Tudjuk, hogy a növényi étrend hozzájárul a hosszabb élethez és csökkenti sok, nyugati életvitel mellett gyakorinak számító, súlyos betegség kialakulásának kockázatát. De kijelenthetjük-e kategorikusan azt, hogy az állati eredetű ételek veszélyesek az egészségünkre nézve?
Bizonyítottan ártalmasak-e, és ha igen, hogyan? Annyi bizonyos, hogy a növényevés és az egészségmegőrzés összefüggéseiben az ún. TMAO kulcsszerepet játszik.
Egy kutatás szerint azoknak a szervezetében, akik paleo diétát folytattak, egy év alatt megduplázódott a TMAO szintje. Van-e ennek jelentősége?
A trimetilamin N-oxid (TMAO) nem más, mint a beleinkben található egyes baktériumok anyagcseréjének a mellékterméke. Valójában az étkezéssel bevitt anyagok (kolin, L-karnitin) emésztése során keletkező trimetilamin (TMA) alakul át a májban TMAO-vá.
A TMAO jelenléte megfelelő mennyiségben védi a szervezet fehérjéit. Ha azonban túl sok van belőle, a korai halál hírnöke is lehet. A TMAO képződésének mértéke függ a táplálkozásunktól, bélflóránk összetételétől és májunk működésétől is. Az étrendnek azonban kettős szerep jut, hiszen nemcsak az alapanyagul szolgáló anyagok utánpótlását biztosítja, hanem a bélflóra összetételének alakulásában is fontos szerepet játszik. In vitro kísérletekben 9 olyan bakteriális törzset sikerült azonosítani, amelyek képesek TMA-t előállítani (pl. clostridia, priteus, shigella és aerobacter).
Fiatal férfiak körében végzett vizsgálatok igazolták, hogy azok, akiknél a firmicutes és a bacteroides törzsek nagyobb számban voltak jelen, másokhoz képest több TMAO-t termeltek ugyanolyan ételek elfogyasztása után. A növényi étrend ezzel szemben például a pevotella törzsek túlsúlyát segíti elő. Ez lehet az oka annak, hogy noha a növények is tartalmazhatnak olyan összetevőket, melyekből TMA jöhet létre, a vegetáriánusok és vegánok vérében alacsonyabb TMAO-szint tapasztalható.
A vezető halálozási okhoz is hozzájárulhat
A mikrobiomban összetételének felborulása a vér TMAO-szintjében is jelentős változásokhoz vezethet. Azoknak a bérflórájában, akik súlyos agyvérzésen estek át, jelentős diszbiózis volt megfigyelhető.
A szív-, és érrendszeri betegségek jelentik világszerte a vezető halálozási okot. Az érelmeszesedés, a krónikus gyulladás és a meszes plakkok lerakódása az erek elzáródásához vezethet, ami létfontosságú szervek vérellátását akadályozhatja meg.
Korábban ennek étrendi okaiként a magas koleszterin- és telített zsír-bevitelt emlegették. Pedig a főszereplő valószínűleg a TMAO. Ez ugyanis gyulladáskeltő, elősegíti a meszesedés folyamatát, illetve hozzájárul a magas vérnyomás és trombózis kialakulásához. Kulcsszerepet játszik a szervezet zsíranyagcseréjében, így a koleszterinszint megemelkedése is inkább következmény lehet. Magas TMAO szint mellett ráadásul akkor is emelkedett a szívinfarktus kockázata, ha a koleszterinszintünk vagy a vérnyomásunk alacsony.
Növekvő esély a vastagbélrákra
A TMAO a bélflóra összetételének és a rákos megbetegedések kialakulásának is összekötő láncszeme lehet. Egy vizsgálat szerint a magasabb TMAO koncentráció a vastagbélrák több, mint háromszor magasabb kockázatával járt együtt. Prosztatarákkal diagnosztizált betegek esetében is emelkedett szint mérhető.
A TMAO-val összefüggésbe hozható továbbá a májrák, a gyomorrák, hasnyálmirigyrák, mellrák, melanoma kialakulása is. A metabolit ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy az állati eredetű hem vasból ún. nitrozo vegyületek képződjenek. A nitrozo vegyületek karcinogén anyagok, melyek károsítják a DNS-t és kóros sejtmutációkat okozhatnak.
