leginkább kifejlett ágazata a növényi termékek kategóriájának – 20 százalékkal növekedett a forgalom, míg a tehéntej forgalma ugyanezen periódus alatt 9 százalékkal csökkent.
Tarolnak a növényi tejek
Továbbra is úgy látszik, hogy a tejipar lesz az első, amely végleg elesik a növényi alternatívákkal szemben, hiszen még a jelenlegi megélhetési válság, valamint a többi növényi kategória forgalmának visszaesése közepette is tartják magukat a növényi tejek.
A vegán sajtok piaca ezüstérmes, itt 102 százalékos volt a forgalomnövekedés 2020-hoz képest, ami elég meglepő, ha figyelembe vesszük a Plant Based Foods Association jelentését, amely arról szól, hogy a fogyasztók 73 százaléka jobb minőségű növényi sajtokat szeretne.
A globális szinten számos szektort súlyosan érintő infláció ellenére ebben a szektorban tavaly még csökkentek is az árak 3 százalékkal. Mindeközben a tehéntejes sajtokért átlagosan 12 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2021-ben. Valószínűleg részben erre vezethető vissza, hogy utóbbiak forgalma – a többi állati termékkel egyetemben – visszaesett, jelen esetben 4 százalékkal 2020-hoz képest.
Egyelőre még nagyon fiatal, kiaknázatlan szektor a növényi alapú tenger gyümölcsei. Így elsősorban a bázishatással magyarázható, hogy ez a kategória vitte el az aranyérmet, 326 százalékos forgalomnövekedéssel 2020-hoz képest, ráadásul némileg még az árak is mérséklődtek tavaly 2021-hez képest.
Ezek a számok jól mutatják Európa étvágyát a növényi alapú termékekre, de ezek a fenntartható opciók továbbra is csak egy kis részét teszik ki a piacnak. Az európai cégek és kormányok kritikus szerepet játszanak abban, hogy támogassák a vásárlókat a választásukban. A cégeknek tovább kell folytatniuk az ínycsiklandó növényi termékek fejlesztésének és innovációjának anyagi támogatását. A kormányoknak pedig az infrastruktúrába és a kutatásba kell invesztálniuk, hogy csökkenteni lehessen az árakat, és hogy be tudják tartani a klímavédelemmel kapcsolatos ígéreteiket
– mondta Carlotte Lucas a GFI-től.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.