Egyéb betegségek és a TMAO
Emelkedett TMAO szint következtében az immunrendszer gyulladásserkentő mechanizmusai túlsúlyba kerülhetnek a gyulladáscsökkentőkhöz képest. Egyre több betegséggel kapcsolatban válik világossá ez a mechanizmus. Ide tartozik az elhízás, az inzulin rezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az irritábilis bél szindróma, továbbá bizonyos magatartási és viselkedészavarok.
Az Alzheimer-kór esetén, amely a szív-, és érrendszeri, illetve a neurológiai betegségek határvonalán helyezkedik el, szintén emelkedett TMAO-szint tapasztalható. Ráadásul úgy tűnik, hogy a TMAO fokozza az epekövek képződésének esélyét is.
Mivel a TMAO-tól a szervezet a vizelet útján szabadul meg, a metabolit károsíthatja a veséket, így felelőssé tehető a kalcium alapú vesekövek és a veseelégtelenség kialakulásáért is. A vese működésének fontos mutatója az ún. GFR (glomeruláris filtrációs ráta). Minél alacsonyabb a GFR, annál magasabb TMAO szint mérhető.
Ráadásul a vese állapota a szervezet egészének szempontjából is jelzésértékű lehet. Azt vették ugyanis észre, hogy a TMAO azoknál fokozta a korai halál bekövetkezésének kockázatát, akiknél alacsonyabb volt a GFR.
Melyik a megfelelő étrend?
A TMAO előállításához szükséges l-karnitin és kolin elsősorban állati eredetű ételekben fordul elő:
- A húsokban: vörös húsok (sertés, marha, bárány, kacsa, liba), felvágottak, feldolgozott húsipari termékek.
- Más állati eredetű élelmiszerekben: zsíros tej, joghurt, krémsajt, tojás, vaj.
- Továbbá: fehérjeporokban, fehérjeitalokban, energiaitalokban és táplálékkiegészítőkben.
- A tengeri halak természetből eredően magas TMAO-tartalommal rendelkezhetnek, amely elfogyasztás után az ember vizeletében is megjelenik.
Mivel növényi eredetű élelmiszerekben is fordulhat elő például betain, nem árt, ha a bélflóránk összetételére is odafigyelünk. A zsírban és feldolgozott élelmiszerben gazdag, magas kalóriatartalmú és rostszegény táplálkozás, továbbá a túlzott alkoholfogyasztás csökkenti a mikroorganizmusok sokféleségét. Mindeközben a növényi alapú étrendek hozzájárulnak a mikrobiom diverzitásához és stabilitásához.
A minél alacsonyabb TMAO-szint érdekében kerüljük:
- a TMAO-, l-karnitin és kolin tartalmú élelmiszereket,
- az alkoholt,
- a zsíros, illetve
- feldolgozott ételeket.
Helyettük fogyasszunk:
- a bélflóránk diverzitását támogató alapanyagokat, azaz gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket, egész gabonákat, ill. álgabonákat (pl. quinoa),
- antioxidánsban gazdag növényeket (pl. vörös szőlőt, vörös káposztát, lila hagymát, bogyós gyümölcsöket, leveles zöldségeket),
- jó minőségű ecetet, fermentált élelmiszereket, illetve
- megfelelő növényi eredetű omega3 zsírsavat.
Amilyen kevés nyilvánosságot kap a TMAO, olyan fontos a szerepe betegségek széles körének kialakulásában. Ez lehet az egyik hiányzó láncszem annak a megértésében, hogy hogyan rongálja az egészséget a húsfogyasztás és hogyan hozhatja helyre azt a növényi alapú étrend.
A növények szegények kolinban és l-karnitinben, ugyanakkor elősegítik a mikrobiom egészséges stabilitását és diverzitását. A teljes értékű növényi étrend lehet a megfelelő útja a szív-, és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a rák és a vesebetegségek megelőzésének. Az élővilág számára jó döntés tehát még jobbnak bizonyul a saját egészségünk szempontjából.
Lektorálva Dr. Makra Milán radiológus orvos által.
